Karacsáj dallamok

Valakinek az autó- és motorversenyeket idézi fel az emlékezete, másoknak a Petőfi Csarnok koncertjeit, megint másoknak az István, a király bemutatójának helyszínét… Mindez azonban a félmúlt: Budapest történelmi zöld­­területén immár tizedik éve zajlik az ambiciózus és a közelmúltban újabb állomásához érkező Liget Budapest Projekt. A napokban megnyílt Magyar Zene Házát és környezetét jártuk be.

Budapest, Városliget Magyar Zene Háza Fotó: Teknős Miklós

Magyarország elmúlt száz évének legnagyobb kulturális városfejlesztése a Liget Budapest Projekt. A vállalkozás megújítja a budapesti Városliget parkját, bővíti annak zöldfelületeit, és új kulturális intézményeket emel. Az eddig megvalósult fejlesztésekben hét intézmény érintett: a Szépművészeti Múzeum és a Román Csarnok, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, a Millennium Háza és a Rózsakert, a Múzeum Mélygarázs és a Promenád, a Komáromi Csillagerőd, az Eiffel Műhelyház és a Magyar Zene Háza. És a parkfejlesztések listája is tekintélyes.

A program részeként mélygarázs épült, hogy mérséklődjön a Városliget belsejébe irányuló autóforgalom. A Dózsa György úti – nyolcszáz autó befogadására képes – létesítmény használói már a föld alatt megsejthetnek valamit a Liget kulturális karakteréből: tizenkét műalkotás reprodukciói fogadják őket. A felszínre érve a látogató meggyőződhet arról, hogy az összképet évtizedekig meghatározó bazaltkockák eltűntek – helyükön sétány húzódik, amelyet aztán az épülőben lévő Néprajzi Múzeum köré kitett kordonok szakítanak meg.

A sétáló negyedórán belül eléri a Hősök terét, majd a Szépművészeti Múzeumot. Az intézmény Román Csarnokát hetven évig raktárként használták, így állaga egyre romlott. A kialakításában középkori bazilika belsejét idéző, jókora terem a projekt keretében végzett hároméves munka során nyerte vissza eredeti pompáját.

Ha az érdeklődő ezek után a Liget belseje felé veszi az irányt, tíz percen belül eléri az egykori Olof Palme Házat, amely a Millennium Házaként született újjá. A bejárathoz tartó út 1500 tőből álló rózsakerten vezet keresztül. Az épület rekonstrukciója során visszaállították a homlokzatát ékesítő Zsolnay-díszítéseket, valamint a belső térszerkezetét. Odabent kiállítótér várja az érdeklődőket, a fogyasztani vágyók századfordulós hangulatú, Zsolnay-kerámiákkal díszített kávéházban hörpinthetnek fel egy feketét.

És ami a park és egyéb szabadtéri létesítmények fejlesztését illeti: a Liget Hermina út és Ajtósi Dürer sor határolta sarkában 2018-tól ifjúsági sportpályák biztosítanak helyszínt a környező iskolák testnevelésóráinak. Tanítási időben gyakori a trolira felkapaszkodó vagy épp onnan „lezúduló” diákok látványa, hiszen – amint arra Gyorgye­vics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója felhívta a figyelmünket – a Városliget közelében tíz általános és középiskola található. Talán elég, ha csak a Szent István Gimnáziumot, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumot vagy a Radnóti Miklós Gyakorlóiskolát említjük példaként.

A Liget Budapest Projekt kert- és tájépítészeti program is:

– A Városliget fejlesztése során eddig közel 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg.

A parkfejlesztés 2021 februárjában kezdődött, jelenleg is tartó szakaszában összesen csaknem nyolcvanezer négyzetméternyi parkfelület újul meg, és kétszáz új lombos fát ültetünk – tájékoztat Gyorgyevics Benedek. – A projekt végrehajtásával a tervekben rögzített hatvan százalékról 65 százalékra nő a Liget zöldfelületi aránya.

Január harmadik hetében új elemmel bővült az elkészült létesítmények sora: a Dvorák sétány, az Olof Palme sétány és a Zichy Mihály út összefutásánál megnyitotta kapuit a Magyar Zene Háza – és a tervek szerint a Néprajzi Múzeum átadására sem kell márciusnál tovább várni.

A beavató intézménynek szánt Magyar Zene Háza alagsorában az audiális és vizuális élmény ötvözésére hivatott hangdómot alakítottak ki, valamint a muzsika történetét bemutató, állandó kiállítás termeit. A tárlat elején Herdertől származó idézet vonja magára a tekintetet: „A lelkünkhöz a fülünk van a legközelebb”. Az egyik sarokban térképvázlat borítja a talajt, rajta különféle körökben a magyarok zenéjére hatást gyakorló népcsoportok. Az érdeklődő valamennyibe beleléphet, és mindig az adott népcsoport – egyebek mellett: türkmén, mongol, karacsáj, azeri – dallamai szólalnak meg a fejhallgatóban.

A földszinten háromszáz fős koncertterem kapott helyet, amelynek különlegessége, hogy nem csak hang­élményt nyújt majd: a terem üvegfalán át ugyanis tökéletes kilátás nyílik a közeli Vajdahunyad várára, ahol sötétedés után bekapcsolják a díszkivilágítást. Az emeleten multimédiás könyvtár és zenepedagógiai foglalkoztatók sora várja a fiatalokat. Az építtető nem titkolt célja, hogy az országban néhány év múlva ne legyen iskolás, akinek legalább egy zeneórát ne tartottak volna itt.

A Liget projekt azonban további elemeket is tartalmaz. Megvalósításuk – a Fővárosi Önkormányzat hozzáállása miatt – egyelőre szünetel. Három kulturális intézményről van szó. A Petőfi Csarnokot mára elbontották, területét graffitikkel összefirkált zöld palánksor határolja. Egy pontján kézzel felvitt, vörös betűs felirat közli dacosan: „Nem lesz”. A szándék szerint azonban mégis: e helyt épülne meg az Új Nemzeti Galéria, amelynek tervei olyan japán alkotók nevéhez fűződnek, akik korábban a Louvre egyik múzeumát vagy a New York-i Kortárs Művészetek Múzeumát alkották meg.

A koncepciórajzokon – az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán – már most is látható Városligeti Színház hetvenévnyi nemlét után támadna fel: 1879-től fából, 1909 után kőből emelt teátrum állt a helyén, de 1951-ben – a Felvonulási tér akkori arculatának kialakításakor – lebontották, így eltűnt a Liget csücskéből. A projekt részeként azonban ismét felépítenék, méghozzá a szecesszió jegyében fogant kőszínházi tervek alapján.

A hazai találmányok bemutatására összpontosító Magyar Innováció Háza a park Hermina út felőli részén, a Közlekedési Múzeum egykori központjában kapna helyet. Kialakítása előtt az épületet az eredeti tervek felhasználásával helyreállítanák, ami annyit tesz, hogy ismét megtalálható lenne rajta a hajdani híres kupola immár új funkcióval: kilátót telepítenének oda.

Hogy mi lesz a tervezett létesítmények sorsa?

– Valamennyi érvényes és végrehajtható építési engedéllyel rendelkezik, ám a kormány továbbra is tartja magát ahhoz, hogy mindaddig nem kezd új épület építésébe a Városligetben, míg e tárgyban a fővárossal egyetértésre nem jut. Vagyis azokat a fejlesztéseket, amelyeket Budapest vezetése nem támogat, nem valósítják meg. Ugyanakkor továbbra sem tett le a Liget Projekt teljes körű megvalósításáról, de nincs semmiféle időkényszer: e történelmi léptékű fejlesztés megérdemli, hogy akár évekig türelemmel várjuk, hogy megnyíljon előttünk a lehetőség – tudjuk meg Gyorgyevics Benedek vezérigazgatótól.

A projekt egyébként nem korlátozódik sem a Városliget, sem a főváros területére. Tavaly ennek részeként újult meg és bővült a komáromi Csillagerőd, ugyanis a falai között kialakított kulturális központ fogadta be a Szépművészeti Múzeum gipszmásolat-gyűjteményének több száz jeles darabját (köztük a milói Vénusz vagy Michelangelo híres lovas szobrának replikáját). Az emberi erőforrások minisztere 2018 novemberében bővítette Baán László – a projektet felügyelő miniszteri biztos – feladatkörét: rábízta a Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma beruházásainak irányítását, és a munkálatokba bevonta a Városliget Zrt.-t is.

Így tavaly a Liget Budapest Projekt keretei között készült el az Operaház műhelyháza a Kőbányai úton közel harmincezer négyzetméteren. Az Andrássy úti épület komplex műemléki és műszaki rekonstrukciója jelenleg is zajlik. Az intézmény várhatóan tavasszal nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.

Borítókép: A Magyar Zene Házának és a Néprajzi Múzeum épületének külső és belső terei. Korunk, társadalmunk és műszaki környezetünk reprezentációja (Fotók: Teknős Miklós)