Az ír statisztikai hivatal szerint a szigetországi központok energiafelhasználása tavaly meghaladta a teljes vidéki lakosság fogyasztását. Utóbbi az összes felhasználás 12 százalékát adta, míg az adatközpontok részesedése elérte a 14 százalékot. Az adatközpontok energiaéhsége az utóbbi hat évben ugrott meg – olvasható a bitport.hu-n –, 2015-ben ugyanis még csak öt százalék volt a részesedésük. A szigeten működő hetven adatközpontot olyan informatikai óriások üzemeltetik, mint az Amazon, a Facebook, a Google vagy a Microsoft. A növekedés garantált, hiszen 2020 óta tíz új adatközpontot helyeztek üzembe. 2026-ig valószínűleg további hétmilliárd euróból épülnek új létesítmények a szigetországban. A Microsoft állítólag már meg is kapta az engedélyt két új dublini bázis építésére. Az Amazon is két létesítményt húzna fel az ír főváros közelében.
A Nemzetközi Energiaügynökség egy tavaly novemberi jelentése szerint az adatközpontok a globális villamosenergia-felhasználás mintegy egy százalékáért felelősek – ami nagyjából 200-250 terawattóra (TWh) energiát jelent –, így ezek a létesítmények a globális szén-dioxid-kibocsátást 0,3 százalékkal növelték. Az energiahatékonyságuk ellenben óriásit javult 2010–2020 között: miközben ez idő alatt az adatközpontok globális energiafogyasztása mindössze tíz százalékkal nőtt, a munkaterhelésük közel megtízszereződött.
Ennek egyik oka, hogy a Moore-törvény a mai napig érvényes, még ha nem is egészen úgy, ahogy azt eredetileg megfogalmazták. A Moore-törvény leggyakrabban előforduló megfogalmazása szerint az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok száma – ami használható a számítási teljesítmény durva mérésére – másfél évente megduplázódik. A névadó Gordon E. Moore, az Intel cég egyik alapítója 1975-ben kétévenkénti megkétszereződést jósolt. Többször kijelentette, hogy ő nem beszélt 18 hónapról, mégis sokan idézték így. Rab Gergely szerint 2012 óta nem beszélhetünk duplázódásról, inkább 1,2-szeres a teljesítménynövekedés. De növekszik. Ugyanakkor az továbbra is igaz, hogy az informatikai eszközök rengeteg hőt termelnek, amelyet el kell vezetni.
Mivel újabb és újabb digitális szórakoztató megoldások születnek, egyre többen töltik az idejüket internetezéssel, online vásárlással vagy filmek nézésével. A rendszerek működtetése és azok felhasználása egyaránt energiát igényel. Az EU-ban működő adatközpontok már 2018-ban is a villamosenergia-igény 2,7 százalékát vették fel. Az Európai Bizottság szerint a sokasodó szolgáltatások hatására az Európai Unióban 2030-ra 3,2 százalékra emelkedhet az adatközpontok energiaigénye. Ez nagyjából kétszerese annak a mennyiségnek, amelyet Görögország 2019-ben felhasznált. A dinamikus bővülés visszafogására, kordában tartására fogott össze Luxemburg, Hollandia, Belgium, Németország és Dánia.
A cél ezen létesítmények szigorúbb ellenőrzése.
Jelenleg ugyanis nincsenek kötelező érvényű, átfogó EU-szintű szabványok az adatközpontok energiahatékonyságára. A bloomberg.com-on megjelent összefoglaló anyag szerint ugyanakkor az európai adatközpontokat üzemeltető technológiai óriások azt állítják, uniós direktívák híján már most is betartják saját szigorú zöld szabványaikat. A Meta például azt állítja magáról, hogy központjai nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást értek el, és száz százalékban megújuló energiaforrások működtetik azokat. (Tavaly novemberben jelentették be, hogy a Facebook, az Instagram és a WhatsApp mögött álló társaság új márkaneve a Meta lesz, mert az jobban tükrözi a cég elképzeléseit.) A Microsoft célja, hogy 2024-ig 95 százalékkal csökkentse működése során a szerverhűtési rendszerekhez használt vízfogyasztást.
A politikusok és a közvélemény egy része azonban megkérdőjelezi, hogy a zöld erőforrásokat az ilyen központok táplálására kell-e használni.
Az energetikai aggályok ellenére a Meta a holland Zeewolde városban (a település 55 kilométerre keletre található Amszterdamtól) akart új adatközpontot építeni. A cégelődöt 2019-ben tárt karokkal fogadták a helyi politikusok, hiszen a 166 hektáros, nagyjából 230 futballpályának megfelelő területre tervezett adatfeldolgozó komplexum a legnagyobb lenne Európában. Az idei regionális választásokat azonban a tervet ellenző párt nyerte meg.
A helyi hatóságok szerint a Meta-központnak „az egyik leghatékonyabbnak kell lennie a világon”, minden wattot a számítástechnikai berendezések működtetésére kell használni. Ám amikor az ellenzők azt hallják, hogy a központot 1380 gigawattóra energiafelhasználásra tervezték, ami a mintegy 23 ezer lakosú Zeewolde város teljes fogyasztásának kétszerese, kétlik az energia hatékony felhasználását. A Meta idén márciusban bejelentette, hogy leállítja az adatközpontra vonatkozó terveket, mivel számára alapvető a jószomszédi viszony, hogy egy projekt „jól illeszkedjen” a helyi közösséghez. Itt azonban nem illeszkedésről, hanem erőteljes szembenállásról volt szó.
– Egy közepes adatközpontnak is hetven-kilencven gigawattóra az éves fogyasztása az abban üzemelő eszközök miatt. A fogyasztás sok tételből áll össze: szerverek, adattárolók, hálózati eszközök, hűtés, támogató infrastruktúra – tájékoztatott Kadlecsik József, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont osztályvezetője. Ha egy adatközpontban a régi, nagy fogyasztású processzorokat újakra cserélik (ez lényegében a szerverek teljes cseréjét jelenti), akkor azzal a fogyasztás csökkenthető. Ha a diszkes adattárolókat modern hordozókra váltják, az szintén csökkenti a fogyasztást, miközben növeli az adatokhoz való hozzáférés sebességét. Az új hálózati eszközök is kisebb fogyasztásúak a régieknél. Mindezek cseréje igen jelentős beruházást igényel, miközben a koronavírus-járvány sújtotta informatikai piac nem tért magához, és elképesztő szállítási csúszások, határidők vannak. A hűtés szintén kritikus, hiszen az eszközök megtermelt hőjét el kell vezetni, hogy azokat az üzemi hőmérsékleten lehessen tartani. Egyrészt a hő elvezetése energiát igényel, másrészt az elvezetett hőt vagy hulladékként kezeljük („kiengedjük” a szabadba), vagy hasznosítjuk, és visszanyerjük a benne levő energiát. Rab Gergely szerint a hűtőrendszerek fejlődésének – például az inverteres klímák megjelenésével – köszönhetően ez a folyamat egyre hatékonyabb, de még mindig energiaigényes. A rendszerek optimalizálásával azonban rengeteg energia spórolható meg.
