Eltűnőben a székelyföldi havasi áfonya az uniós támogatások következtében?

Székelyföld híres erdei gyümölcsének, a havasi áfonyának a helyét átvette a bogyós gyümölcs termesztett változata. Ma már két-három hektárnyi területen termelik meg azt a mennyiséget, amelyet több száz hektár erdőből gyűjtenek be a szedők. Az új romániai slágernövény nagy mennyiségben jelent meg a magyarországi piacokon is „erdélyi áfonyaként”. Holott nem egészen az.

Forrás: Getty Images

A kezdeti elképzelés szerint erdei termékek hasznosítására szakosodtak. A vállalkozás elindítói kiszámították, hogy a székely közösségi tulajdonban levő környékbeli erdőkből akkora mennyiségű nyersanyagot dolgozhatnának fel, amennyi jelentősen növelhetné a közbirtokosság fő tevékenységének számító fakitermelésből származó hasznot. Az üzem vezetője, Bodrogi György szerint a számítás azért nem vált be, mert kiderült, hogy ez a tevékenység önmagában olyan, mint a lottó: vagy bejön, vagy nem.

Mostanában az a legnagyobb gond, hogy amikor szükség van rá, nem találnak szedőket. Több okból sem. Egyrészt nagy a medveveszély: a székelyföldi erdőkben ma már az egyszerű kirándulás is kockázatos, az éhes medvék orra elől leszedni a gyümölcsöt meg végképp az.

Igaz, a szedők hatalmas zajt csapva, csoportosan bóklásznak az erdőben. Amikor éppen vannak erre fogható emberek, Bodrogi György szerint ugyanis sokan inkább a külföldi munkavállalást választják. Ezzel magyarázható az idei szerény mennyiségű, mintegy húsztonnányi feldolgozott fekete áfonya, ami jó évjárásban két hektár területen termesztett bogyós gyümölcs hozama… Nem véletlen, hogy a gyári feldolgozókapacitás növelése érdekében a Zetelaki Közbirtokosság is hozzálátott az országban terjedő málna- és áfonyatermesztéshez.

Az erdőből begyűjtött, illetve a közbirtokosság földjein megtermelt áfonyát az országban értékesítik. Túl kicsi mennyiség ez, hogy exportálni lehessen. Áfonyaültetvényük idén termett először. A cég, amelytől a dugványokat vásárolták, jó években 15 tonnás termést ígért hektáronként. Az első hozam már el is kelt: a helyi üzletek vásárolták meg műanyag dobozos csomagolásban. Ezzel szemben az erdei áfonya teljes mennyiségét már feldolgozták.

Míg két-három évtizede az emberek többsége a havasi áfonyát ismerte Erdélyben, mára nagy piaca lett a termesztett változatnak is. Brassó, Fogaras, a dél-erdélyi Hunyad, illetve több partiumi megyében ­egymást érik az európai uniós pályázati pénzekből létrehozott áfonyaültetvények.

A Székelyföldön egyelőre kevés gazda lát fantáziát benne, de itt is megjelent néhány telepítés.

A Csíkszeredától tíz kilométerre fekvő Csík­borzsován Erőss ­Endréé az egyik, aki öt esztendővel ezelőtt gondolt egy merészet, és pénzügyi ­állását hátrahagyva belevágott a bogyós gyümölcsűek termesztésébe. Döntésében nyilván szerepet játszott az elnyert európai uniós pá­lyázat, amelyből három hektárra telepített júniustól szeptember végéig szakaszosan érő áfonyát.

Kérdésemre, hogy miként válik egy irodai munkát végző emberből főállású kertészkedő gazda, Erőss Endre mosolyog: már korábban tervezték a váltást, és amikor erre lehetőség adódott, éltek a lehetőséggel. Előbb az internetről gyűjtöttek be minden elérhető anyagot, majd elindultak tapasztalatokat szerezni erdélyi és külföldi áfonyatermesztőknél.

– Az áfonya prémiumkategóriába tartozó gyümölcs, az év minden szakában jó áron lehet értékesíteni, ezért népszerű a termesztése. Többféle betegség ellen keresik megelőző ,,orvosságként”, de cukor- és szembetegségekkel küzdők is rendszeresen vásárolják

– magyarázza a gazda, akinek az elmúlt években fordult termőre a telepítése.

A hozammal kapcsolatban visszafogott: amikor a szakirodalomban szereplő hektáronkénti tíz-tizenöt tonnás termésről beszélünk, Erőss Endre szerint ezt el kell osztani kettővel. A családban egyelőre tanulják az új kertészeti szakmát, és ha minden csínját-bínját kibogozzák, abban reménykednek, hogy pár év múlva talán elérik a telepítéskor vásárolt cserjék beígért hozamát.

A mezőgazdaság többi ágához hasonlóan itt is a munkaerő a legnagyobb gond: a szeptemberi pityókaszedés idején nehéz napszámost találni Csíkban, aki áfonyát akar szedni. A közel négy hónapos tenyészidő nyárra eső periódusa szerencsésebb a gazda számára, mert ilyenkor nagyobb eséllyel talál munkáskezet. Az értékesítéssel viszont nincsenek gondok: háztól kél el a teljes gyümölcsmennyiség.

Nem csak a faluból, hanem a környező településekről is eljönnek az áfonyakedvelők, akik Csíkban, a havasi áfonya hazájában is szeretik a bogyós gyümölcs termesztett változatát. A gazda szerint ebben szerepet játszik, hogy organikus mezőgazdaságot folytatnak: nem használnak műtrágyát, és lemondtak a vegyi növényvédelemről is. Most folyik a terület biotermesztésbe vétele, így hamarosan megkapják a biotermék-minősítést, ami reményeik szerint új löketet ad az értékesítésnek.

Simon Raul aradi mezőgazdasági szaktanácsadónak a teljes romániai áfonyatermesztésre rálátása van. A népszerű bogyós gyümölcsűek közül kiemelkedő áfonya romániai térhódításának magyarázatát abban látja, hogy a málnával és a szederrel összehasonlítva az áfonya akár egy hétig is eltartható hideg helyen, ami bőven elegendő a nyugat-európai export lebonyolításához, nem csak mélyfagyasztott állapotban lehet szállítani.

– A Romániában termesztett áfonya túlnyomó többségét Németországba, Franciaországba és a Benelux államokba adják el. Nincs olyan megyénk, ahol legalább fél tucat kisebb-nagyobb farm ne működne. Messze vagyunk még Európa legnagyobb áfonyatermelőjének, Spanyolországnak a felhozatalától vagy a szintén nagy teljesítményű lengyelektől, de a romániai piac is jó úton halad

– magyarázza az aradi szakember. Az országban Erdély vezet a bogyós gyümölcsűek termesztésében, az áfonya a dél- és az észak-erdélyi megyékben a legnépszerűbb. Kimutatása szerint fele-fele arányban oszlik meg a hagyományos és a biotermesztésű ültetvények nagysága, exportra viszont a bioterméknek van korlátlan piaca.

Az új slágernövény gyors terjedésének a mozgatórugója egyértelműen az uniós támogatás: aki egy hektárnál nagyobb területen termeszti, a hektáronkénti több tízezer eurós beruházást pályázatokból teremti elő. Simon Raul szerint sok szaporítóanyagot Nyugat-Európából szereznek be az erre szakosodott cégek, közben Erdélyben is megjelentek a jó minőségű dugványokat előállító farmok.
Kérdésemre, hogy a mostanában felkapott termesztett áfonya meddig lesz sikeres, az aradi szakember úgy fogalmaz: ez a nyugat-európai kereslettől függ. Több erdélyi termelő is rájött arra, hogy Spanyolországban a nagy nyári melegek miatt sikeresen termesztett korai fajták – amelyeket májustól szüretelnek – hozzák a legtöbb pénzt, ezek a Partium melegebb vidékein is terjednek.

Az uniós piacokon tényezővé váló termesztett áfonya sikere talán mégsem feledteti el azt a tényt, hogy az igazán értékes erdei áfonya megmarad a székelyföldi erdők kincsének.

Borítókép: A prémiumkategóriájú gyümölcs az év minden szakában jól értékesíthető (Fotó: Getty Images)