Amforák titkai

Rabszolgák szállásául is szolgáló, szűk szobát fedeztek fel a régészek a Pompeji városfalától hétszáz méterre.

2021. 11. 22. 18:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Felröppent a hír, rabszolgák szállásául is szolgáló, szűk szobát fedeztek fel a régészek a Pompeji városfalától hétszáz méterre található, egykori Villa Giulianában. Az épületegyüttes területén feltárt, alig 16 négyzetméteres helyiségben három – fából és kötélből készült – ágy maradványaira bukkantak. Kettő 1,7 méter hosszú, a harmadik viszont alig 1,4 méteres – valószínű tehát, hogy az előbbiekben felnőttek aludtak, az utóbbin viszont egy fiatal vagy gyermek tölthette az éjszaka óráit. A The Guardian cikke szerint az egyik ágy alatt fából készült láda várakozott, benne fém- és szövettárgyakkal, melyeket lószerszámok maradványaiként azonosítottak. A másik ágyon szekértengely pihent. 

E két jel alapján a régészek arra következtetnek, hogy a fülke annak idején rabszolgacsalád szállásául szolgált, lakóinak legfőbb feladata a villához tartozó szekerek előkészítése és karbantartása lehetett.

A család személyes használati tárgyait az ágyak alól előkerült, nagy méretű amforák tartalmazták. Ha rájuk tört a szükség, a lakók a szintén fellelt éjjeliedényt használták, ám ettől eltekintve a szállás komfortfokozata kimondottan alacsony volt: a fény egy magasan elhelyezkedő ablakon jutott be, a falakon pedig semmi sem utal arra, hogy egykor díszítették volna. Az egyik sarokban felhalmozott nyolc amfora ugyanakkor jelzi, hogy a helyiség egyszerre szolgált a rabszolgacsalád hálószobájaként, valamint a ház urainak holmiját tároló raktárként. 

Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója szerint a lelet azért különleges, mert ritka betekintést nyújt a rabszolgák mindennapjaiba.

A régészeti park egyébként a szomszédos település, Torre Annunziata ügyészségének támogatásával végzi a villa feltárását – derül ki a Pompeiisites.org cikkéből. Az ókori épületegyüttest a munkálatok megkezdése előtt ugyanis módszeresen fosztogatták: a sírrablók és relikviavadászok alagutakat ástak, azokon keresztül érték el a helyszínt, és különféle tárgyak és berendezési elemek eltulajdonításával összesen mintegy kétmillió eurónyi kárt okoztak.

Az ügyészségi nyomozást követően azonban 2017 óta ásatás folyik a területen, ami máris számos eredménnyel szolgált. 

A régészek például feltárták az épületegyütteshez tartozó egykori istállót, benne három kikötött ló maradványaival. A központi oszlopcsarnokban találtak egy szekeret is, mely a jelek szerint kultikus célokat szolgált: bizonyos szertartásokhoz használhatták.

Tavaly novemberben az egyik folyosón – szorosan egymás mellett fekve – rábukkantak a Vezúv két áldozatának maradványaira. 

A fiatalabb férfi tizennyolc és huszonöt év körüli volt, több csigolyája összenyomódott – feltehetőleg kétkezi munkás vagy rabszolga lehetett. Az idősebb férfi harminc és negyven év között járt, és tunikát viselt. A szakemberek úgy vélik, 79-ben sikerült túlélniük a Vezúv pusztításának első szakaszát – amikor a várost vulkáni hamu és habkő borította be –, ám az újabb kitörés már végzett velük.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.