időjárás 16°C Mihály 2022. szeptember 29.
logo
A Török–Magyar Kultúrházban szeptember 4-ig látogatható kiállítás

II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának története a törökországi Tekirdagban

Tóth Ida
2022.08.18. 15:00
II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának története a törökországi Tekirdagban

A bolgár–török határon átlépve, majd Isztambul felé haladva épp útba esik Tekirdag városa, az egykori Rodostó. Évente közel ezer magyar turista érkezik a településre azzal a kíváncsisággal, hogy felkeresse a helyi magyar vonatkozású emlékeket. Ha idén még törökországi nyaralást tervezünk, szeptember 4-ig nyitva találjuk a Rodostóra nyíló ablak című kiállítást a Török–Magyar Kultúrházban. Az isztambuli Liszt Intézet és a Magyar Kulturális Központ tárlata a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének szakmai részvételével valósult meg.

II. Rákóczi Ferenc 1720. április 24-én érkezett bujdosótársaival a Márvány-tenger partjára, Rodostóba, ahol önkéntes száműzetésben élte napjait 1735. április 8-án bekövetkezett haláláig.

 Kisebb magyar városrész jött létre körülötte, és a fejedelem egykori ebédlőpalotája Rákóczi Emlékmúzeum néven ma is megtalálható. Az úgynevezett rodostói magyar házak közé tartozott a fejedelem lakóhelye, a szeráj vagy „palota” és a hozzá kapcsolódó Rákóczi-kápolna, valamint Bercsényi Miklós, Forgách Simon és Csáky Mihály lakóháza. Rodostó szélén, a régi örmény negyedben hagyományos oszmán favázas szerkezetű épületek alkották a Magyarok utcáját – mondja el Kovács Máté Gergő, a BME Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének munkatársa, a kiállítás egyik kurátora –, az Edirne környékékére jellemző, festett motívumkinccsel díszített épületeket tehát nem stílusuk után, csupán lakóik miatt hívták magyar háznak.
A magyar kolónia lassanként emlékké vált, a történelem viharaiban az ebédlőházba örmény és görög menekültek, lakásfoglalók költöztek, így mire a magyar tudományosság az 1860-as években felfedezte az épületet, annak állapota már jócskán leromlott. Többször is felmerült, hogy a magyar állam majd megvásárolja az ebédlőházat, míg végül 1905-ben, a fejedelem hamvainak hazaszállításával párhuzamosan legalább az épület fa díszítőelemei és belső burkolatai Magyarországra kerültek. 

Magyarország akkoriban természetesen Kassát is jelentette, ott tervezték felépíteni azt a rodostói házak által ihletett épületegyüttest, amely Felsőmagyarországi Múzeumként állított volna emléket II. Rákóczi Ferencnek és kíséretének.

 A tervet azonban keresztülhúzta az első világháború kitörése és a trianoni békediktátum. A kassai Rákóczi-ház megnyitására csak a bécsi döntéseket követően kerülhetett sor. Közben a díszeitől megfosztott, összedőlés szélén álló eredeti épületet valóban megvásárolta a magyar állam 1927-ben, felújítása azonban a gazdasági világválság miatt egyre késett. Sajátos fordulatokban bővelkedik ez a történet: amikor a török–magyar kultúrdiplomácia eredményeként múzeummá alakították az eredeti Rákóczi-házat, akkor – mi mást? – a Kassán lévő burkolatokról készült másolatokat helyezték vissza a felújított épületre. Ráadásul nem is egyik napról a másikra zajlott ez a folyamat: az eredeti belső díszítőelemek másolatait csak az 1980-as években kapta „vissza” a fejedelmi ebédlőterem.
A Csáky-ház manapság Török–Magyar Kultúrházként üzemel. A benne látható, Rodostóra nyíló ablak című kiállítás elsősorban a Rákóczi Múzeum épületére, a magyar állam általi megvásárlására és felújítására összpontosít: levéltári dokumentumok, fényképek, korabeli újságcikkek és az épületen dolgozó szakemberek korabeli beszámolói vezetik végig a látogatót a történelmen a ház újrafelfedezésétől kezdve egészen a 2020-as évekig. 

A kurátoroknak gondjuk volt arra is, hogy a Csáky-ház enteriőrje megfelelő módon érvényesüljön, és úgy helyezték el a történeti épület ablakain a XIX-XX. századi látogatók utcarajzait, hogy egyszerre legyen látható a város az egykori magyarok szemével és a sajátunkkal is.

Az összeállítás így térben és időben is ablakot nyit Rodostóra.

Fodor Gábor, az isztambuli Magyar Kulturális Intézet igazgatója, a kiállítás társkurátora a magyar turisták mellett a helyi látogatók érdeklődéséről is beszámol: utóbbiaknak sokszor keserű tapasztalat bepillantást nyerni lakóhelyük elmúlt 150 évébe. Tekirdag, az egykori álmos kikötőváros mára kétszázezer lakosú nagyváros. A több hullámban előtörő modernizáció és a robbanásszerű lakosságnövekedés következtében Törökországban sorra ledózerolták a történeti épületeket. Helyükre jellegtelen betonkockák kerültek. Az önkormányzatok csak a 2000-es évekre döbbentek rá, hogy mit veszítettek, így elkezdődhetett a történelmi városmagok részleges vagy teljes rehabilitálása, visszaépítése. 

Feladat a magyar emlékek háza táján is található, bár Rákóczi palotáját már az 1870-es években átépítették, kápolnáját pedig az 1960-as években lerombolták.

 De megmaradt, és az önkormányzat 2018-ban újjáépítette a Csáky-házat. És megvan még Rákóczi Ferenc csorgókútja is, amelyen oszmán és latin nyelvű felirat hirdeti a kút építtetőjét, majd későbbi felújítóit. Ennek a csorgókútnak a helyreállítása és környezetének rendezése még várat magára.
(A törökországi Tekirdagban, a Török–Magyar Kultúrházban szeptember 4-ig látogatható a Rodostóra nyíló ablak – II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának helyreállítása és múzeummá alakítása című kiállítás. Kurátorok: Fodor Gábor, az isztambuli Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Kovács Máté Gergő, a BME Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének munkatársa)

Borítókép: A rodostói Rákóczi Múzeum épülete (Forrás: Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ, Isztambul)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.