Egybeírjuk-e a klakkcilinder összetételt?

A Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodához hetente nyolcvan-száz kérdés érkezik.

A Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodához hetente nyolcvan-száz kérdés érkezik. Az alábbiakban a legérdekesebbekből következzék egy válogatás.
Mit jelent a honosaink szó?

A kifejezés honfitársat, hazafitársat, honpolgárt jelent. Széchenyi István 1825. november 3-án ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudóstársaság megalapítására.

Ekkor hangzott el az alábbi mondata, benne a kérdezett kifejezés. „Nekem itt szavam nincs, az országnak nagyja nem vagyok, de birtokos vagyok, és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá… Ezt nem mindenki teheti úgy, mint én. Én nőtlen ember és katona vagyok.” Erre az alkalomra emlékezve az Országgyűlés 2003-ban november 3-át a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította.
Egybeírjuk-e a klakkcilinder összetételt?

A klakk jelentése: összelapítható, rugóval ellátott báli cilinder. Az összetétel tautologikus, önismétlő, javasolt írásmódja: klakkcilinder. Magyarításai a kürtőkalap és tornyos kalap. Szólásban is szerepel: Klakkba, frakkba öltözött. Arany János Cilinder című versében így írt: „A kalapom cilinder, / Nem holmi csekélység, / Ha fölteszem: magasság, / Ha leveszem: mélység.” A klakk másik jelentése: Valamely színház vagy egy-egy fellépő művész bizalmi embere által megszervezett, olykor pénzzel, esetleg ingyenes belépéssel díjazott csoport, amelynek az a feladata, hogy tüntető tapssal, ünnepléssel a közönséget is tapsra, ünneplésre serkentse. A bértaps mint tevékenység.
Mi a különbség a kiét és a kijét, a mindenkiére és a mindenkijére, valamint a valakiére és valakijére kifejezések között?
A kié, valakié, mindenkié a ki, valaki, mindenki névmás -é birtokjeles alakja (jelentése: ’kinek a valamije’ stb.), míg a kije, valakije, mindenkije ugyanezeknek a névmásoknak a birtokos személyjeles formája (jelentése: ’[valakinek a] kicsodája’ stb.). A párok közti különbséget mutatják az alábbi példamondatok, illetve szövegrészletek: „Kié ez a könyv?” „Be akar mutatni az övéinek és bizonyára elfogadtatni velük, ha jól vettem ki szavaiból. Mint mijét és kijét? Mint feleségét, barátnőjét vagy partnerét?” „Mindenki valakié.” „[Nyilas Misi] valami boldog, felfakadó örömben ismert rá, az ő valakijére: a nagybátyja jött meg, Isaák Géza (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig). „A város mindenkié.” „Feri az egész családját meghívta az összejövetelre. Nem tudjuk, pontosan kik jönnek el; mindenkijére számítanunk kell. A szüleire, nagyszüleire, unokatestvéreire.”

Mi az a madárnyelv?

Egyrészt jelenti az érthetetlen, titkos nyelvet, másrészt a gyermekek tréfás, maguk alkotta szavakból összeállított beszédét. Ez gyakran értelmetlen szótagok közbetoldásával történik, amely a szavakat nehezen felismerhetővé teszi. Tuvudsz ívígy beveszévélnivi? (Tudsz így beszélni?) Turgudsz irgígy bergeszérgélnirgi? Tufudsz ifígy befeszéfélnifi? Kotudsz koígy kobekoszélkoni?
Mit jelent a kiakolbólítani? És főleg: honnan ered?

A kiakolbólít szó jelentése: ’erélyesen eltávolít valakit valahonnan’. Nyelvújítási alkotás. Az akol főnév -ból ~ -búl határozóragos alakjából valószínűleg Bugát Pál képezte az akolbulitás főnevet. Az ige ki- igekötős alakban terjedt el viszonylag igen hamar, és a nyelvjárásokba is bekerült. Azért vált közkeletűvé, mert Bugát akadémiai felolvasásából, amelyben számos más nyelvújítási szóalkotással együtt az akolbulitás-t elfogadásra ajánlotta, épp ezt a szót tették nevetségessé a korabeli lapok, mégpedig főleg Jókainak az akadémiai ülésről írt tréfás-gúnyos beszámolója nyomán.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)