időjárás 16°C Mihály 2022. szeptember 29.
logo

János vitéz használati tárgyakból

Ozsda Erika
2022.08.17. 13:19
János vitéz használati tárgyakból

Két álma volt: óvó néni szeretett volna lenni, és bábokkal foglalkozni. Mindkettő valóra vált. Gyerekkora óta készít bábokat, kezdetben a saját szórakoztatására, később pedagógiai szándékkal is. Készít és gyűjt is figurákat. Nemrég a Petőfi Irodalmi Múzeum bábkészítő pályázatán első helyezést ért el. Facsar-Veszeczky Andreával beszélgettünk.

– A pályázatot 2023-ra, Petőfi Sándor születésének kétszáz éves évfordulójára hirdették meg amatőr bábtervezőknek. Milyen feltételeknek kellett megfelelni?
– A kiírás szerint a János vitéz című elbeszélő költeményhez kapcsolódó tárgyanimációt, hétköznapi használati tárgyakból készült bábokat kellett tervezni és elkészíteni. Olyan utaztatható, tehát strapabíró darabokat kellett beküldeni, amelyek múzeumpedagógiai előadás-sorozat keretében szep­tembertől járják az országot, és tizenéves gyerekek között népszerűsítik a művet és a bábjátékot. Elgondolkodtam, hogy mi érdekli ezt a korosztályt. A kütyük. Minden, amit nyomkodni lehet. Megtudtam, hogy az egyik bevásárlóközpont raktárában összegyűjtik a kidobott számítástechnikai eszközöket, és onnan bárki mazsolázhat. Megláttam egy vasaló dugvilláját, és rögtön rám nézett Iluska. Az utcánknak van zárt csoportja az interneten, ahová kiírtam, hogy mit keresek. Sorban csöngettek be a szomszédok, és hozták a kütyüket. Kipakoltam magam elé a tárgyakat, néztem a formákat, miből lehet fej, test, kar. A pályázatra legalább három figurát kellett elkészíteni. Jancsi, Iluska és a banya karakterét választottam. Izgalmas volt számomra, hogy Jancsi minőséget, ekképp ruhát is váltson a színen. Kukoricza Jancsi teste mobiltelefon hátoldala, mellkasán két sujtással. Fekete töltő a feje, fülhallgató a karja, két USB vége a lába. A korábbi piros telefontokom immár huszárkabátként borul János vállára. A mobilomnak azóta sincs tokja… Iluska haját sárga sodronyból fontam meg. A banya teste valaha valamilyen tartó lehetett. A pendelye bemeneti csatlakozókból készült, ha megforgatom, akkor mint a ringlispíl szétnyílik, és szoknyává válik.

– Ezek teljesen más bábok, mint amelyeket eddig készített?
– Nem. Óvó néniként a mindennapjaim része, hogy megszemélyesítek tárgyakat. Szeretem a tárgyanimációt, kéznél van, sok fantázia kell hozzá, amellyel a gyerekek bőven rendelkeznek.
A Magyar Bábjátékos Egyesület tömöríti magába az úgynevezett amatőr bábosokat. Java részük pedagógus, óvó néni, tanító néni, akik naponta használják ezt a gyönyörű műfajt.

– Mikor kezdett el előadásokat tartani?
– A főiskolán Kaszner Irénke tanárnőm – aki még a Kemény Henrik-féle nagy generáció oszlopos tagja volt – látott bennem fantáziát. Maga mellé vett, és együtt jártuk az országot. Ő vezetett be a bábos életbe, hogy milyen az, hajnalban kelni, beülni a jéghideg kis Polskiba, ki-bepakolni, cipelni a nehéz paravánokat. Többen úgy gondolják, hogy már nem érdekli a gyerekeket a bábjáték, de ez nem így van. Én látom a tekintetükben a varázslatot. Még ebben a felpörgetett világban is fel lehet kelteni az érdeklődésüket.

– Ennek az is feltétele, hogy a megfelelő korban szólítsa meg őket?
– Nem feltétlenül. Ha jól csináljuk, bármelyik életkorban felkapják a fejüket, és figyelnek ránk. Bábszínházakban tizenéveseknek, sőt felnőtteknek szóló darabokat is játszanak. Az óvodában először a körülöttünk lévő tárgyakkal és ujjbábokkal játszunk, amivel a gyerekek beszoktatását is megkönnyíthetjük.
A pedagógiai bábjáték során a megoldandó helyzeteket, konfliktusokat a figurák segítségével próbáljuk feloldani.

– Jogász férjével, Facsar Mihállyal megalakították a Hokkedli Bábszínházat. Hány szerepet tudnak ketten eljátszani?
– Négy kezünk van, de ez nem jelent semmit, mert játszottunk már egész birkanyájat is. Kell hozzá kézügyesség. A báb a karom folytatása. Az egyik kezemmel a paraván fölé emelve játszom, a másikra lent a férjem ráhúzza a következő figurát. Aztán cserélek, vagy mind a két kezemmel játszom, közben a férjem mondja a mesét. Általában magyar népmesékkel dolgozunk, repertoárunk büszkesége Az égig érő paszuly című mese feldolgozása. A férjem minden évben ír egy darabot Mikulás napjára.

– Mit kell átgondolnia, mielőtt belefog egy báb elkészítésébe?
– Fontos tudnom, hogy milyen technikát kíván a bábos, hol játszik majd vele – földön, asztalon, paravánon. Ha társulatnak dolgozom megrendelésre, akkor a grafikus megrajzolja a terveket, és nekem az alapján kell elkészítenem a figurát. Át kell gondolni a súlyát, hogy a bábos tudja tartani. Mellettünk a fotelben félméteres süni – hátsó mozgatású báb – üldögél, akinek a fejét hungarocellből faragtam ki. Volt olyan korszakom, amikor bábszobrokat készítettem, amelyek nem mozgatásra szánt figurák voltak. Egy-egy népmese lényegét foglaltam össze egy jelenetben. Például A kis gömböc című meséhez készítettem hatalmas ballont, az volt a szája, amelyből fejek és kezek álltak ki.
A kis gömböc a Fércelt lelkek című önálló kiállításomon is szerepelt a Budapest Bábszínházban. Többször láthatták már a munkáimat, legutóbb májusban Bicskén, a művelődési házban, ahol számos bábomat bemutattam.

– A szekrény tetején különleges darabokat tart. Azokat is ön készítette?
– Nem. A készítés mellett gyűjtöm is a bábokat. Szeretünk utazni a férjemmel, s amerre járunk a világban, az országra jellemző bábokat vásárolunk. Indonéziából hoztuk a wajang technikával készült, ízületeikben mozgó, botos bábokat. Egy dobozban bábfejeket tartok, nyolcvan-száz éves darabokat. Az egyik Kínából érkezett, a másik Kambodzsából. Nagy becsben őrzöm Büky Béla bábművész néhány bábját is.

– Hol és hogyan veheti hasznát, ha valaki gyerekkorában bábozik?
– Úgy veszem észre, hogy a bábozó gyerekek felnőttkorukban is megőrzik a játékosságukat, nyitottabbá, érzékenyebbé válnak. Ezért hiszem és vallom, hogy van létjogosultsága ennek a műfajnak.

Névjegy

Facsar-Veszeczky Andrea bábkészítő, bábjátékos, óvónő 1970-ben született Budapesten. A Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán óvodapedagógusként, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán drámapedagógusként végzett. Aktív tagja a Magyar Bábjátékos Egyesületnek. Jelenleg Bicskén, a Kakas Tagóvodában dolgozik.

Borítókép: Facsar-Veszeczky Andrea bábkészítő, bábjátékos (Fotó: Mirkó István)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.