időjárás 6°C Elza 2022. december 1.
logo
KIÁLLÍTÁS – Hiány és kapcsolódás a havonta megújuló múzeumi térben

Párkányi Raab Péter és Adorján Attila alkotásai a Mezőgazdasági Múzeumban

Tóth Ida
2022.10.05. 12:00
Párkányi Raab Péter és Adorján Attila alkotásai a Mezőgazdasági Múzeumban

Poros emlékeket idéz a négyes fogat kicsinyített mása a vitrinben – itt állt már gyerekkoromban is. A mezőgazdasági gép viszont kissé idegenül csillog a múzeumi térben – arról meg éppen hiányzik a por és a sár.
A híres magyar versenylovak tárlatáig vezető folyosón egy pillanatra eláll a lélegzet, és nem csak a lépcsőzés, most nem is Kincsem, a csodakanca miatt. Ami megállásra késztet, az a Vajdahunyad Kortárs.

Klacsmann Péter kurátornak régóta dédelgetett terve volt a kortárs művészetet bevinni a múzeumokba.

 Pláne olyan műemléki épületbe, amely igazán impozáns terekkel rendelkezik. A Magyar Kultúra Egyesület elnöke úgy gondolta, két út között választhat: könnyen emészthető, befutott művészek tárlatával biztos a siker, ő mégis kockáztatott. Egyszerűen nem fűlt a foga a népszerű, „beetetős” kiállításhoz, merthogy nem is egy alkalomra, hanem hosszú távra tervezett. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Magyar Kultúra Egyesület új kiállítóhelyet nyitott nemrégiben Vajdahunyad Kortárs néven a Városligetben.

Középkori kéziratokat találtak

Több mint ezeréves könyvekre, kéziratokra talált rá az erdélyi Medgyes Szent Margit evangélikus templomának tornyában egy kolozsvári egyetemi professzor.

A havonta megújuló tárlat alkalmanként két művész, egy szobrász és egy festő életművéből nyújt válogatást.

– Provokatív tárlattal indítottunk tavasszal: Mata Attila Munkácsy-díjas szobrászművész és Sallay László festőművész közös kiállításával kijelöltük a határainkat. Közben puhatolóztunk
– mutat körbe Klacsmann Péter –, mert arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit bír el a múzeum, hogyan reagál a kortárs betörésére a falai közé. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója nyitott volt az elképzeléseinkre, és a visszajelzések is azt mutatják, hogy a hazai közönségben megvan a kellő érzékenység akár az expresszív absztrakt művek befogadására is. A megnyitón elhangzott az a vélemény, hogy Mata és Sallay bizonyára összebeszéltek, pedig nem is találkoztak korábban. Műveik azonnal párbeszédbe léptek egymással.

A Mezőgazdasági Múzeum épületének íves összekötő folyosóján összekapcsolódtak már Demcsák Dóra Vanda és Varga Amár László; Beretvás Csanád és T. Farkas Tamás munkái – most Párkányi Raab Péter és Adorján Attila alkotásai láthatók. 

A következő hónapok névsora ugyancsak rangos, a tervek szerint Révész Ákos, Pasqualetti Eleonóra, Király György, Ezüst Gy. Zoltán és Lóránt János Demeter állítja ki képeit, a szobrászok közül pedig a Munkácsy-díjas Drabik István, Szabó György, valamint Kálmán László, Taubert László és a Kossuth-díjas Mihály Gábor szerepel majd a Vajdahunyad Kortárs tárlatán.
Amint az a fenti névsorból is látszik, a kurátor továbbra is elkötelezett a fiatal tehetségek iránt, és attól sem riad vissza, hogy esetenként párban mutassa be őket a már komoly életművet maguk mögött tudó művészekkel. 

Ebben a felfogásban is tetten érhető, hogy Klacsmann Péter eredeti szakmáját tekintve színházrendező, aki élete során sok kísérleti munkában vett részt. 

A rendszerváltozás idején fogalmazódott meg benne a szándék a művészetpártoló polgári hagyomány felelevenítésére. A Magyar Kultúra Egyesület elnökeként hatodik éve szervezi a Stefánia szoborpark tavaszi és őszi tárlatát, amelynek célja a magyarországi köztéri szobrászat megújítása. A kurátor vallja, hogy a művészetnek küldetése van: a köztéri alkotás a társadalom szövetének a megerősítésére szolgál.

Sohasem kereskedtem művekkel, igényes kiállításokra törekedtem, amely teljesen más műfaj, mint a galériásé 

– mondja. – A Vajdahunyad Kortárs kiállításán jelenleg két balassagyarmati művész alkotásai láthatók, akik gyermekkorukban együtt indultak a pályán. ­Adorján Attila nemrégiben költözött haza ­Svájcból, ­művészete nemzetközi mezőnyben is elismert. Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrásznak inkább a köztéri művei ­ismertek, itt most azonban az intimebb, líraibb kisplasztikái láthatók.
Képen és szobron emberi gesztusok. Adorján Attilánál hiperrealista környezetbe helyezve. Fiatal nő a tőle idegen tájban. Mimikátlanul. Lehetne képeslap vagy akár kirakati bábu, annyira beállított a pillanat. Plázacica a hófödte hegyekben – ugyan hogy került oda? Utcai telefonfülkéből ránk meredő lány piros, áttetsző ruhában – vannak még egyáltalán utcai fülkék? Ezek a magányos alakok nincsenek a helyükön, nem találják a helyüket ebben a világban. 

Adorjánnak a közösségről is van mondanivalója, ám figurái arcáról még lakomázás közben is leolvasható a hiány, az egzisztenciális kiszolgáltatottság. 

Párkányi Raab Péter a fej és a kéz élethű ábrázolásán túl már a szemlélőre bízza az üres terek kitöltését. Mégsem hagy ürességet maga után, inkább alkalmat teremt a továbbgondolásra, lehetőséget a kapcsolatra és a kapcsolódásra. Erre utalnak a csók, a kézcsók, a kézfogás gesztusai, vagy az egymás felé nyújtózkodó ujjhegyek az Idézet című plasztikán, amelyek előhívják Michelangelo­ remekművét, az Ádám teremtését. A forma, a fogaskerekekből épülő plasztikák dinamikája szintén megteremti az összekapcsolódás és a mozgás illúzióját. Az anyag ugyancsak efelé irányítja a tekintetet: a felületkezelt bronz zöld patinája megjeleníti az időt, és párbeszédet kezdeményez a múlttal. Foghíjasak az emlékek? Csak egy lépés, és már bent is vagyunk a múzeum Kincsem – Imperiál: Híres magyar versenylovak című kiállításán, szemben a legendás ló csontvázával. Bordái között levegő, szemgödörben a hiány. De ha elmeséljük a történetét, kitöltődnek az üres helyek, életre kel a legenda.
(Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrász és Adorján Attila festőművész közös tárlata október 2-ig látogatható; október 4-én 17.30-tól Feledy Balázs művészeti író megnyitja Drabik István és Révész Ákos kiállítását a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Vajdahunyad Kortárs kiállítási terében.)

Borítókép: Klacsmann Péter kurátornak régóta dédelgetett terve volt a kortárs művészetet bevinni a múzeumokba (Fotó: Mirkó István)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.