Az Adevarul cikksorozata azt is valószerűtlennek tartja, hogy a harmincötezernél több magyarországi románból 10 133 római katolikus, 8801 református, 271 evangélikus, 573 unitárius volna. Róluk inkább azt feltételezi, hogy kettős vagy hármas identitású magyarok, szlovákok, más nemzetiségűek. A már említett, jellemzően román nemzetiségű hívek által fenntartott görögkeleti, baptista és pünkösdista egyházaktól kikért taglétszám is cáfolja, hogy nagyszámú római katolikus, református, evangélikus és unitárius román élne a vidéki Magyarországon.
– Nem arról van szó, hogy az adatokat meghamisították, hanem az a baj, hogy értelmezhetetlenek. Ezt az illetékes hatóságnak is jeleztük
– mutat rá az országos román hetilap főszerkesztője.
Ezerfőnyi többlet
A Nemzeti Választási Iroda osztályvezetője, Czwick Dávid lapunknak azt nyilatkozta, a nemzetiségi névjegyzékükben 6565 román ember szerepel, az országgyűlési választásra kiterjedően 963 választópolgár. Ezek az adatok azonban nem a Magyarországon élő román nemzetiségű személyek valós létszámát tükrözik, hanem csak azt rögzítik, hányan regisztráltak a névjegyzékbe, és hányan tartották fontosnak, hogy részt vegyenek a választáson. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a 2011-es népszámlálás során 26 345 fő volt, aki a nemzetiségi kérdésre a román választ adta. A román állampolgárok száma viszont ennél jóval több, 78 911 fő volt, de az állampolgárságra adott válaszokat a nemzetiséghez tartozás kiszámításánál nem vették figyelembe.
Az Adevarul szerzője mégis valahogy másként értelmezte az adatokat, hiszen azt közvetítette a romániai olvasóknak, hogy a magyarországi statisztikák annak igazolására születtek, hogy a kisebbségi önkormányzatokba és a kisebbségi kulturális autonómiákba fektetett milliárdok megtérültek, és hogy az ország toleráns a nemzeti kisebbségekkel szemben. A romákkal szemben is, hiszen Kétegyházán tíz év alatt megkétszereződött a számuk a statisztikákban. Mindeközben a szélsőjobboldali Magyar Gárda fel-le masírozott az országban, és fajgyűlölők Molotov-koktélokat dobtak a cigányok házaira, a románoknak pedig nem engedte meg a magyar hatóság, hogy felállítsák Andrei Saguna szobrát a gyulai román templom mellett, az ortodox egyház saját területén, olvasható a lapban.
A kijelentést, miszerint a nemzetiségi kérdés üzletté vált, Petrusán György, a szegedi egyetem nyugalmazott tanára is megerősítette a romániai cikksorozatban. Bár ő maga bekerült a Csongrád megyei román kisebbségi önkormányzatba, nem vette át a mandátumát arra hivatkozva, hogy nem tudna együttműködni a testület többi tagjával, akik magyarok. És ez másutt is így van, állította, magyarok ülnek a román kisebbségi önkormányzatokban.
Az őshonos románok jogaiért küzdő magyarországi románok szerint az álrománokra mi sem relevánsabb bizonyíték annál, hogy 2018-ban a román kisebbségi megfigyelőre – aki a parlamentben csak kisebbségi ügyekben szólalhat fel, és nincs szavazati joga – 428 személy adta le a voksát az állítólagos 35 651 románból. 2022-ben 526 fő.
Úgy vélik, ez tükrözi leginkább, hányan vannak. A németek jobban megszervezték magukat, hiszen Ritter Imrét teljes jogú képviselőként sikerült bejuttatniuk a parlamentbe.
Megkerestük a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata elnökét, Kozma Györgyöt, fejtse ki véleményét a magyar kormány kisebbségpolitikáját ért vádakról és arról az állításról, miszerint magyar családok alkotnak román önkormányzatokat. Balesetére és elfoglaltságára hivatkozva a tisztségviselő annyit jegyzett meg, hogy az Adevarul cikksorozata etnobiznisszel foglalkozó második részének számos állítása nem tűnik helyénvalónak.
Magyar cenzúra?
A Szegedi Románok Kulturális Egyesülete elnökének, Stefan Crastának afelől nincsenek kétségei, hogy az őshonos román közösség megállíthatatlanul asszimilálódik, de azzal is számolni kell, hogy folyamatosan érkeznek Romániából román ajkúak Magyarországra dolgozni, letelepedési szándékkal, magyar állampolgárságot kérve. Crasta szerint ugyanakkor mind a legutóbbi, mind a közelgő népszámlálás kérdései tág teret engednek az értelmezésnek. Hogy valaki baráti körben románul beszél, az nem azt jelenti, hogy román nemzetiségű, véli a tisztségviselő. Ennyi erővel minden erdélyi magyart is románnak kellene tekinteni. Releváns lehet ellenben az, hány ortodox él Magyarországon.
A görögkeletiek száma 2011-ben 5218 fő volt. Nyilván ennél több a román, hiszen nem mindenki nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ráadásul szép számmal akadnak a magyarországi románok között baptisták, pünkösdisták és görögkatolikusok is. De hogy nincs tízezernél több római katolikus és nyolcezernél több református magyarországi román, amiként ez a statisztikai táblázatból kiderül, az is biztos, mondja Stefan Crasta.
A beiskolázási számok sem arra utalnak, hogy aggodalomra lenne okuk a magyarországi románoknak, bár ez attól is függ, mihez viszonyítjuk: a sok évvel ezelőtti létszámhoz vagy a néhány évvel ezelőttihez.
Az eleki román általános iskolában 18 elsős, a battonyaiban 17, a méhkerékiben 15, a kétegyháziban tíz, a körösszakáliban nyolc gyerek kezdte meg a tanévet. A legtöbben, 29-en Gyulán iratkoztak román első osztályba. A Nicolae Balcescu Líceumban 71 kilencedikes kezdte meg a tanulmányait két párhuzamos osztályban. Tavaly 49-en végeztek, idén 42-en.