Az Újhold királynője

A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum centenáriumi eseménysorozatot indít Viszonylagos öröklét – Nemes Nagy Ágnes 100 címmel a Kossuth-díjas költő születésének kerek évfordulója alkalmából. Az emlékév kezdetén Kabdebó Lóránt irodalomtörténésszel beszélgettünk.

2022.01.08 Budapest Kabdebó Lóránt irodalomtörténész Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Ez így tényleg regényesen hangzik.

– Ki rögzítette Ágnes legmaradandóbb portréját? A század talán legjobb szemű magyar írója: Szabó Magda. Vegyük csak elő A pillanat című regényét, amelyben Aeneas helyett a felesége, Creusa – férje alakját felhasználva – menti ki a trójaiakat, és vezeti új hazájukba, Itáliába. 

A szőke Creusa mögött ott izzik Nemes Nagy Ágnes klasszikus jelleme. Hányszor hallottam Szabó Magda szájából díszítő jelzőként éppen a nagy szőkeségére való utalást! És ott van a könyv zárófejezete, a Kivonat az ókori lexikon 89. pótkötetéből, amelyben ez olvasható: „a Creusais másodpéldányát Agia Nobiliának sikerül megmentenie”. Agia Nobilia – Nemes Nagy Ágnes. A pillanat – az Újhold regénye. 

Az Újhold nagy ívű indulása csak a Nyugat folyóiratéhoz mérhető! Szabad világot képzeltek el a háború után, amelyben megteremtik a magyar irodalom új korszakát. Maradt két évük. De az világítótorony!

– Példaként tekintettek a Nyugatra, és az is fontos volt a költőnek, hogy az 1920-30-as évek fordulóján Babits Mihály és Móricz Zsigmond együtt szerkesztették a folyóiratot, amelyben megfértek egymás mellett a különféle szándékok és stílusok. A minőség érdekelte. Ebből mi volt folytatható az Újholdban?

– Babits szerkesztő úr című drámájában, amelyet utóbb Kelevéz Ágnes fedezett fel, magyarázza el indulásuk szorító kényszereit, hogy miért éppen Babitshoz kapcsolódtak foggal-körömmel az utódok. Mit tudott az előttük járó költő, ami példaképpé magasodott, amit az utódok számára felmutatva örökül lehet hagyni? 

Ágnes megtalálta Babits életében azt az összegző pillanatot, amely a huszadik század egészére érvényesen fogalmazza meg az emberi méltóság megőrzésének eszményét. Nem látványos életreceptet ad, de mélyen átszenvedett modellt teremt a jövő nemzedékeknek.

– Ennek része a hűség a klasszikus értékekhez?

– Az újholdasok ragaszkodtak ahhoz a klasszikus modernséghez, amelyet a líratörténet a valaha énekelt-mondott verstől kezdődően megalkotott. És egyszerre csak hatalmi szóval akarják nekik megmondani, mi a művészet. Olyan világ alakult, amelyben a verseszmény, mely nem akar politizálni – és azzal politizál –, nem kellett. 

Az újholdasok hittek a versben megteremthető szabad világban, és minden szenvedésükkel, minden kétségbeesésükkel és minden szerelmi lángolásukkal ezt akarták életre kelteni.

– A csillogó intellektusú Nemes Nagy Ágnesnek szerelmi lángolása is lett volna?

– Csak meg kell nézni az első kötetét! Amikor rádióinterjúban rákérdeztem szerelmi költészetére, akkor királynői mozdulattal intett: erről ne beszéljünk, ez más kérdés. És most már magunknak kell szembenéznünk költészetének jelentős mozzanatával, amelyről nem beszélt. 

Megírta, letette, kész. Költészete: rácsodálkozás a létezésre. Melybe szeretettel belevarázsolta az emberi méltóságot.

Borítókép: Kabdebó Lóránt dedikált Nemes Nagy-kötettel. Rácsodálkozás a létezésre (Fotó: Kurucz Árpád)