időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo
KÖNYVESHÁZ

A Németh László Szakkollégium és a civil társadalom felemelkedése

Tóth Ida
2022.09.30. 09:00 2022.09.30. 09:48
A Németh László Szakkollégium és a civil társadalom felemelkedése

Miszlivetz Ferenc 1971 tavaszán diáktüntetést szervezett, este már rendőrautó várt rá, amelynek hátsó ülésén a belügyesek akkurátusan felsorolták, hogy a 17 éves fiatalembernek milyen programjai voltak az elmúlt hetekben. Hol, kivel és miről társalgott, vagy mit énekelt a hármashatár-hegyi kiránduláson. 

Mielőtt elengedték volna, tudatták vele a rend őrei, hogy ezentúl minden lépését követni fogják – megfigyelés alatt áll. Miszlivetz életének új korszaka 1984-ben kezdődött, amikor friss irodalommal és mondanivalóval telve hazatért a Sussexi Egyetemről. Épp az európai békemozgalmakról és a társadalmi változásokról szóló előadására készülődött, de a programot váratlanul lemondták a szervezők. 

„Minket viszont nagyon érdekel a téma” – jelent meg nála egy fiatal jogászhallgató. Orbán Viktornak hívták.

A nyolcvanas évek második felétől az ország szinte minden egyetemén és főiskoláján működtek már aktív diákcsoportok, több helyen kísérleteztek a szakkollégiumi formával is, de valójában három meghatározó játékos volt a porondon. 

Névválasztásuk is beszédes: a Németh­ László Szakkollégium 1987-ben kezdte meg működését, és látta rendszeresen vendégül a Rajk László­ és Bibó István nevét viselő kortárs csoportokat. 

Miszlivetz Ferenc–Sümegi István–Szabó Gábor–Szommer Ildikó–Tokaji Nagy Erzsébet: Daliás idők – Ó, azok a ’80-as évek! A Németh László szakkollégium és a civil társadalom felemelkedése. Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete–Kortárs Könyvkiadó, Budapest, 2022, 356 oldal. Ára: 5000 forint

Lehet, hogy durva egyszerűsítés a nyugati határszélre fogni, de tény: a vidéki szakkollégiumnak köszönhetően maradtak meg azok a magnófelvételek, amelyek a Daliás idők – Ó, azok a ’80-as évek! című kötet alapanyagát adják. 

A forrásokból persze rengeteg elkallódott, Tokaji Nagy Erzsébet összeállításában azonban pontosan felidézhető az eseménytörténet és a szakkollégiumi tevékenység 1987 februárjától 1988 augusztusáig (a mai magyar irodalom kurzust például Ambrus Lajos szervezte, a néprajzot Pap Gábor és Molnár V. József, lehetett tanulni romániai magyar irodalmat és szláv kultúrtörténetet, a szociálpolitikai fórumot Hajnal Ágota, a szociálpszichológiait Fűzfa Balázs irányította, voltak önképző-, művészeti és nyelvi körök, néptánc, filmklub és Sebaj klub – utóbbi a bandákba szerveződő 6–12 évesekkel foglalkozott heti rendszerességgel Mayer Rudolf és Merklin Tímea vezetésével).

Sümegi István a Németh László Szakkollégium történetét feldolgozó interjúkból válogatott. A Kilátó című főiskolai diáklap legendás évtizedéről Szommer Ildikó és Szabó Gábor ad számot, Tokaji Nagy Erzsébet a róluk írt jelentéseket és a tevékenységüket méltató sajtóanyagot is összegyűjtötte. Visszatekintve megerősíti: a Daliás idők annak a nemzedéknek a története, amely az 1980-as években vált felnőtté. 

Azoké, akiknek egyaránt fontos volt a szakmai tudás és a szabadság. Azoknak a története, akiknek az akkori élmények máig meghatározzák az életüket.
A szakkollégiumok alapvonása az öntevékenység és az önrendelkezés. A tagok mélységes elégedetlenségüknek adtak hangot mindannyiszor, amikor szóba került a felsőoktatás színvonala. 

Lassanként rádöbbentek: az a rendszer, amely tudatlanságban tartja értelmiségét, aláássa annak jövőjét is. Rendszerkritika volt már önmagában az is, hogy az oktatás helyettesítésére létrejött szakkollégiumok felvállalták az alternatív felsőoktatást. Időszerű tudást felhalmozni és átadni azonban csak úgy lehetett, ha kerültek hozzá civil kurázsival rendelkező előadók is. 

Miszlivetz Ferenc szerint a helyi csoportok gyors hálózatosodásának ezen a ponton lett döntő szerepe. A Németh László Kollégium abban különbözött a fővárosiaktól, hogy a velemi, szombathelyi, őrségi hétvégék, szemináriumok, később konferenciák a vasfüggöny árnyékában szerveződtek. 

A polgárosultabb vidéki világban minden bizonnyal kisebb volt az egy főre jutó besúgók és feljelentők aránya, és talán többen követték az osztrák média híradásait is. A rendszerváltozással aztán megnyílt a tér, a szakkollégisták egy része pedig a közéletben, politikában találta meg a hivatását. De ez már másik történet…

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.