Megjósolható-e, milyen idő várható két hét múlva a kerti partin?

„Brutális”, „durva”, „hihetetlen”! Az Országos Meteorológiai Szolgálat összefogott a Balatoni Körrel és a Balatoni Szövetséggel, és meghirdették a Döglött Béka díjat: az „elismerést” azon médiumnak adnák, amelyik a leginkább hatásvadász prognóziscímet jelenteti meg egy adott hétvégére, ezzel a legnagyobb kárt okozva olvasóinak és a balatoni vendéglátásnak egyaránt. Gaál Áron meteorológussal, az Országos Meteorológiai Szolgálat Időjárás-előrejelző Osztályának vezetőjével a jelenség kártékonyságáról beszélgettünk.

20220719 budapest OMSZ meteorológiai előrejelzési osztályának vezetője Fotó: Havran Zoltán

– Hogyan indult a Döglött Béka díj kampánya?
– Tavasszal keresett meg minket a Balatoni Kör, hogy közösen tehetnénk valamit az úgynevezett prognózisbulvár jelensége ellen. A prognózisbulvár lényege, hogy hangzatos címadással a várható – esetenként az évszaknak teljesen megfelelő – időjárást armageddonként írják le. A tomboló ítéletidővel való riogatás a turizmus, a hazai vendéglátás kárára megy, ami nemzetgazdasági szempontból sem utolsó szempont. A jelenséggel már mi magunk is találkoztunk, a megkeresést megelőzően is, a magunk szintjén próbáltunk is tenni ellene. A közösségi médiafelületeket felügyelő kolléga sok esetben jelezte az adott orgánumnak, hogy másképp kellene szalagcímeket adni. Voltak pengeváltások: akadt, aki címet változtatott, ám a legtöbben még csak nem is reagáltak. Emiatt is nagyon örültünk a megkeresésnek, és örömmel csatlakoztunk a kezdeményezéshez.

– Magát a meteorológiát is komolytalanná teszi a sok túlzás?
– Komolytalanná, hiteltelenné. Ez még akkor is igaz, ha egyébként a félrevezető cím alatt teljesen korrekt cikk található, mert sok esetben az átlagember úgy tájékozódik, hogy végignézi a szalagcímeket: ha kedden apokaliptikus jégesőt és pusztító szélvihart ígérnek hétvégére, miközben a jelenség országunk kis területére korlátozódik, akkor lemondhatja a nyaralását. A jelenség másik oldala, ha sokszor farkast kiáltunk, de az nincs ott, akkor vajon mi fog történni, ha egyszer mégis megjelenik a farkas? Ha valaki nem veszi a fáradságot, hogy közvetlenül az információ forrásától tájékozódjon, és egy kattintásvadász cím alapján ítél, rajtunk is tud csattanni az ostor. A felhasználó számonkéri, hogy mondhattunk ilyet – hol­ott mi egy árva szóval sem állítottunk hasonlót. Ilyen értelemben az időjárásbulvár több mint hamis hír, már-már rémhírterjesztés.
– A brutális hőség kedvelt szókapcsolat manapság: az OMSZ-nél mennyire tapasztalják az éghajlatváltozás fokozódását?
– Aki követi az időjárást, ezen nem lepődik meg. Szélsőségekért nem kell a szomszédba menni, hiszen Magyarország három éghajlati öv határán fekszik, ezért gyakorlatilag bármelyik évszakban előfordulhatnak aszályos, csapadékhiányos vagy éppenséggel csapadékos, hűvös, netán meleg periódusok. Azt is tudjuk, hogy a zivatarokat kísérhetik pusztító jelenségek, megdőlhetnek melegrekordok és hidegrekordok, ám nem mindegy, hogy ezek száma hogyan alakul egy adott évben, két egymást követő csapadékhiányos év után ezek a talajban lévő nedvesség tartaléka szempontjából kritikusak. Érezhető, hogy az időjárás nem a mindennapi mederben zajlik, és ez sajnos különösképpen igaz az idei évre. Azért használom a nem átlagos, nem mindennapi jelzőket, hogy ne koptassuk el a szélsőséges kifejezést: az idei, melegrekordokkal induló, csapadékhiányos évben annyi szélsőség volt, hogy felsorolni is nehéz lenne.
– A gazdák reménykednek, hogy csupán egy aszályos évről van szó, de a tudósok szerint a klímaváltozás nem lineáris folyamat, éppen ezért nehéz előre látni az alakulását, intenzitását. Erről mit gondol?
– Ez így igaz. A klimatológusok által említett növekvő hőmérséklet valóban megfigyelhető, viszont az emelkedés folyamata, tehát az adott évszakban tapasztalt hidegebb periódusok is benne vannak a pakliban. Különösen télen figyelhető meg a hőmérséklet emelkedése, de ez nem azt jelenti, hogy ne jöhetne egy nagyon hideg tél: a két dolog nincs ellentmondásban. Most aszályos évet írunk, de nincs garancia arra, hogy a következő év nem lesz extrém csapadékos. 1999-ben a rengeteg csapadék miatt belvíz volt az országban és árhullám a Dunán és a Tiszán, ám az utána következő 2000 extrém száraz évnek mondható. 2010-ben volt Magyarországon a mérések kezdete óta a legcsapadékosabb év, 2011 pedig a legszárazabb évnek bizonyult. Nem kell jobb példa tehát arra, hogy tolódunk a szélsőségek irányába.
– Mennyit és miben fejlődött a technológia és az előrejelzések pontossága az elmúlt évek során?
– Óriási az előrelépés az elmúlt húsz-harminc évben, ami betudható a tudománynak, a módszertani fejlesztéseknek, illetve az informatika fejlődésének a nagyobb számítási kapacitást lehetővé tevő szuperszámítógépek által. Az időjárást előrejelző modellek rácshálózata egyre sűrűbb, több adatunk van arról, hogy milyen lesz vagy lehet a légkör jövőbeli állapota. A méréstechnológia és a műholdak is sokat fejlődtek, de mindezzel együtt változnak az igények is: manapság nagyon komoly az elvárás akár az energia-, akár a gazdasági szektor irányából azzal kapcsolatban, hogy minél pontosabb előrejelzésekkel szolgáljunk.

– Az átlagemberek részéről is hasonló az igény?
– Igen, ami azzal van összefüggésben, hogy kevesebb a szabadidőnk, és az emberek sokat dolgoznak. Ma már sokan elvárják, hogy hétfőn mondjuk meg, tudnak-e kerti partit tartani a következő hétvégén, noha ennyire előre adott időjárási helyzetben még nekünk is alig vannak fogalmaink. Azt szoktam erre mondani, hogy mindig kell egy B terv: ha az ember strandolni szeretne menni a Balatonhoz, azért legyen alternatív programja, mert közbeszólhat az időjárás, és egyébként sem csak strandolni lehet a Balaton környékén!

Borítókép: Gaál Áron (Fotó: Havran Zoltán)