A terrorcsoport létszáma a legjobb pillanataiban sem haladta meg a tízezer főt. A dzsungel rejtekéből előbújva néhány száz fős csoportokban garázdálkodnak, különösen az ország északkeleti részén voltak aktívak, de már ekkor is „kirándultak” nyugatabbra, távoli vidékeken meglepetésszerűen hajtották végre akcióikat. Fegyvereket főleg a hadseregtől szereztek, megtámadták a kaszárnyákat, katonai fegyverraktárakat raboltak ki. A határ számukra nem akadály, tevékenységüket kiterjesztették Csádra, Nigerre és Kamerunra is. Négy ország hadserege azóta is tehetetlen velük szemben, így mindig nagy önbizalommal vághattak bele a következő portyákba.
Bosszúvágy
Nigériában pünkösdvasárnap újból lecsapott az iszlám terrorizmus: Owo templomában tömeggyilkosságot követtek el az ott imádkozó katolikusok ellen. Legkevesebb negyvenen, más források szerint ötvenen vesztették életüket. A terroristák fő működési területétől vagy ezer kilométerre délnyugatra eső város arról volt híres, hogy itt keresztények és muzulmánok békében éltek együtt. Eddig.

A Boko Haram 2015-ben jelképesen csatlakozott az – első afrikai iszlám terrorszervezetként – Irakban kihirdetett kalifátushoz. Ezzel a lépésével nemhogy erősödött volna, hanem ez vezetett a szervezeten belüli szakításhoz. A fanatikusok közt is a még fanatikusabbak megalapították az Iszlám Államhoz még inkább kötődő csoportot, az ISWAP-ot, ezzel kiváltak a Boko Haramból. Főleg a fiatalabb harcosok nem voltak elégedettek a legendás parancsnok, Abubakar Shekau vezetésével, aki tavaly májusban tisztázatlan körülmények közt életét vesztette. Az önfejűként ismert, saját fantazmagóriájában élő, rendkívül brutális parancsnok még az iraki dzsihadistáknak, a kalifátus vezetőinek is szúrta a szemét. Egyes források szerint öngyilkos lett, más hírek alapján a saját csoportja lázadói végeztek vele. Az sem kizárt, hogy ő nem is Shekau volt. Egyes híradások szerint a valódi Shekau 2009-ben meghalt, csak valaki „belebújt a bőrébe”, ezzel is megtévesztve a hatóságokat. A lényeg az, hogy a hajdani terrorcsoport kettészakadt. A válás elég csúnyára sikeredett, belháború is felütötte fejét a lázadók közt, a csalódás következtében rendszeresen a másik csapatain is rajtaütöttek.
Nem tudni, hogy ez az ellenségeskedés fennmaradt-e, de az biztos, hogy megviselte a szervezeteket a szétválás, innentől tevékenységüket többnyire a környező országokra összpontosították, Nigériában takaréklángon működtek. Az utóbbi időben a nigériai hadsereg számos sikeres akciót hajtott végre az ISWAP ellen, ami korábban nem volt jellemző rá. Eddig ugyanis gyorsan nyúlcipőt húztak, ha tudomásukra jutott a terroristák közelsége. Állítólag tavaly megölték az ISWAP parancsnokát, Abu Muszab Al-Barnavit. A közelmúltban több katonai akciót vezettek sikerre az ország északkeleti felén.
Valószínűleg erre jött válaszként annak a harminc ócskavasgyűjtőnek a májusi meggyilkolása, akik feltárták a hadsereg előtt a terroristák rejtekhelyét. Majd ezt követte a pünkösdi mészárlás Owóban.
Tizenkét év kevés volt arra, hogy a hatóságok felszámolják ezt a rákos daganatot. A cselekvés helyett ölbe tett kézzel nézte az abudzsai vezetés a terrorizmus terjedését. Csak eljátszották azt, hogy nekik milyen fontos az ország biztonsága, aztán nem tettek semmit. Nigéria Afrika legnépesebb országa, kétszázmillió lakossal rendelkezik. Dúskál az ásványi kincsekben, és mégsem tud egy olyan hadsereget felállítani, amely eredményesen venné fel a harcot a dzsihadistákkal. Afrika leggazdagabb állama lehetne, és nézzék meg, hol tartanak ma. A tehetetlenségükbe belejátszik az is, hogy nem is akarnak fellépni a szélsőséges iszlamisták ellen. Az ország pont abban az övezetben fekszik, ahol északról délre tartó arabok és a délen többségben élő keresztények találkoznak.
A hódító iszlám reakciója borítékolható, ha egy nem muzulmán népcsoporttal kerül szembe. Ráadásul ilyen országban, ahol a közbiztonság gyakorlatilag ismeretlen fogalom. Az állam északkeleti részén mindennaposak az iszlamista terrorcselekmények. Nyugaton a banditizmus az úr, hajók és vagyonos személyek elrablása, kifosztása, délen meg az elszakadási törekvések viszik a prímet. A szövetségi köztársaság nemcsak etnikailag – négy nagyobb és 250 kisebb népcsoport él a területén –, de vallásilag is megosztott: úgy fele-fele arányban itt van a világon az egyik legnépesebb muzulmán és keresztény közösség.
Ez a megosztottság a hatalmon is látszik. Még egy évig viseli az elnöki tisztséget Muhammadu Buhari volt hadseregtábornok, akit 2015-ben választottak meg. Azt ígérte, hogy vaskézzel irányítja majd az országot, és közbiztonságot teremt. Ebből az első valósult meg. Akkor a néptől hatvan napot kért arra, hogy megfékezze a Boko Haramot. Azóta hat év telt el, és bizony nyoma sincs annak, hogy a terrorszervezet az utolsókat rúgná. Owóban a katolikusok gyászolnak. A muszlim közösség meg adományt gyűjt az áldozatok hozzátartozóinak. Errefelé egy családban is élnek muzulmánok és keresztények. Mindenáron igyekeznek elkerülni azt a helyzetet, amelyben az elvakult bosszúvágy felforgatná ezeket a közösségeket. A terroristák célja ez volt.
További Lugas híreink
Borítókép: Kormányzói szemle a nigériai Owo katolikus templomában elkövetett tömeggyilkosság után, 2022. június 5. (Fotó: Europress/AFP)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!