Srí Lankán már luxus a napi háromszori étkezés

Srí Lanka a gazdasági kataklizma szélére sodródott. A válság részben az országot irányítók felelőtlen gazdaságpolitikája miatt robbant ki, ám a koronavírus-járvány utáni időkben, az orosz–ukrán háború közepette a masszív importra szoruló más dél-ázsiai országok is komoly veszélybe kerülhetnek.

SRI LANKA-UNREST-ECONOMY Fotó: ARUN SANKAR

Az emberek napokat várakoznak járműveikben a benzinkutak előtt, gyakran összetűzésbe keveredve a rendet fenntartani kivezényelt hatóságokkal. Hétfőn szükségállapotot rendelt el az ügyvivő miniszterelnök, a közbiztonság és a közrend védelmére, az alapvető szolgáltatások biztosításának fenntartására hivatkozva.

A Nagy-Britanniától függetlenedés éve, 1948 óta most éli át a legsúlyosabb gazdasági válságát Srí Lanka. A gazdaságra komoly csapást mértek a 2019-es iszlamista terrormerényletek, majd a koronavírus-járvány, hiszen azt megelőzően a GDP 12,6 százalékához járult hozzá a turizmus. 

A világgazdaság egészét és az ellátási láncokat sújtó orosz–ukrán háború pedig az utolsó csepp volt a pohárban. Az ország vezetése májusban bejelentette: már nem tudja tovább fizetni a törlesztőrészleteket nemzetközi hitelezőinek, mentőcsomagot kér a Nemzetközi Valutaalaptól.

A Srí Lankáról szóló elemzések többsége szerint a Radzsapaksza család félrekezelte a gazdaságot. – Srí Lankán a nagyon felelőtlen gazdaságpolitika hozzájárult ahhoz, hogy az eleve aránylag magas (de más országokkal összevetve nem példátlan) államadósságból és költségvetési hiányból néhány év alatt ilyen mélységű válságot teremtsenek – mondja lapunknak Trembeczki Zsolt, a Külügyi és

Külgazdasági Intézet Dél-Ázsiával foglalkozó külső szakértője. 2021-ben például kitalálták, hogy ők lesznek a világ első biogazdálkodó nemzete, a járvány közepén betiltották a műtrágya és vegyszerek importját. Ennek következményeként a terméshozamok csökkenni kezdtek, élelmiszerhiány alakult ki. 

Ugyancsak hibásnak bizonyult az adócsökkentések végrehajtása 2019-ben, miközben az államkasszának bevételekre lett volna szüksége. 

– A politikai haszonszerzés előbbre való volt, mint a gazdasági haszonszerzés – nyilatkozta a CNBC hírcsatornának Sasi Danatunge Srí Lanka-i politikai elemző.

A hatalmas infrastrukturális projektek szintén észszerűtleneknek bizonyultak. A stílszerűen Mahinda Radzsapakszáról elnevezett, 2013-ban megépült gyönyörű, hatalmas repülőteret, a Mattala Rajapaksa International Airportot már a járvány előtt is kerülték a légitársaságok. 

Éveken keresztül veszteséges volt a 2010-ben elkészült Hambantota kikötő is, s nagy ára van a Dubaj és Szingapúr vetélytársaként meghirdetett, jelenleg is épülő fővárosi Colombo Port Citynek. Mindkettő kínai hitelezésű projekt, felvetve azt a sokszor hangoztatott vádat, hogy Kína az adósságcsapda-diplomáciát alkalmazza Srí Lanka esetében. 

– Itt nem feltétlenül adósságcsapda-diplomáciáról van szó, hanem arról, hogy a kínaiak lazábban hiteleznek, Srí Lanka pedig felelőtlenül olyan beruházásokra vett fel kínai hiteleket, amelyeknek sosem kellett volna megvalósulniuk – véli Trembeczki Zsolt.

Elemzők megjegyzik: a Srí Lanka-i gazdasági problémák gyökerét jóval mélyebben kell keresni. Az 1983-tól 2009-ig tartó polgárháború, a terrorizmus, a nemzetközi befektetők ebből fakadó bizalmatlansága, a túlbürokratizált közigazgatási rendszer, a versenyképesség hiánya, az állami túlköltekezés, a bőkezű állami támogatások például az élelmiszerárak és a rezsiköltségek alacsonyan tartására, az adóemelésektől való ódzkodás éveken keresztül mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság végül összeroppant. 

Az állami bevételek nagy része ráadásul a külföldön dolgozó Srí Lanka-iak devizában érkező hazautalásaira és a teaexportra támaszkodik – mindkét bevételi forrásra súlyos csapást mért a járvány.

A nagy adósságot felhalmozó és egyre kisebb mozgástérrel rendelkező országok komoly problémákkal fognak szembesülni – kongatta meg a vészharangot a Srí Lanka-i válság láttán az IMF vezérigazgatója, Krisztalina Georgieva. 

A pénzügyi elemzések a közvetlen veszélyben lévő országok között említik Pakisztánt, Bangladest, a Maldív-szigeteket és Laoszt. – Azok a tényezők, amelyek miatt Srí Lankán előállt ez a helyzet, más országokban is komoly gondot okozhatnak – erősíti meg az előrejelzéseket Trembeczki Zsolt. 

– Ezek az országok masszív élelmiszer- és energiabehozatalra szorulnak, különösen ki vannak téve a globális élelmiszerár-változásoknak és az olajpiaci mozgásoknak. Nem mindegy nekik, hogy milyen a dollárhoz mért árfolyam mértéke, a beruházások üteme. 

A világgazdaság klímájától nagyon függenek, az adósságfinanszírozás egyre drágább lesz – hangsúlyozza a szakértő.

Pakisztán hasonló gondokkal küszködik, mint Srí Lanka, rosszak a gazdasági alapok, devizahiányban szenved, az üzemanyagárak egy hónap alatt kilencven százalékkal emelkedtek, az infláció júniusban 21 százalék volt. 

A 240 millió lakosú országnak sikerült elkerülnie a fizetésképtelenséget, az IMF-hez fordult segítségért. Az egyik miniszter felháborodást keltett a lakosság ­köré­ben, amikor arra kérte az embereket: fogyasszanak kevesebb teát. 

– A totális gazdasági összeomlás Pakisztánban aggasztóbb lenne a világ számára például a fundamentalizmus, az atomfegyverek és a tálibok jelenléte miatt – olvasható az India Today magazin elemzésében.

Borítókép:  „Látogatók” szelfiznek az elnöki palotában Colombóban július 10-én. Megágyaztak a katasztrófának? (Fotó: Europress/AFP)