Lyon Franciaország harmadik legveszélyesebb városa

A francia belügyminisztérium jelentése szerint Lyon az ország harmadik legveszélyesebb városa. A közbiztonsági helyzet miatt az elmúlt hónapokban a város polgármestere és a belügyminiszter közti vitától hangos a közélet, a felek egymásra mutogatnak. A párizsi terrortámadásokat követően a kormány a közrend helyreállítását tűzte ki egyik prioritásaként, azonban az intézkedések hatását majd csak évek múltán lehet értékelni.

1288581935 Fotó: Robert DEYRAIL Forrás: Getty Images

Közel hét év telt el az egész Európát megrázó és felkavaró párizsi terrortámadások óta. A 137 halálos áldozatot követelő merényletek olyan fordulópontot jelentettek a francia nemzetbiztonsági stratégia tekintetében, mely a mai napig meghatározza a nyugat-európai ország közbiztonsági kérdésekhez való hozzáállását.

A terrortámadásokat követő években a rendőrök, csendőrök és katonák fokozott utcai jelenlétének köszönhetően jelentősen sikerült visszaszorítani a bűncselekmények arányát az országban, azonban az elmúlt évek adatai újra növekedésről tesznek tanúbizonyságot. Az egyik leggyorsabban emelkedő bűnözési rátát éppen Franciaország harmadik legnagyobb városa, a fényes történelmi múltra visszatekintő Lyon produkálja.

Külföldi elkövetők

Lyon Franciaország harmadik legveszélyesebb városa – derül ki a francia belügyminisztérium által 2022 márciusában kiadott jelentésből. A dokumentum szerint ebből a szempontból a főváros, Párizs áll az első helyen, őt követi Marseille, a délfrancia kikötőváros. 

A jelentésből az is kiderül, hogy Lyonban növekedik a legintenzívebben a bűncselekmények aránya. 

Gérald Darmanin francia belügyminiszter augusztusban arról is beszámolt, hogy az 1,4 millió lakosú városban a bűncselekmények harminckilenc százalékát külföldiek követik el, ez az arány Párizsban negyvennyolc, míg Marseille-ben ötvenöt százalék. 

– Természetesen a külföldiek nem eredendően bűnözők, de határozottan problémává vált a külföldi bűnözés – fogalmazott Darmanin.

– Franciaország legnagyobb sérülékenysége a közbiztonságot illetően abból fakad, hogy az ország az egyik legnagyobb európai turistadesztináció – mutatott rá lapunk megkeresésére Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója. Az országra jellemző közrendet megzavaró bűnesetek, melyek ellen a rendőrségnek és a csendőrségnek fel kell lépnie, javarészt ebből fakadnak. Lyonban is erről van szó, hiszen az ország harmadik legnagyobb városa, amely rengeteg turistát vonz évről évre.

Itt fontos megemlítenünk a francia alvilág, azaz a Le Milieu szerepét. A bűnszervezetek, akárcsak Európa más országaiban, Franciaországban is jelen vannak, tevékenységük a XX. század elejétől kezdett egyre intenzívebbé ­válni. Napjainkban a leginkább a francia Riviérán, Marseille-ben, valamint Lyonban aktívak. 

– A turistákra szakosodott bűnözői szervezetek, bűnözői körök – fogalmazott a szakértő – elég erős bázissal rendelkeznek a városban, ez az egyik probléma, amely a közrendet érinti. 

Ezt jól mutatja a Le Figaro francia napilap által készített rangsor, amely a francia városokat rangsorolja a tömegközlekedés biztonsága szempontjából. Itt Lyon a harmadik legrosszabb értékelést kapta, a leggyakrabban elkövetett bűncselekmények a zsebtolvajlás és a rablás, ezeket követi a verbális, fizikai és szexuális erőszak.

A lyoni közbiztonsági helyzet miatt egy érdekes adok-kapok is kialakult a város polgármestere, Grégory Doucet és Gérald Darmanin belügyminiszter között. A vita középpontjában Lyon egyik központi negyede, a Guillotiere áll, ahol a helyi hatóságok az elmúlt években folyamatosan küzdenek a közrend fenntartásával. Tavaly annyira elfajult a helyzet, hogy több bolt és szupermarket is úgy döntött, korlátozzák nyitvatartási idejüket, és korábban bezárnak. 

A negyedben – központi elhelyezkedése miatt – általában nagy tömeg tartózkodik, éppen ezért melegágya lett a drogkereskedelemnek, csempészáruk értékesítésének és egyéb más illegális tevékenységeknek. 

– A környék egyre szörnyűbb – ecsetelte akkor egy helyi lakos az Europe 1 francia rádiócsatorna megkeresésére. 

Hozzátette, az emberek félnek elhagyni otthonaikat a tolvajok és az erőszakoskodók miatt. A Le Figarónak névtelenül nyilatkozó rendőrtisztek elmondása szerint a negyedben az észak-afrikai és román közösségek okozzák a legnagyobb problémát.

Politikai színezet

A város polgármestere ezért arra kérte a belügyminisztert, hogy növelje az önkormányzati rendőri erők számát Lyonban annak érdekében, hogy helyreállíthassák a közrendet. Darmanin ennek eleget is tett, azonban Doucet szerint további egységek biztosítására lenne szükség. 

A belügyminiszter júliusban el is látogatott a lyoni negyedbe, ahol ezt megelőzően pár nappal rendőröket sebesítettek meg letartóztatás közben. 

– A vitának erős politikai színezete van – mutatott rá Szűcs Anita. Gérald Darmanin és Laurent Wauquiez 

– Rhone régió regionális elnöke – nagyon intenzíven a rendőri erők jelenlétének növelését célozták meg. Ezzel szemben Lyon polgármestere zöldpárti politikus, aki ugyan a közbiztonság helyreállítását jelölte ki egyik fő prioritásaként, mégis a rendpárti intézkedések mellett több fenntartható intézkedést is egyidejűleg valósítana meg. 

Az elmúlt hónapokban tapasztalható szóváltások kifejezetten ennek a politikai csörtének a részei. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy Darmanin folyamatosan – országszerte – növeli a hatóságok létszámát, és kérés esetén központi erősítést is küld Lyonba – ennek gyümölcse az elmúlt pár hét adatai alapján kezd is beérni: alig egy hónappal Darmanin lyoni látogatását követően a Le Figaro beszámolója szerint négyszáz letartóztatás történt a kerületben.

A belügyminisztérium jelentése szerint a második legveszélyesebb francia város Marseille. Itt azonban más jellegű problémákkal kell szembenéznie a helyi vezetésnek, mint Lyonban. Mivel a Földközi-tenger egyik legnagyobb kikötővárosáról van szó, így a drog-, fegyver-, ember- és szervkereskedelemre épülő nemzetközi bűnszervezetek melegágya. 

Ezenfelül pedig az elmúlt években a város elmaradottabb, északi negyedeiben egyre nő a bandaháborúk és az ebből fakadó – általában fiatal – halálos áldozatok száma is. A helyzet tavaly év végére annyira elfajult, hogy Emmanuel Macron francia elnök és belügyminisztere itt is a rendőri egységek létszámának növelése mellett döntött – a helyi polgármester azonban ez esetben sem volt elégedett az erősítés mértékével.

Szélesedő jogkörök

Mindent összevetve elmondható, hogy a francia kormány a 2015-ös terrortámadásokat követően a közbiztonság helyreállítását prioritásként tűzte ki, ezt mutatja Darmanin kinevezése is, akit az egyik legkeményebb rendpárti politikusként tartanak számon a palettán. 

Hivatalba lépése óta számos, a rendőrség munkakörülményeit, felszereléseit pozitívan érintő intézkedést hozott, valamint növelte a rendvédelmi erők létszámát, az önkormányzatokhoz tartozó rendőrök – Franciaországban többszintű a közbiztonsági rendszer, a csendőrség és rendőrség mellett a kiemelt városokban önkormányzati rendőri erők is működnek – jogköreit jelentősen szélesítette. 

Emellett a nagyobb városok peremkerületeiben, ahol a rossz életkörülmények és magas munkanélküliség miatt nagyobb a bűnözési ráta – ahogyan ez Marseille esetében is látszik – jelentős fejlesztések mennek végbe a felzárkóztatás érdekében. A fennálló problémák jellege miatt azonban – ahogy ezt a szakértő is kiemeli – több időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a jelenlegi intézkedések hatékonyságát vagy éppen eredménytelenségét értékelni lehessen.

Borítókép: A kollégáikat és a rohamkocsikat ért támadások ellen tiltakozó tűzoltók Lyonban 2020 októberében. Fenntarthatatlan rend? (Fotó: Getty Images)