Oroszország azért támadta meg a szomszédos Ukrajnát, hogy az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, a NATO-val flörtölve ne kerüljön az atlanti szövetség még közelebb a határaihoz. Ha a NATO befolyást szerezne Ukrajnában, akkor Moszkvától négyszáz kilométerre tudnának pusztító fegyvereket telepíteni. Körülbelül egy év múlva meg 148 kilométerre Oroszország második legnagyobb városától, Szentpétervártól. A Néva-parti volt főváros jelkép: a második világháborúban hősként harcoló, akkori nevén Leningrád az 1940-es évek első felében a hitleri csapatok ostromának 872 napig állt ellen. A majd hároméves blokádban közel egymillió lakosa vesztette életét. Arról nem is beszélve, hogy Pétervár az államfő, Vlagyimir Putyin szülővárosa.
Garanciák a tandemnek
Oroszország és a NATO közvetlen határa – a hatalmas finn–orosz határvidékkel – megduplázódik, több mint 1340 kilométerre nő. Tehát a Kreml nemhogy visszaszorította volna a fenyegetést, mint az eredetileg szándékában állt, hanem gyakorlatilag magára húzta a Nyugat egységesített fegyveres erejét. Ráadásul Finnország nagyon jó, kiszámítható szomszéd volt. A „finlandizáció” meghozta az eredményét, virágzott a két ország együttműködése, bár azért a nagy medvével szemben Helsinki gyanakvása nem szűnt meg, tartott attól, hogy egyszer esetleg Moszkva valamilyen rossz pillanatában megsuhintja őt. Ám soha ezen a határszakaszon nem alakult ki olyan helyzet, amely magában hordozta volna egy fegyveres összetűzés veszélyét. Eddig béke honolt az északi térségben.
De most Finnország készülő NATO-csatlakozásával mindez múlt időbe tehető. A területileg nagy kiterjedésű, de lélekszámában viszonylag csekély országra ezentúl nem lehet úgy tekinteni, mint a semlegesség korszakában, hiszen mögöttük áll a harmincegy ország hadereje. Ukrajna megtámadását úgy értékelték Helsinkiben és a szomszédos Stockholmban is, hogy az orosz agresszortól minden kitelik. Semleges helyzetük nem védi meg egy elszabadult hajóágyúként működő szomszédtól, sőt következmények nélkül megtámadhatók, nem úgy, mint egy NATO-tagállam. A svéd–finn tandem ezt pillanatok alatt átlátta, és szupersebességbe kapcsolt a NATO-felvételért. Két hete az atlanti szövetség illetékesei a két fővárostól megkapták a hivatalos csatlakozási kérelmet. A NATO-ban arra számítanak, hogy körülbelül egy évet vesz igénybe, míg a harminc tagállam parlamentje elfogadja a csatlakozási kérelmet. De addig is a két országnak biztonsági garanciákat kell adni, mintha már tagok lennének, nehogy időközben támadás érje őket – ez a lengyel javaslat.