időjárás -1°C Elza 2022. december 1.
logo

A hatalom uralma vagy a szabályok hatalma

Nógrádi György
2022.09.12. 19:30 2022.11.03. 11:24
A hatalom uralma vagy a szabályok hatalma

Kissinger, a 98 éves egykori amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági főtanácsadó a maga korában megteremtette azt a globális erőegyensúlyon alapuló új nemzetközi rendszert, amely az akkori Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság egymás elleni kijátszásán alapult. Ennek része volt az egy Kína elmélete, vagyis, hogy Tajvan Kína része, de ezt Kína a valóságban évtizedeken keresztül nem érvényesítette. 

Kína a Hongkonggal való egyesülés után a liberális városállam lakóinak jelentős részét magára haragította, mivel a britekkel kötött szerződést a terület szabadságjogairól nem tartotta be.

 Így jelenleg az a pekingi elv, hogy egy állam, két társadalmi berendezkedés, nem talál Tajvanon elfogadásra.

Az amerikai delegációk tajvani látogatásai, különösen Pelosi házelnök útja és az újabb jelentős, több mint egymilliárd dolláros amerikai fegyvereladások csak növelték az ellentéteket. Kína hadgyakorlat keretében elvágta a szigetet a világtól, de nem foglalta el, amivel többször is fenyegetőzött. Ugyanakkor, ahogy korábban, amikor Trump elnök találkozott az észak-koreai diktátorral, minden esetben sor került előzetes konzultációkra Peking és Washington között, ami most is célszerűnek látszik.

A világ fő problémája az orosz–ukrán háború, a szankciós politika, a földgáz és kőolaj kérdése és sok egyéb, ezekkel összefüggő kérdés. 

Ez uralta az idén ősszel megrendezett 17. bledi fórumot is. A találkozó jelszava „A hatalom uralma vagy a szabályok hatalma” volt. Az ukrán államfő szokásos videóüzenetében teljes embargót követelt Oroszországgal szemben, és bejelentette, hogy amely ország nem küzd Oroszország ellen, az segíti azt, és ezeket felelősségre kell vonni.

A találkozón részt vett három államfő, két miniszterelnök és 15 külügyminiszter. 

Von der Leyen beszédében stratégiai gondolkodást követelt az Európai Uniótól, amelynek ő az egyes számú vezetője, és hárompontos javaslatcsomaggal állt elő. Az első pont szerint meg kell szüntetni az unió függőségét az orosz nyersanyagoktól és a kínai stratégiai termékek behozatalától. Sajnos nem mondta el, ezt hogyan képzeli. Németországban a második negyedéves GDP az előző év hasonló időszakához viszonyítva 4,4 százalékkal csökkent. A 16 német tartományból 12 szeptember elején jelentette be, hogy megtelt, és több ukrán vagy egyéb migránst képtelen befogadni. Ukrajna új németországi nagykövete az a Makarov nevű diplomata lesz, aki eddig a szankciós politika felelőse volt az ukrán kormányban. A korábbi ukrán nagykövet, a sok botrányt kiváltó Melnyik most éppen azt követelte, hogy Szászország CDU-s miniszterelnöke ne utazzon Ukrajnába, mert oroszbarát. Egyébként az elmúlt napokban az ukrán nagykövetek elég furcsán viselkedtek. A kazahsztáni nagykövet ittas állapotban azt követelte, hogy most kell minél több oroszt megölni, hogy a gyermekeiknek kevesebbet kelljen. 

A spanyolországi nagykövet szemrehányásokat tett, hogy május óta nem kaptak újabb fegyverszállítmányt. A vatikáni nagykövet többször bírálta a pápát.

Von der Leyen második javaslata az volt, hogy az Európai Unió támogassa a fenyegetett demokráciákat, így Ukrajnát és a Nyugat-Balkán államait. Kérdésem, hogy mióta demokrácia Ukrajna, és miért van az, hogy a Nyugat-Balkán államainak a valós esélyük a csatlakozásra minimális. Miért van az, hogy Ukrajna ezeket az államokat, legalábbis papíron – amely mindent elbír – megelőzte, és a kijevi kormány bejelentette, hogy 2024-re az unió teljes jogú tagja lesz? Szerintem erre semmilyen reális esélye sincsen. Kérdésem továbbá, hogy ki vagy kik veszélyeztetik a Nyugat-Balkán államait, az ottani vélt vagy valós demokráciákat.
Von der Leyen harmadik pontja szerint új gazdasági modell létrehozására van szükség. Egyetértek vele. Eddig miért nem történt semmi? Mit jelent az új gazdasági modell? Mikor, hogyan fog létrejönni? Milyen változásokat jelent? Jó lenne ezekre a kérdésekre választ kapni.

Időközben sor került a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) delegációjának ukrajnai látogatására, az ukrán államfő fogadta a küldöttséget.

 Megpróbálta elérni, hogy ukrán „újságírók” is bemehessenek az atomerőműbe, de ezt az oroszok elutasították. Ezek után Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna nem bízik az Egyesült Nemzetek Szervezetében, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségben, valamint a Nemzetközi Vöröskeresztben, mivel ezek a szervezetek gyávák és szakszerűtlenek. Ha ez igaz, miért fogadta a NAÜ küldöttségét?

Kiderült az is, hogy az ukrán államfő több millió euróért vett luxusvillát Nyugat-Európában, amelyet havi ötvenezer dollárért, azaz húszmillió forintért ad ki. Ekkora legális jövedelme sem egy korábbi színésznek, sem egy államfőnek nem lehetne.
Az az orosz javaslat, hogy az Északi Áramlat 1 helyett a megépült, de eddig nem működő Északi Áramlat 2-n szállítana földgázt, elfogadhatatlan lesz az uniós államok nagy részének. 

Macron francia köztársasági elnök párbeszédre törekszik Moszkvával, míg a finnek a nyolcadik segélyszállítmányt küldték Kijevnek.

Közben közelegnek az amerikai félidős választások. A kormányon lévő demokraták kőkeményen nekimentek a republikánusoknak, elsősorban a volt elnök Trumpnak. A nála tartott házkutatás új fejezetet nyitott az amerikai belpolitikában. Kérdés, milyen változásokat hoz a választás, és ennek milyen hatásai lesznek a világra és ezen belül az amerikai–orosz kapcsolatokra. Eldől, mennyire forró ősz vár ránk.

Borítókép: A 2022. szeptember 3-i képen orosz állásokat lőnek ukrán tüzérek a frontvonalon, a kelet-ukrajnai donyecki régióban (Fotó: MTI/AP/Konsztanin Liberov)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.