A bőr nem felejt

Az újonnan megjelenő foltokkal, megváltozott anyajegyekkel érdemes mielőbb orvoshoz fordulni – javasolja Holló Péter, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója. A növekvő számú bőrdaganatos esetek a mértéktelen napozással és szoláriumozással összefüggésbe hozhatók.

– Valóban elég tíz perc, hogy leégjünk a napon?
– Tavasz végén, nyár elején, tiszta időben 11–15 óra között akár ennyi idő alatt is leéghet az ember. Természetesen ez függ az időjárástól, a napszaktól, hogy vízparton vagy árnyékban vagyunk. Az egyénenként eltérő, hogy kinél mennyi idő után okoz bőrkárosodást a direkt napfény, amit a bőrtípuson kívül az is befolyásol, hogy fényvédelemmel vagy anélkül vagyunk a szabadban. Érdemes odafigyelni a szabadon hagyott lábfejünkre, ugyanis egyre több embernél jelenik meg ott bőrdaganat. Általánosságban elmondható, hogy kerüljük a direkt napfényt 11–15 óra között, a szabadon hagyott bőrfelületeket rendszeresen kenjük fényvédő krémmel, pár óránként és fürdés után megismételve. Az ultraibolya sugárzásnak leginkább kitett arcon és nyakon alakul ki a bőrdaganatok harminc-negyven százaléka, emiatt folyamatos napfényvédelemre van szükség.

Holló Péter, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója (Fotó: Semmelweis Egyetem)

– Mi történik ilyenkor a bőrünkkel?
– A nap ultraibolya sugárzása – főleg ha az hosszú ideig tart – a szervezetből védekező folyamatokat vált ki. A bőrünkben lévő úgynevezett melanocita sejtek által termelt melanin nevű pigmentanyag elnyeli az ultraibolya sugarakat.

Amikor a bőr napsugárzás okozta károkat érzékel, a pigmenttermelő sejtek fokozzák a melanin termelését, hogy megvédjék a környező sejteket a további károsodástól. Ennek kialakulása több napot vesz igénybe.

Ettől különbözik a leégés, mely gyulladás azonnali kialakulását jelenti. A leégés miatt bőrünk kipirosodik, fáj, érzékennyé válik az érintésre, súlyosabb esetekben akár feldagadhat és kihólyagosodhat. Ez a gyulladásos folyamat kellemetlen és káros. Pár nappal később elindul a hámlás, a bőr viszketni kezd, miközben megszabadul a károsodott bőrsejtektől.

– A változó klíma, az ózonréteg vékonyodása miatt másként éget manapság a nap, mint évtizedekkel ezelőtt?
– Az ózonréteg, illetve általában a légkör összetételének változása hatással van arra, hogy mennyi káros ultraibolya sugárzás éri el a felszínt. A felettünk levő ózonréteg vastagsága folyamatosan változik, valóban voltak olyan időszakok az elmúlt években, amikor ez egyes régiók felett kritikusan elvékonyodott. Ugyanakkor az idősek bőre is leégett fiatal korukban, azaz nem új jelenségről van szó. Az ellenben igaz, hogy sok évtizeddel ezelőtt nem beszéltek ennyit az emberek a napozás káros hatásairól – mivel nem tudtak róla, és mivel kevesebb időt töltöttek a napon.

– A jobban pigmentált barna bőrűek védettebbek a fehér bőrűeknél?
– A világos bőrű, hajú, szemű emberek genetikai adottságaik miatt könnyebben pirulnak meg, mint a sötétebb, pigmentáltabb bőrrel rendelkezők. Azonban a sötétebb bőrűek sem hihetik azt, hogy a nagyobb pigmentmennyiség megvédi őket a bőr káros elváltozásaitól. Nekik is védeniük kell magukat az ultraibolya sugaraktól.

– A napégések száma elsősorban a melanomára, míg az összeadódó ultraibolya sugárzás a bőröregedés és a laphámeredetű bőrdaganatokra, a bazaliomára és a laphámrákra hajlamosít. A bőr tényleg nem felejt?
– A bőrt érő káros hatások valóban összeadódnak.

Minél többször égünk le, annál nagyobb a valószínűsége a káros folyamatok beindulásának. A hámsejtek genetikai károsodása mellett a bőr alatti kötőszövet is sérül. Ha sokszor napozunk, sokszor égünk meg, akár csak nagyon enyhén, a bőr gyorsabban öregszik, előbb jönnek a ráncok, az öregségi foltok.

Ennél is súlyosabb gond, hogy a napégések – különösen, amelyeket gyermekkorban szenvedtünk el – jelentősen hozzájárulhatnak a rosszindulatú bőrtumorok kialakulásához.

– Tapasztalataik szerint az elmúlt tíz év alatt közel megduplázódott a melanomás esetek száma. Mivel magyarázzák a növekedést?
– A kóros bőrelváltozások egyik oka a jóléttel magyarázható. Harminc-negyven évvel ezelőtt indult az az életmódváltás, amelynek a dermatológiai következményei az elmúlt időszakban jelentkeztek. Egyre több ember engedheti meg magának, hogy a szabadságát napsütötte víz- és tengerpartokon töltse. Akár évente többször is. A bőrünk azonban nincs felkészülve a fokozott ultraibolya sugárzásra, a többszörös leégésre. Legalább ilyen probléma a mértéket nem ismerő szoláriumozás. A téli csokibarna színnek sokan évtizedekkel később fizetik meg az árát. Nem véletlen, hogy a Benelux államokban és Németország egyes tartományaiban 18 év alattiak ma már nem mehetnek szoláriumba. A hazai szakmai szervezet, a Magyar Dermatológiai Társulat ezzel kapcsolatos ajánlása is egyértelmű. Szerencsére manapság már nem divat az egész éven át őrzött barna szín.

– A Semmelweis Egyetem honlapján megjelent figyelemfelhívó cikkben arról beszélt, hogy a korábban nem tapasztalt bőrelváltozások fokozott figyelmet igényelnek. Önvizsgálattal idejében felfedezhetjük a rosszindulatú folyamatokat, ezért érdemes havonta átnézni a teljes bőrfelületünket. És ha későn eszmélünk?
– Ne eszméljünk későn! A korai stádiumban a rosszindulatú bőrdaganatok jó eséllyel gyógyíthatók.

Ha szokatlan elváltozást észlelünk, azonnal keressünk fel egy szakembert, aki eldönti, mi a teendő. A daganat eltávolítására számos hazai intézmény felkészülten várja az érintetteket, ha pedig későn felismert, esetleg áttétes daganat alakul ki, az erre kijelölt centrumokban a gyógyszeres terápia is elérhető. Megfelelő tudás és tapasztalat birtokában mindenkit szakszerűen ellátnak a kollégák. Van elég szakember, aki segít a betegeken.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)