a) Az első szakaszban kiürítik a szovjet csapatok Budapestet és 5–6 déli megyét, egyidejűleg a szabad magyar kormány hivatalba lép, a forradalmi bizottságok és munkástanácsok helyzetét szabályozza, a közigazgatás reorganizációját megkezdi.
b) A második szakaszban a szovjet csapatok kiürítenek 5–6 nyugati megyét és Pest megyét; egyidejűleg a magyar csapatok a nyugati határt ideiglenesen lezárják, és az emigránsok belépését egyelőre nem engedik meg; a kiürítés e szakaszának megtörténtével, vagy esetleg az első szakaszban az 5. pont szerinti forradalmi alkotmányozó gyűlés Budapesten összeül.
c) A harmadik szakaszban a szovjet csapatok kiürítik a hátralévő keleti megyéket, Borsod és Szabolcs megyék kivételével; egyidejűleg Budapesten az 5. pont szerinti forradalmi alkotmányozó gyűlés a szükséges törvénycikkeket megalkotja.
d) Az utolsó szakaszban a szovjet csapatok a hátralévő két megyét is kiürítik; ezzel egyidejűleg a 2. pont szerinti külpolitikai megállapodások létrejönnek.
Hatvanöt éve, 1956. november 6-án Bibó István megfogalmazta a Parlamentben a Tervezet a magyar kérdés kompromisszumos megoldására című írását – ebből közöltünk részletet –, majd a Nagy Imre-kormány utolsó tagjaként elhagyta az épületet.
Borítókép: Katonai díszőrség A pokol bugyrai… „Málenkij robot” - Kényszermunka a Szovjetunióban - sorsokban elbeszélve című kültéri kiállítás megnyitóján a budapesti Málenkij Robot Emlékhelyen 2021. június 19-én. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!