A vértanúk ma többen vannak, mint az egyház első századaiban

Fél éve tart az eljárás a pünkösdkor lemészárolt nigériai keresztények ügyében. Azóta nem hoztak ítéletet a harminckilenc hívő halálát okozó cselekmények kapcsán. A keresztények vallásgyakorlásának ellehetetlenítése azonban Nyugaton is megfigyelhető.

First anniversary of Easter Sunday attacks in Sri Lanka Fotó: STRINGER Forrás: Europress/AFP

A keresztény közösségek azonban mindezek ellenére működnek és működni akarnak. Birher Nándor már idézett tanulmányában az amerikai Pew Research Center kutatóintézetre hivatkozva arról ír, hogy a keresztény vallást követők száma több mint 64 millió fővel nőtt Afrika szubszaharai területein, de az Open Doors által az egyik legveszélyesebbnek tekintett Közép-, Kelet- és Észak-Afrikában is volt egy kilencszázezres növekmény. Érdekes tanulság, hogy amennyiben nincs közvetlen, folyamatos fizikai fenyegetés – tehát a szigorúan rejtőzködő keresztények mindennapjai viszonylagosan élhetőek, azaz nincs folyamatos fegyveres konfliktus –, még a lesújtó helyzetben lévő észak-koreai keresztény közösség is növekedni tud. 

Az Open Doors összeállítása szerint ez elsősorban a határon túlról sugárzott vallásos rádióműsoroknak, a kevés, de elszánt helyi egyházi személynek, illetve az alapítvány által működtetett kínai búvóhelyhálózatnak köszönhető. Mivel a kínai utazás nincs eleve elzárva az észak-koreai néptől, többen keresnek fel ilyen helyeket kínai útjaik során; az Open Doors arra is kéri a tanulmány hívő olvasóit, hogy imádkozzanak ezekért a biztonságos házakért.

Érdekesség, hogy bár az észak-koreai keresztény közösségek fejlődésének letéteményesei ezek a kínai kapcsolódások, Kína maga is szerepel a keresztényeket leginkább üldöző államok listáján, a tizenhetedik helyen. Kína esetében a tanulmány szerint különösen aggasztó az, hogy a már alkalmazott megfigyelési eljárásokat és technológiát az ország exportálni fogja, így a kínai módszerek „a keresztényüldözés standardjaivá válhatnak a jövőben”. 

A pandémia alatt például Vietnam a Kína által kifejlesztett kontaktkövető alkalmazás adatait használva jutott el egy keresztény gyülekezetig, melynek templomát felszámolták, és a papokat büntetőeljárás alá vonták. Laosz, Pakisztán és Szaúd-Arábia is gyakori importálója a kínai megoldásoknak, így minden bizonnyal ezen országokban is bevezetik majd ezeket.

Ezenfelül Kínában, az állam által is elismert keresztény egyházi közösség, illetve egy „földalatti”, egyedül Rómához lojális katolikus közösség is működik párhuzamosan. Kína és a Vatikán 2018-ban megállapodást kötött a püspökök közös kinevezéséről, ami miatt komoly aggodalmak vannak, hogy a katolikus egyház némi rálátásért cserébe hozzájárul ahhoz, hogy a kommunista államapparátus egyházi ügyekbe avatkozzon be.

A megállapodást 2022 októberében hosszabbították meg, a közös nyilatkozat szerint „a vatikáni fél kész folytatni a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet a kínai féllel”.
A klasszikus válságövezetek közül jelentős javulás tapasztalható Irakban, melynek területén az Iszlám Állam talán a legnagyobb rombolást vitte végbe a keresztények ellen. Az iraki keresztények száma 2003-ban 1,5 millió volt, azonban a terrorszervezet tevékenysége miatt számuk jelenleg kevesebb, mint kétszázezer. A Krisztus-hívők által közel kétezer éve lakott iraki Ninivei-fennsíkon pedig csupán néhány tízezren maradtak a közösségből. Fontos momentum azonban, hogy a jelenlegi törvényhozás ünneppé nyilvánította a karácsonyt, illetve felállt egy bizottság is, amely az otthonukból az Iszlám Állam által elűzött keresztények visszatérését segíti.

A közvetlen, életveszélyes konfrontáción, illetve a klasszikus válságövezeteken és tekintélyelvű államokon túl azonban van egy másik, a vallás és lelkiség ellen irányuló folyamatos ellenségesség, amelyet Ferenc pápa „udvarias üldözésnek” nevez, és leginkább a lelki üldözéshez hasonlatos. Ez „a kultúra álcájában, a modernitás álcájában, a haladás álcájában” valósul meg, mondta a katolikus egyházfő 2016-ban. 

Ferenc pápa szerint ez azt jelenti, hogy valakit nem a keresztény hitének ténye miatt érnek hátrányok, hanem azért, mert kinyilvánítja, hogy életét Isten fiának értékei szerinti éli. Ez jóval kevésbé érzékelhető szférája a hátrányos megkülönböztetésnek, de a Budapest-jelentésben Nádor Koppány Zsombor, a Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság tagja példaként említi egyes németországi templomok bezárását, átalakítását, egyes nyugat-európai munkahelyeken a kereszt nyakban hordásának tilalmát. 

Nem véletlenül keltett közfelháborodást az sem, mikor Annalena Baerbock német külügyminiszter a G7-csoport tanácskozásának helyszínéül szolgáló münsteri városháza Béketerméből elvitette az 1540-ben odahelyezett feszületet. A Bild című magazin által indított szavazáson elsöprő többségben voltak azok az olvasók, akik helytelenítették a döntést.

Mindezekre egyedül a kitartás és a nemzetközi együttműködés folyamatos keresése jelenthet megoldást vagy legalább helyes irányt. Nádor Koppány Zsombor már idézett tanulmányát Henri Boulad jezsuita szerzetes szavainak felidézésével zárja. E szerint hiába ütközik ma a hit újra és újra akadályokba, hiába tapasztaljuk azt, hogy civilizációnk ellenséges a keresztény hittel szemben, és egyre többen fordulnak el az egyháztól, ez nem ment fel minket, és nem ad okot a csüggedésre.

Magyarország helyben segít

A jelenkori keresztényüldözések problémájának kezelésére Magyarország polgári kormánya is segítséget ad: 2019-ben hozta létre a Hungary Helps­ (Magyarország segít) programot, illetve az azt végrehajtó ügynökséget. A Hungary Helps humanitárius segítségnyújtással, adománygyűjtéssel, segélyprogramok szervezésével a legkiszolgáltatottabb embereken – így az üldözött vallások tagjain – kíván segíteni. Teszi ezt helyi szükségletekre reagálva. 

Fontos részét képezi a már 2017-ben elindított, de azóta szintén a Hungary Helpshez hasonlóan a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára – jelenleg Azbej Tristan – illetékességébe tartozó, keresztény fiatalokat támogató ösztöndíjprogram. Ennek keretében a vallásgyakorlásukban korlátozott, üldözött vagy fenyegetésben élő keresztény fiatalok Magyarországon folytathatják felsőoktatási tanulmányaikat, hogy aztán hazájukban a változás motorjai lehessenek. 

A Hungary Helps jelenleg három kontinensen van jelen, és legintenzívebben a közel-keleti régióban (Jordánia, Libanon, Szíria) és Kelet-Afrikában (Kenyában, Etiópiában, Tanzániában, Ugandában, Mozambikban, Zimbabwében), illetve Ukrajnában zajlanak fejlesztési és segélynyújtási projektek. Novák Katalin iraki látogatása keretében a Kurdisztáni Autonóm Régióban lévő Erbílben a Hungary Helps támogatásával épült iskolát is átadta. 

Az afrikai projektek közül szintén a közelmúltban zárult le az ugandai Kampalában működő szívkórháznak orvosi eszközöket biztosító program. A Hungary Helps kiterjedt együttműködést folytat többek között a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel és a Máltai Szeretetszolgálattal.

Borítókép: A 2019-es húsvéti öngyilkos merényletsorozat áldozatainak sírkertje a Srí Lanka-i Colombóban. Kétszázötvenkilenc keresztény hívőt öltek meg a terrortámadásokban (Fotó: Europress/AFP)