Oltalmazott porcelán

A tagországok kézműves és ipari termékeit is földrajzi árujelző oltalomban kívánja részesíteni egy készülőben lévő uniós jogszabály, melyet májusban készítenek elő döntésre. Ilyen oltalmat kaphat például a herendi porcelán, de a halasi csipke vagy az ajkai kristály is, ami megkönnyíti a magyar gyártóknak, hogy igazolják termékeik eredetét más tagállamok piacain. A részletekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi elnökhelyettesét kérdeztük.

2022. 05. 10. 12:00
Fotó: Teknős Miklós
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A földrajzi árujelzők fogalma azon megnevezéseket takarja, amelyek topográfiai értelemben jelölik az egyes termékek eredetét. Ha jól értjük, az oltalom alapja a termék származási helye és minősége közötti kapcsolat.
– Így van. A tervezet szerint azokat a termékeket lehet földrajzi árujelző oltalomban részesíteni, amelyek egy meghatározott helyről, régió­ból vagy országból származnak, és minőségük, hírnevük alapvetően e földrajzi eredetnek tudható be. A védelem megítélésének szempontjából elengedhetetlen, hogy a termék előállításának legalább egy lépése az adott földrajzi területen történjen. A tervezet elfogadása után az EU valamennyi tagállamára kiterjedő, egységes oltalmat lehet majd igényelni a jogszabály által meghatározott termékekre, ráadásul egyetlen bejelentéssel.
– Miért épp a herendi porcelánt részesítené oltalomban a jogszabály?
– A tervezet valamennyi EU-s kézműves és ipari termék esetében lehetőséget ad az egységes uniós földrajzi árujelző oltalom megszerzésére. Tehát egyéb ilyen hazai termékek is szóba jöhetnek, mint például a halasi csipke vagy az ajkai kristály. Egyéb uniós tagállamok tekintetében pedig például a muranói üveg vagy a solingeni acél.

– Általában mennyi időbe telik, amíg elfogadnak egy ilyen jogszabályt?
– Az ezt célzó, konkrét munka most májusban kezdődik egy tagállami – köztük magyar –szakértőkből álló csoportban, de a megelőző konzultációk 2013 óta folynak. 2021 nyarán az unió átfogó tanácskozást tartott a témában, amelynek során a tagállamok bármely szervezete, érintett szereplője visszajelzést adhatott a koncepcióról. A 28 országból származó válaszokból kiderült: a kézműves és ipari termékek előállítói – így a hazai szereplők is – határozottan támogatják az új oltalmi rendszer létrehozását. Hiszen a hagyományos magyar kézműves és ipari termékek Európa kulturális örökségének részét képezik, hozzájárulnak a vidéki gazdaság fenntarthatóságához, és komoly hozzáadott piaci értéket jelentenek.
– Előreláthatólag mikor lép életbe a jogszabály?
– Várhatóan az idei év végén, a jövő év elején. A dokumentum ezzel tervezetből európai uniós rendeletté válik, előírásai közvetlenül alkalmazandók a tagállamokban.
– Mit jelent mindez a gyakorlatban a védett termékek szempontjából?
– Számos magyar mezőgazdasági termék – budaörsi őszibarack, csabai és gyulai kolbász, kalocsai paprika, makói hagyma, őrségi tökmagolaj, tokaji bor – jelenleg is földrajzi árujelző oltalom alatt áll az EU-ban. A nem mezőgazdasági termékek eddig nem részesülhettek egységes uniós védelemben, a javaslat elfogadása után viszont rájuk is lehetne földrajzi árujelző oltalmat igényelni. Enélkül a magyar előállítók nem vagy lényegesen nehezebben tudnák megvédeni termékeiket más tagállamok piacain. A javaslat elfogadása ugyanakkor a fogyasztók dolgát is megkönnyíti: könnyebben tudják azonosítani a minőségi árucikkeket, vásárláskor megalapozottabb döntést hozhatnak.
– Az ajkai kristály, halasi csipke, herendi porcelán hazai gyártója tehát az árujelző birtokában igazolhatja, hogy portékája valóban ott készült, ahol a neve mutatja, az oltalom pedig azt jelenti, hogy nem írhatják rá például egy Olaszországban készült porcelánkészletre, hogy herendi?
– Pontosan.
– Feltéve, hogy a szóban forgó olasz fél nem szerez a magyar félével egyenértékű uniós oltalmat a saját portékájára.
– Az oltalom odaítélésének feltétele, hogy az igénylő hiteles dokumentumokkal igazolja, hogy a terméke részben vagy egészben valóban azon a helyen készül, amelyről a nevét kapta.
– A jogszabály életbelépése után hogyan rendezik majd a jogos és jogtalan használók közti vitát?
– A rendelet részletes előírásokat tartalmaz majd arra nézvést, hogy az egyes tagállamok miként akadályozhatják meg a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos visszaéléseket a területükön. Továbbá arra is ügyel, hogy megkönnyítse az online­ platformokon elkövetett jogsértésekkel szembeni fellépést. Így fel lehet majd lépni az olyan termékek internetes forgalmazása ellen, amelyek a földrajzi árujelzők oltalmába ütköző elnevezést használnak. A jogszabály a tagállamok hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtást is szabályozza majd.
– Az ember azt gondolná, feláll egy intézményrendszer, melynek elemei gondoskodnak a jogsértések megakadályozásáról, jogsérelem esetén pedig bírságot szabnak ki…
– A mezőgazdasági termékek esetében jelenleg is hatályos szabályozás kimondja: földrajzi árujelző bitorlása miatt az árujelző jogos használója pert indíthat a bíróság előtt. A jogviták elrendezésének fő útja a kézműves és ipari termékek esetében is a bírósági út, vagyis a polgári peres eljárás marad, ahogy eddig is így volt. Súlyosabb jogsértéseknél szóba jöhet a büntetőjogi­ felelősségre vonás is, ez főként az utánzás és az utánzott termék értékesítése esetén jellemző.

 

Borítókép: Lábody Péter (Fotó: Teknős Miklós)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.