Bezár az ukrán bébigyár

India, Nepál és Thaiföld béranyaságra vonatkozó tiltásai után az elmúlt években Ukrajna lett a gyerekre vágyó párok Mekkája. Először a pandémia, jelenleg az orosz–ukrán háború teszi kérdésessé a további gyakorlatot. Franciaország három hónapra felfüggesztette az Ukrajnából és Oroszországból származók örökbefogadását.

1219236989 Fotó: picture alliance Forrás: Getty Images

Az ENSZ adatai szerint több mint négymillió menekült hagyta el eddig Ukrajnát, többségük nő, gyerek és idős.Az ukrán–orosz konfliktus kitörését megelőzően Ukrajna az egészségturizmus speciális ágának zászlóshajójává fejlődött az elmúlt években: divat lett a béranyaság. A más embriójának kihordása nyolc európai országban tiltott (Magyarországon a béranyaság nem büntetőjogi kategória, de a műtét törvényesen nem végezhető el), máshol a megtűrt kategóriába tartozik a szabályozás hiánya miatt.Az Egyesült Királyságban és Görögországban lehetséges, ha nem kereskedelmi alapon működik, Ukrajnában és Oroszországban azonban külön klinikák üzemelnek, amelyek meghatározott összegért cserébe teljesen legálisan szervezik a béranyaságot.Az Al Jazeera szerint például az elmúlt években buszmegállókban és metróvonalak teljes hosszában óráshirdetéseken kerestek a klinikák béranyákat, akik körülbelül éves fizetésük háromszorosának megfelelő összegért cserébe rendszeresen jelentkeztek is. A tapasztalatok vegyesek, egyes beszámolók szerint az ígért anyaellátás valójában egy közös lakásban merült ki, ahol más béranyákkal kellett osztozni még az ágyon is.Máshol a programok résztvevői örömüknek adtak hangot, hogy gyerekhez segíthettek gyermektelen párokat.

Az egyik legnagyobb ukrán klinika, a Biotexcom vezetője, Albert Tocsilovszkij szerint a jövő a különleges megtermékenyítési eljárásoké.A folyamatot néhány éve a mobiltelefonok fejlődéséhez hasonlította. A hetvenes években a szakértők úgy vélték, hogy a világon mindössze százezer ember tudja majd megfizetni a drága mobilt, amely viszont ma mindenki zsebében ott lapul. Tocsilovszkij a mesterséges megtermékenyítést látja a következő ilyen lépésnek. Az elmúlt években minden tizedik baba született in vitro eljárással, de az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a spermiumok egyre gyengülő minősége miatt a 2030-as, 40-es évekre már a születendő babák harmada lombikprogram eredménye lesz.
A lombiktól csak egy lépés a béranyaság. Sok nő ugyanis hiába foganna meg természetes vagy mesterséges úton, különféle betegségek miatt nem tudja kihordani gyermekét. A hatalmas igényt először Amerikában fedezték fel, ahol nyolcvan–százhúszezer dollár közötti összegért lehet béranya segítségét kérni. Nemzetközi szinten a béranyaságból származó bevételek meghaladják az ötmilliárd dollárt. Ukrajnában 2002 óta lehetséges a béranyaság, de az amerikai árak töredékébe, mindössze harmincezer dollárba kerül az eljárás.Ennek köszönhetően az elmúlt években a világ minden tájáról érkeztek gyermektelen párok az ukrán klinikákra, több mint négyezer gyermek született béranyától az országban. A Biotexcom ügyfelei 99 százalékban külföldiek.A béranyaságot számos szakértő ellenzi. Van, aki szerint a rendszer a nők kizsákmányolására épít, a gyerek árucikké degradálódik, Ukrajna pedig a gyár. René Frydman francia nőgyógyász szerint a szülés pillanatát nem lehet felülírni, tehát a béranya bármennyire nem akar kötődni a gyerekhez, érzelmeit nem tudja befolyásolni, így a béranyaság túlzott érzelmi megterhelés, ami miatt nem szabad ilyen eljárást folytatni.A kritikák miatt döntött úgy Nepál, India és Thaiföld is, hogy beszüntetik az addig virágzó, külföldi párok számára nyitva álló béranyaságot.

Az ukrajnai rendszeren az első repedést a pandémia ütötte, mikor az utazási korlátozások miatt a Biotexcom YouTube-videóban volt kénytelen felhívni a hatóságok figyelmét, hogy gyerekek százai rekedtek Ukrajnában.A születés után kötelező DNS-vizsgálatot végeztetni, majd jöhet a követségi eljárás, hogy nem a béranya a gyerek szülője. (A szabályok szerint a gyerek DNS-ének legalább fele kell hogy az egyik szülőtől származzon.) A koronavírus-járvány miatt azonban a követségi ügyintézés rendkívül lelassult, bizonyos országok esetén le is állt, így a szülők sem beutazási lehetőséget nem kaptak az országba, sem megszületett gyereküket nem tudták elhozni.
A háború kitörésekor normalizálódni látszott a helyzet, azonban a harcok miatt az ellátás is nehézségekbe ütközik, az adminisztráció pedig szinte lehetetlen.Tovább nehezíti a helyzetet a francia hatóságok döntése, miszerint három hónapra beszüntetik az Ukrajnából és Oroszországból származó örökbefogadásokat.
Anne Royal, egy francia örökbefogadási szervezet vezetője szerint háború idején nem szabad örökbefogadásokat indítani. A problémát nemcsak a harcok okozzák, hanem az is, hogy nem biztosítható a gyerekeket és a szülőket is védő megfelelő jogi környezet, így felmerül a gyerekkereskedelem veszélye.Más országok nem jelentettek be hasonló szabályozást, de a háború negatív következményeit máshol is tapasztalni. Az ausztrál ABC például olyan családdal beszélt, ahol az Ukrajnából korábban kivándorolt nővér szeretné örökbe fogadni drogfüggő húgának kisfiát.2018-ban indította meg az eljárást, amely 2020-ban be is fejeződött, ám a pandémia miatt akkor nem tudta elvinni Maximot Ausztráliába. Most a háború miatt teljesen leállt az ügyintézés, és mivel Maxim gondviselője nem akarja elhagyni az országot, egyelőre nem látni a megoldást. A francia hatóságok szerint a döntés nem befolyásolja az előrehaladott francia örökbefogadásokat, amelyek amúgy is évek óta csökkennek. A közösségi médiában olvasható bejegyzések azonban aggodalomról tanúskodnak.

Borítókép: Kijevi hotelben várják a béranyáktól született babák, hogy megérkezzenek külföldi szüleik, 2020 (Fotó: Getty Images)