Golyó a borítékban

A kormányok közös álláspontja, mely szerint oltatni kell, hogy megfékezzük a világjárványt, nem elég: a hamis hírek és szabadon szárnyaló vélemények ugyanúgy teret kapnak a médiában, mint a tudományos tények. Az oltásellenes mozgalmak világszerte radikalizálódnak, a politika hasznot húz belőlük, a közösségi oldalak pedig úgy tűnik, túl későn eszmélnek rá a felelősségükre.

N­ovak Djokovics hússzoros Grand Slam-bajnok teniszező múlt szerdán érkezett a melbourne-i Tullamarine repülőtérre, ahol órákig rostokolt egy kis szobában a hatóságok döntésére várva, hogy ­külön engedéllyel vajon beléphet-e az országba. A korábban oltásellenes nyilatkozatokat tevő Djokovics karanténhotelbe vonult, és fellebbezésében azt állította, hogy csak azért nem vette fel az oltást, mert nemrég átesett a fertőzésen – azonban hamar az is kiderült, hogy állítólagos pozitív tesztje másnapján maszk nélkül gyerekekkel fotózkodott.

A sydney-i bíróság a javára döntött, így nem ebrudalhatják ki az országból, és visszakaphatja vízumát is. A hatályos ausztrál vakcinaügyi előírások szerint a betegségen átesés ráadásul önmagában nem menti fel az országba beutazókat az oltási kötelezettség alól. Mindenki egyenlő, de azért vannak, akik egyenlőbbek: a szerb teniszező kálváriája óriási politikai hullámokat vert világszerte, az emberek botrányosnak tartják, hogy Djokoviccsal csak a sztársága miatt kivételeznek. Az oltásellenesek hősként ünneplik, Belgrádban tüntetések kezdődtek, Nigel Farage EU-ellenes brit politikus még meg is látogatta Belgrádban a sportoló családját, Aleksandar Vucsics szerb elnök pedig „politikai boszorkányüldözéssel” vádolta Scott Morrison ausztrál miniszterelnököt.

A kormány- és hatóságellenes szélsőségesek számára a világjárvány isteni ajándék, mely szinte mágneses vonzerőt gyakorol az összeesküvés-elméletek híveire és egyéb radikális csoportokra.

A Földön végigsöprő omikron-variáns általános beszédtémává tette az oltás valódi hatásfokát, aminek következtében a szélsőségesek egyre erőszakosabban lépnek fel az egészségügyi dolgozókkal, tudósokkal és kormányzati tisztviselőkkel szemben a világ országaiban. Az oltásellenes mozgalom radikalizálódása komoly aggodalomra ad okot.

A lezárások, az úgynevezett egészségügyi útlevelek és kötelezően előírt oltások ellen tiltakozó szélsőségesek közül sokan a Telegramon, egy titkosított közösségimédia-üzenetküldő alkalmazáson keresztül toboroznak és terveznek támadásokat. Az Egyesült Királyságban az Alpha Men Assemble (Alfa Férfiak Gyülekezete) néven ismert Telegram-csatorna, amely 2800 követővel büszkélkedhet, harci edzéseket hirdet, miközben „közvetlen fellépéssel” fenyeget válaszként a korlátozásokra. Olaszországban, ahol az oltásellenes mozgalom tagjai kapcsolatba kerültek a szélsőjobboldali bandákkal, a hatóságok szeptemberben megzavartak egy akciót, amelyben az aktivisták robbanóanyagok felhasználását tervezték. Hollandiában a rotterdami, amszterdami és hágai bezárások és oltások elleni tiltakozások erőszakossá váló zavargásokhoz vezettek. Január elején Olaszország egyik legismertebb immunológus szakértőjét rendőri védelem alá kellett helyezni, miután borítékban feladott golyót küldtek neki. Antonella Viola professzort és családját azért fenyegethették meg, mert a nyilvánosság előtt érvelt a gyerekek beoltása mellett.

Az Egyesült Államokban az Anthony Fauci elleni fenyegetések szimbolizálják talán a legjobban az ország járványra adott válaszát. Az amerikaiak egy része a Covid-korszak higgadt, iránymutató hőseként ünnepli a szakembert, ám a szélsőségesek első számú közellenségnek nyilvánították. Az őt ért fenyegetések olyan súlyossá váltak, hogy ma már családjával együtt éjjel-nappali őrzést igényel, az interneten pedig egyesek háborús bűnösnek bélyegezték meg. Az oltásellenesek hamar megtalálták a közös hangot az összeesküvés-elméletek követői­vel, köztük például a Capitoliumot tavaly elfoglaló QAnon híveivel is, ám a folyamatban a közösségi média szintén jelentős szerepet játszik azáltal, hogy eszközt ad mindenféle hamis információ parttalan terjesztésére, amely újoncokat vonz a mozgalomba. 2021 elején például az Egyesült Államok Külügyminisztériumának Globális Elköteleződési Központja (U.S. Department of State’s Global Engagement Center) három különálló, orosz hírszerző szolgálatokhoz kapcsolódó webhelyet azonosított, amelyek elárasztották az internetet olyan történetekkel, amelyek célja, hogy aláássák az amerikai polgárok nyugati vakcinákba vetett bizalmát.

A Facebook valamelyest érzékeli felelősségét, és hozott intézkedéseket, hogy visszaszorítsa a hamis információk áramlását, például minden koronavírus-témájú poszt alatt jelzi, hogy a felhasználó legyen szíves tájékozódjon biztos forrásból. De mindez nem elégséges. A minap a cég törölte a lengyel Konfederacja oldalát, a nacionalista párt az utóbbi hónapokban ugyanis az oltásellenes ideológia terjesztésével próbált népszerűvé válni. Az utóbbi időkben már 670 ezer követőjük volt, ezzel az egyik legjelentősebb politikai oldallá nőtték ki magukat. A párt és szimpatizánsai egyébként tartottak oltásellenes tüntetéseket is, ahol többek között azzal a szlogennel vonultak fel, hogy „a vakcinák szabaddá tesznek” – utalva ezzel az auschwitzi koncentrációs tábor hírhedt feliratára. Az oltásellenes ideológiát számos híresség, influenszer és politikus is kifejezetten támogatta, hatást gyakorolva követőikre és szimpatizánsaikra. Marjorie Taylor Greene kongresszusi képviselőt például végleg felfüggesztették a Twitterről, amiért több alkalommal megsértette a vállalat koronavírussal kapcsolatos félretájékoztatás-ellenes politikáját. A politikus csaknem félmillió követőjének többek között „rendkívül nagy mennyiségű Covid-vakcina okozta halálesetről” twittelt.

A világjárvány sok tekintetben politikai gyújtóponttá vált. Megosztja a polgárokat a szigorúbb intézkedések hívei és azok között, akik ellenzik a mindennapi élet legapróbb változásait is, például a bolti maszkviselést. A szélsőségesek minden, a koronavírus elleni küzdelemre irányuló javasolt állami intézkedést szabadságuk megsértéseként fogalmaznak meg, miközben baljós jövőképpel riogatnak: egy decemberi közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak harmada szerint a kormány elleni erőszak néha indokolt, és az ilyen viselkedés leggyakoribb oka az, hogy „a kormány megsérti vagy elveszi a szabadságjogokat, és elnyomja az embereket”. Mindeközben valóságos szubkultúrák alakultak ki, amelyek magukévá tették az oltásellenes ideológiát, beleértve a wellness influenszer közösséget is. Ők az Instagramon és más közösségimédia-platformokon hatalmas követői bázissal büszkélkedhetnek, és látszólag békésen terjesztik az igét: jógaoktatókat, homeopátiás, holisztikus és más alternatív gyógymódokat hirdetnek, ám ezek a véleményvezérek ugyanúgy veszélybe sodorják híveiket, akik immunrendszerükben és gyógyteákban bízva tagadják meg a tudományt.

Egy korábbi tanulmány számos olyan tényezőt azonosított, amely hozzájárul az emberek védőoltás iránti bizonytalanságához, mint például a közösségi traumák, a tudományos szkepticizmus és a politikai meggyőződés. A tömeges Covid–19 elleni védőoltások kezdete óta a közegészségügyi szektor figyelemmel kíséri a szokatlanul magas szintű ellenállást a lakosság egy részénél. A tudósok a megoldáskerülési modellhez folyamodtak, hogy figyelembe vegyék az oltás körüli növekvő politikai megosztottságot: eszerint az eltérő politikai ideológiájú egyének eltérően érzékelik a társadalmi kérdéseket a konkrét megoldásokkal szembeni idegenkedésük miatt.

Sporttörténeti pillanatban zajlik Novak Djokovics drámája. Jelenleg a svájci Roger Federer, a spanyol Rafael Nadal és Djokovics is húsz-húsz Grand Slam-győzelemnél jár, és ugyan Federer éppen sérült, Nadal viszont rajthoz áll Melbourne-­ben. Az oltásellenes mozgalom arra emlékeztet bennünket, hogy társadalmunk nyilvánossága rosszul működik. A megoldáshoz vezető út hosszú, de elengedhetetlen ahhoz, hogy felelős állampolgárként és médiahasználóként helyreállítsuk ezen csatornák működését.

Borítókép: Novak Djokovics a Rolex Paris Masters tornán 2021-ben (Fotó: Anadolu Agency via AFP/Gisele Tellier)