időjárás 1°C Dorottya , Dóra 2023. február 6.
logo

A Magyar Bor Akadémia ­jövője és a kárpát-medencei magyar borok

Zelnik Bálint
2022.11.28. 16:00 2022.11.29. 00:09
A Magyar Bor Akadémia ­jövője és a kárpát-medencei magyar borok

A Magyar Bor Akadémia először választott olyan elnököt Koch Csaba személyében, aki előtte elnyerte a szakma­ Kossuth-díjának tartott Év Bortermelője címet. Meglátása szerint fokozottabb aktivitásra, menedzserszemléletű vezetésre van szükség. Az elnökkel a harmincéves szervezet díszközgyűlésén beszélgettünk az akadémia ­jövőjéről és a kárpát-medencei magyar borokról.

– Miért szeretne egy elfoglalt borász, aki több borvidéken is borkészítéssel foglalkozik, a Magyar Bor Akadémia elnöke lenni?
– Engem is meglepett a felkérés, mert én mindig úgy gondoltam, hogy a borakadémia elnökének egy professzornak vagy ismert, bort szerető embernek kellene lennie.
– Akkor miért vállalta el?
– Felgyorsult a világ. Úgy érzem, a borakadémiának is szüksége van frissülésre. Olyan tagok kértek fel erre a feladatra, akiket magam inkább erre a tisztre érdemesebbnek tartanék és nagyon tisztelek, de velük beszélgetve egyértelművé vált számomra, hogy kicsit fokozottabb aktivitásra van szüksége a szervezetnek. Változik a világ, új kihívások elé nézünk. A gazdasági kapcsolatok terén is erősödnünk kell, hiszen látható, hogy egyre több olyan kezdeményezés van, amely pénzeszközök nélkül nem megvalósítható. Szükség van menedzserszemléletű vezetésre.

– Miben látja a Magyar Bor Akadémia erősségét?
– Sikertörténetnek értékelem az akadémia eddigi tevékenységét. Úgy gondolom, hogy a magyar borkultúra legnagyobb presztízsű szervezete. Viszont azt is látnunk kell, hogy nekünk is alkalmazkodnunk kell az új kihívásokhoz.
– Milyen konkrét lépések történtek ez ügyben?
– Együttműködési szándéknyilatkozatot írtunk alá a legnagyobb szakmaközi érdekképviseleti szervezettel, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával. Míg ez a szervezet a bortermelőket képviseli, a Magyar Bor Akadémia a teljes magyar borkultúra értékeit tartja szem előtt, olyanok is tagjai, akik – bár nem borászok – elkötelezettek a magyar bor fejlődése, képviselete iránt. Az együttműködés látható formája a Kulturált borfogyasztással az egészségünkért kampány lesz, amelyet a borakadémia fog lebonyolítani. Azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy ne más alkoholos italt igyunk, ne fogyasszunk sokat, jó ételhez jó bort igyunk.
– A harmincéves díszközgyűlésen megjelent a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is. Miért?
– Úgy érzem, hogy a két köztestületi akadémia elnökének meghívása azt erősíti, hogy a magyar tudományos és művészeti élet is elkötelezett a magyar bor iránt. Úgy tartom, hogy a borászat egyben tudomány és művészet is. Ráadásul számos közös „tagunk” van.
– A díszközgyűlésen hirdették ki a Kárpát-medencei borverseny díjazottjait is.
– Ezt a megmérettetést a Magyar Bor Akadémia kezdeményezte és szervezi sok éve. A nemzettudat erősítése miatt tartjuk nagyon fontosnak. Hiszen határ ide, határ oda, a magyar borászok egy nemzetben gondolkodnak. Ezáltal van élő kapcsolat a Kárpát-medencében termelő összes magyar borász között. Ez komoly verseny, több mint 180 borminta érkezett idén, kifejezetten a határon túli magyar borászoknak szervezzük. Azonkívül, hogy megkóstoljuk és bíráljuk a borokat, az összetartozás erősítése is célunk.

– A tapasztalatok alapján hogy látja, előrébb tartanak az anyaországi borászok, vagy már a határon túliak is felveszik a versenyt?
– Nehéz ezt kategorikusan megmondani, mert a Kárpát-medencében van körülbelül ezer olyan borászat, amely ezzel foglalkozik, Magyarországon kilencszáz körüli a számuk. Idehaza amíg egy borászat palackja eljut az országos megmérettetés szintjére, számos szűrőn megy át: hegyközségi, borvidéki, régiós versenyeken vesz részt. A Kárpát-medencei borversenyen szinte minden magyar gazda indulhat, az a lényege, hogy mindenkinek legyen lehetősége részt venni a megmérettetésen, hogy meghallgathassa, hogy a zsűri, a szakma mit gondol a boráról, mit javasol azzal kapcsolatban, hogyan fejlődjön tovább. Természetesen több olyan határon túli magyar borászat is van, amely nemcsak magyarországi, de nemzetközi szinten is versenyképes borokat termel.

A XVI. Csávossy György Kárpát-medencei Borverseny aranyérmesei országok szerint:

Nagyarany érem:
Románia: Római Katolikus Érsekség rózsamáli-kövér 2020; 
Szlovákia: Lingó pince tokaji cuvée 2016
Aranyérem:
Horvátország: Kováts pincészet sauvignon blanc 2021; Pinkert borászat grasevina lacrima 2021 és cuvée lacrima 2019
Románia: Balla Géza pincészete feketeleányka 2019, cabernet sauvignon 2016, chardonnay 2019, feketeleányka/cabernet franc 2019; Fort Silvan pincészet venator – királyleányka 2021; Lengyel pincészet furmint 2020; Reizer Bor sauvignon blanc 2020 és cabernet sauvignon/merlot 2021; Római Katolikus Érsekség misebor 2019; Seprődi József muskotály 2022; Takács pincészet sauvignon blanc 2021; Yanka pincészet Corvin 2021
Szerbia: DiBonis Winery DiNero rosé 2022
Szlovákia: Chateau Rúban Svoj sen 2021, Drozdik pincészet olaszrizling 2021 és Dunaj 2018 és Lux Solis 2020; Kovil borház Muscaris 2022 és Hibernal 2022
Szlovénia: Cuk Somi Éva Erik 2016 és olaszrizling 2021
Ukrajna: Orosz Ruszlán Winery Kahor 2016; Sass pincészet Zsuzsika te édes 2019 és Karlot 2021

A Magyar Bor Akadémia jelöltjei az Év Bortermelője 2022 díjra:

Figula Mihály (Balatonfüred–Csopaki borvidék)
Günzer Tamás (Villányi borvidék)
Lamport József (Egri borvidék)
Liptai Zsolt (Pannonhalmi borvidék)
Vesztergombi Csaba (Szekszárdi borvidék)

Borítókép: Koch Csaba Hajós-Bajai borvidéki borász (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.