– A legnagyobb stúdiók manapság viszont franchise-okban gondolkodnak, nem eredeti ötletekben.
– Hiába bombáznak minket végtelen mennyiségű tartalommal, az eredeti ötlet lesz mindig a legizgalmasabb. Általánosságban viszont elmondható: ahhoz, hogy legyen pénzünk az eredeti, új dolog létrehozására, szükség lehet arra, hogy olyan sztorikat is továbbmeséljünk, amelyek sikeresek voltak, és amelyeket sokan szeretnek. A Toy Story esetében ugye a nézők együtt nőttek fel ezekkel a játékfigurákkal, ragaszkodnak hozzájuk, és szerencsére sok eredetiség található a folytatásokban is, ezért ez még mindig jövedelmező vállalkozás.
– Melyek azok a témák ön szerint, amelyekre szinte mindenki tud rezonálni?
– Az összetartozás, az elveszett szerelem, a megtalált szerelem. Az önkifejezés, esetleg akár olyan környezetben, amely nem támogatja azt. Megtalálni az utat, majd tovább- és továbbhaladni rajta. Barátságok, ezeknek az elvesztése, majd újra megtalálása.
– Mit gondol, mit hoz a jövő a rajzfilmek számára?
– Csak nagyszerű ötleteket látok, és temérdek tehetséges embert. Azt hiszem, hogy többen gyakorolják a történetmesélést, mint valaha, az olyan platformok miatt, mint az Instagram és a TikTok. Megmutathatom az életem, vagy virtuálisan újrateremthetem, ezzel sokan ugyan nem értenek egyet, amiért ez nem valódi, ám akkor is mesélek. Mindenkinek lehetősége van arra, hogy gondolatainak, művészetének és életének a kurátora legyen.
– Ha már szóba került a TikTok: számos tanulmány szerint a figyelmünk jócskán felületesebb lett. Tapasztalta, hogy az elmúlt években nehezebb lekötni a nézőt?
– Már csak az embereket figyelve az utcán is azt veszem észre, hogy amikor magukra vannak hagyva, és nincs kivel beszélniük, rögtön előkapják a telefonjukat. Ez a jelenség már-már olyan, mint egy ösztön. Sok minden verseng a figyelmünkért, ami nagyon megnehezíti a koncentrációt, ám emellett azt is vallom, hogy mindenkinek saját felelőssége az önszabályozás, önkorlátozás is. Észreveszem a filmeken, hogy a vágás sokkal gyorsabb, határozottabb lett, ám azt gondolom, hogy ahelyett, hogy hangosabbá válunk, a nézővel való kapcsolatteremtésre kell összpontosítani. Annak ellenére, hogy ma már ezerféleképpen lehet kapcsolatba lépni az emberekkel, nem vagyok abban biztos, hogy ezek a kapcsolatok valódiak vagy erősek lennének. Végtére is mindannyian emberek vagyunk, és mindannyian kapcsolódni vágyunk.
Borítókép: Deanna Marsigliese (Fotó: A szerző felvétele)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!