Szondy György lobogós kopjája

Négyszázhetven éve, 1552. július 9-én vették be Drégely várát a török hadak, ezen a napon esett el Szondy György várkapitány.

Budapest, 2021. november 6. Szondy György (1504-1552), Drégely vára hõs kapitányának szobra, Marton László Kossuth-díjas szobrászmûvész 1958-ban felavatott alkotása a fõváros VI. kerületében, a Kodály Köröndön. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba

Jöjjön a basa, és vegye el azt tőle. Nem kíván egyebet, mint tisztességes eltemetést.
Amint ezeket kibocsátá a kapun Szondy, lehordatta az udvarra várából minden drága öltönyeit, azokat máglyába rakva, meggyújtatá; paripáit kihozatta az aklokból, s valamennyit leszúratá. 

Akkor meggyónt, megáldozott, meghúzatta a kápolnában a halálharangot, s kiállt a romladék kapujába bevárni az ostromra rohanó ellenséget. A viadal közben egyik lábán nehéz sebet kapott, akkor féltérdre esve folytatta a harcot, míg annyi sebekkel elboríták, amennyi elég volt, hogy nagy lelke elhagyhassa földi börtönét. Társai mind ottmaradtak körülötte holtan.

És Ali basa (aki igazi ozman volt, nem renegát rác, mint Szokolovics Mohamed) megtisztelte ellenségében a hőst. Ahogy ő kívánta, a védett Drégely várral átelleni domb tetején ásatott számára sírt, s nagy kőhalmot rakatott föléje: hősök módja szerint lobogós kopját tűzetve a sírra. A két énekes apród hőskölteményét énekelhette szerteszét az egész országban.
Talán meg is értették azt még valahol?
Bizonnyal megértették Egerben!

Szondy hősi ellenállása alatt éppen azt a szerepet játszotta a bányavárosokban Teufel Rézmán, amit Erdélyben Castaldo. Mikor már Drégely elesett, akkor indult neki a seregével, hogy azt visszavegye.

Hanem Ali basa eléje ment, s Palásthnál úgy megverte Teufelt, hogy ez maga is foglyul esett, s négyezer némettel és olasszal láncra verve Sztambulba küldetett, ott, mivel vakmerően eltagadta még a nevét is, zsákba varrták, s a Bosporusba dobták.

Ennek nem maradt énekes apródja, aki szép halálát versekben megénekelje; de Batthyány Ferenc (a király híve) azt írja felőle a királynénak: Vajha ez a Teufel, mielőtt az ütközethez fogott, inkább előbb szállt volna a poklok fenekére!
Ez is szép epitaphium.
(Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban, 1884)

470 éve, 1552. július 9-én vették be Drégely várát a török hadak, ezen a napon esett el Szondy György várkapitány.

Borítókép: Szondy György (1504-1552), Drégely vára hős kapitányának szobra, Marton László Kossuth-díjas szobrászművész 1958-ban felavatott alkotása a főváros VI. kerületében, a Kodály Köröndön (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)