Kedves barátaim! Megtisztelő, hogy vállalkoztak a Fővárosi Nagycirkusz audionarrációs előadására. Köszönöm! El fogom hibázni, mert néha a magázást elfelejtem. Elnézést kérek mindenkitől, akit engedélye nélkül letegezek – így köszönti a Melyiket a 9 közül? című előadásra érkező látássérülteket Fekete Péter főigazgató a manézsban, amelynek közepén fekete tornatrikós gyermekek és fiatalok melegítenek.
Az artistacsoport igencsak frissen pörög, jóllehet ma már a második, „mindössze” háromórás fellépésére készülődik. Egyikük a jobb, majd a bal lábát emeli a füle mellé, másikuk hol leereszkedik hídba, hol felemelkedik, harmadikuk spárgában ücsörög a közelükben. Amikor megjelenik a fehér bottal közlekedő nagyérdemű, a fiatalok hirtelen szétszélednek. Feltűnnek a színpadtechnikusok, és pillanatok alatt elhelyeznek a porond közepén egy „repülő” asztalt, amely körül a produkció főszereplői foglalnak majd helyet.
A világtalan és gyengénlátó részvevők szervezetten érkeztek Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Békés és Vas vármegyéből. Legtöbben közülük nem először járnak itt. Jómagam egy békéscsabai család mellé kerülök. Az apa születése óta gyengénlátó. Hat év körüli szalmaszőke kisfiú ül az ölében, és nagy lelkesedéssel meséli, hogy legutóbb szinte bokáig érő vízben tapicskoltak, előtte megvizsgálták a tükrökkel teli gömböt. Nagyszerű élmény volt. A Rain – Esőcirkusz című előadást nézték meg akkor, szintén audionarrációval, előtte pedig részt vettek az érzékenyítő taktilis (érintés általi) foglalkozáson, teszi hozzá az apuka. Minden ilyen lehetőséget kihasználnak, örülnek, hogy már rájuk is gondolnak a múzeumokban, teátrumokban. Olyan színházi előadáson is jártak már, amelyet megelőzően megtapinthatták a fellépőruhákat, a kellékeket. Ezúttal is ez fog történni.
Amíg felcsendülnek az orgona első akkordjai, a darab rendezője és audionarrátora, Fekete Péter beavatja a nagyérdeműt a kulisszatitkokba, megismerteti őket a történettel, a szereplőkkel, a jelmezekkel, a cirkuszi rekvizitumokkal, kellékekkel, hogy amikor az előadás hangos leírására, a narrációra kerül sor – amely rádióalapú fülhallgatón keresztül követhető –, legyen mire alapoznia, ne a teljes sötétségben, ismeretlenségben tapogatózzon a hallgatóság.