Nem mindenben állja ki a próbát a „háborúban hallgatnak a múzsák” cicerói gondolat.A fegyverzaj ugyanis nem egy írónak, költőnek, képzőművésznek vált ihletőjévé, meghatározó élményévé, s a világ háborúktól távoli szerencsésebb része is gyakran az ő szemükön keresztül szembesült a hadi eseményekkel. Az 1848-as szabadságharcot is a császári hadakat kísérő művészek sokszorosított rajzain kísérhette figyelemmel a nemzetközi közvélemény, s a huszadik század valódi nyitánya, az első világháború is több nemzedék számára hagyta hátra képzőművészeti lenyomatát. Ugyan a következő világégés mindennapjait is dokumentálta egy magyar haditudósító alakulat, az ő harctéri híradásuk a háború utáni fordulat miatt már nem sokkal élte túl az eseményeket. Pusztán rövid ideig juthatott el a nyilvánossághoz, amit Sümegi György Tehát ez a háború? című könyvében a „Zárt anyag” jelzés is bizonyít a Magyar honvéd Európa védelmében albumon.
Betiltott frontképek
Nem mindenben állja ki a próbát a „háborúban hallgatnak a múzsák” cicerói gondolat.

Sümegi György művészettörténész új kötete ezért is hiánypótló könyv, mivel egy mára szinte teljesen elfeledett történetről, katonának besorozott és a keleti frontra haditudósítóként kiküldött képzőművészek emlékanyagáról ad átfogó képet. A vezérkari főnökség alá rendelt alakulathoz kerülő művészek egyik csoportjának harctéri vándorlásairól, a haditudósítói munka mindennapjairól a kötet legnagyobb lélegzetű írása, Polóny Elemér naplója ad körképet, amely most érhető el először a nyilvánosság számára. Szövegét Sümegi a művész leszármazottaitól kapta meg közlésre. Polóny saját tapasztalatain kívül vele együtt szolgáló kollégái mindennapjait is megörökítette írásában. Soraiból ismerhetjük meg közelebbről Ballagó Imre, továbbá a fiatalon már az első világháborút is megjárt Benyovszky István, majd Markos Lajos, Szalay Lajos, Pándy Lajos festőművészek és Megyeri Barna szobrászművész frontnapjait.

A kötetben szereplő művészek munkái először a Pesti Vigadó 1943. május 2–23-i haditudósító-kiállításán kerülhettek a közönség elé, de már akkor sem volt egyszerű ügy a bemutatkozásuk. Többük szemlélete, a kinti élmények műveikben megjelenő visszatükröződése nem mindenben vágott egybe a hadsereg és nem utolsósorban a markáns személyiségű Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök elképzeléseivel. Az első betiltások már ekkor jelezték a művészi látásmód és a katonai vezetés propagandaelvárásai közötti feszültséget, amelyet végül teljesen felülírt a már említett későbbi teljes elhallgatás. Közülük egyedül Ballagó Imre adta ki még időben könyvben a később betiltott frontképeit. Mindenesetre a harctéri tapasztalatok, a halálközeli élmények a rövid távú elvárásoktól függetlenül maradandó nyomot hagytak valamennyi alkotó további munkásságában, s végül így épültek be a magyar művészet kincstárába.
További Lugas híreink
Sümegi György a kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének gondozása, illetve a kecskeméti képtár létrehozása mellett végzett értékőrző-feltáró munkát több mint kétszáz oldalas, százat meghaladó számú ábrával színesített művével, amelyben korabeli fotók, dokumentumok, feljegyzések, naplójegyzetek felsorakoztatása mellett nem utolsósorban művészi élményhez is juttatja olvasóit. A könyv ugyanis hosszú feledés, elzártság után kiváló minőségű felvételeken tárja a szélesebb közönség elé azokat a vázlatokat, festményeket, grafikákat is, amelyek a legtöbb esetben raktárak mélyén vagy ma már alig fellelhető korabeli kiadványokban, fotókon őrzik a magyar harctéri művészek emlékeit.(Sümegi György: Tehát ez a háború? Hét haditudósító képzőművész a Donnál. [1942. június 9. – szeptember 11.] MMA Kiadó, Budapest, 2022, 224 oldal. Ára: 4800 forint)
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Fortepan/Buzinkay Géza)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Jurtában csapott le rám az év legnagyobb mongol vihara
Mint egy Twin Peaks film: szürreális éjszaka és időutazás a vidéki Mongólia egyik falujában.

A baloldaliak is állva hallgatják a magyar hiszekegyet
Az új főpolgármester, Ripka Ferenc székfoglaló beszédében kijelenti: a nemzetnek ma nagyobb szüksége van Budapestre, mint bármikor, mert régi egységének ez az egyetlen hatalmas, életerős emléke.

Az a jó, ha egész lényéből árad a zene
Balga Gabriella izgalmas feladatnak tartja, hogy életre keltse a karaktert.

Kis ország nagy titka: lehet-e számunkra is minta az ír technológiai csoda?
A kérdés az, hazánk is vonzóvá tehető-e a multinacionális társaságok letelepedéséhez.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Jurtában csapott le rám az év legnagyobb mongol vihara
Mint egy Twin Peaks film: szürreális éjszaka és időutazás a vidéki Mongólia egyik falujában.

A baloldaliak is állva hallgatják a magyar hiszekegyet
Az új főpolgármester, Ripka Ferenc székfoglaló beszédében kijelenti: a nemzetnek ma nagyobb szüksége van Budapestre, mint bármikor, mert régi egységének ez az egyetlen hatalmas, életerős emléke.

Az a jó, ha egész lényéből árad a zene
Balga Gabriella izgalmas feladatnak tartja, hogy életre keltse a karaktert.

Kis ország nagy titka: lehet-e számunkra is minta az ír technológiai csoda?
A kérdés az, hazánk is vonzóvá tehető-e a multinacionális társaságok letelepedéséhez.