Hírhedt gyilkosok előtt nyílt volna a börtönkapu

Jelenleg 450 fő tölti életfogytiglani szabadságvesztését magyar büntetés-végrehajtási intézetekben, egyikük ­embercsempészet és minősített emberölés miatt. Ezen belül 73-an kaptak tényleges életfogytiglani fegyház­büntetést, közülük hármat embercsempészet és minősített emberölés miatt ítéltek a legsúlyosabb büntetésre. A hírhedt „délvidéki terminátor”, az 1995-ben életfogytiglanra ítélt szabadkai sorozatgyilkos, Magda Marinko elméletileg jövő januárban szabadulhatna.

Parndorf, 2015. augusztus 27. Védőruhába öltözött helyszínelők vizsgálnak egy teherautót az A4-es autópályán Pandorf közelében 2015. augusztus 27-én. A járműben menekültek holttestére bukkantak, egyes sajtóértesülések szerint akár az ötvenet is elérheti a halottak száma. A halott menekültekkel teli teherautónak ugyan magyar rendszáma volt, de a kocsin az észak-szlovákiai Zsolna mellett működő Hyza húsüzem logója, valamint több szlovák nyelvű reklámfelirat látható. (MTI/EPA/Roland Schlager) Fotó: Roland Schlager Forrás: MTI/EPA

Jogosnak tarthatjuk a közvélemény elvárását, hogy aki más, mások életét szándékosan elveszi, rekesztessék ki a társadalomból, ha több ember életét, különös kegyetlenséggel, aljas indokból veszi el, akkor örökre. A tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést „kiérdemlők” 1990 előtt kötélre számíthattak, ám a rendszerváltozás elsőként a halálbüntetést törölte el, mert embertelennek tartották azt. Az érvelés szerint mindenkinek joga van az élethez. Kérdés persze, hogy az áldozatoknak nem volt-e joguk az élethez. Erkölcsileg elfogadható-e, hogy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés sem jelenti azt, hogy az elkövető haláláig cellalakó lesz a szegedi Csillag börtönben?

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (tész) a magyar büntetőjog legsúlyosabb büntetése. Legfőbb jellemzője volt nyolc évvel ezelőttig, hogy – az életfogytiglani szabadságvesztéssel ellentétben – az ítélet kizárja annak lehetőségét, hogy negyven évnél korábban a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét megvizsgálják.

Korábban egyáltalán nem volt lehetőség erre, akit ezzel büntettek, élete végéig a fegyházban kellett maradjon. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2014-es döntése következtében változtattak a szabályokon, és ennek értelmében negyven év után automatikusan meg kell vizsgálni az elítélt szabadságra bocsátásának lehetőségét.

Kötél helyett

Az életfogytiglani szabadságvesztés így ma már csak annyiban tér el a tésztől, hogy az ítélet meghozatalakor azt is meg kell határozni, hogy a feltételes szabadlábra helyezést hány év letöltése után lehet csak megvizsgálni. Ez lehet húsz, huszonöt, harminc, illetve negyven év.

A bírói gyakorlat szerint tészt egyszer már életfogytiglanira ítélt, majd feltételesen szabaduló és ismét gyilkoló elkövetőkkel szemben, illetve sorozatgyilkosokra szabnak ki. Ám mint azt a későbbi példában láthatjuk, első bűntényes is kaphat tészt, például tömeges halál szándékos okozásakor. Jelenleg 450 fő tölti életfogytiglani szabadságvesztését magyar büntetés-végrehajtási intézetekben, egyikük embercsempészet és minősített emberölés miatt. Ezen belül 73-an kaptak tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést, közülük hármat embercsempészet és minősített emberölés miatt ítéltek a legsúlyosabb büntetésre.

Élete végéig fegyházban marad – ha az ítélet jogerőre emelkedik – Németh István, a hírhedt rendőrgyilkos, miután november 15-én első fokon tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte őt a Fővárosi Törvényszék különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt. Az elsőfokú ítélet szerint 2008. augusztus 10-én az esti órákban a sértett hajléktalan a XII. kerületben, egy erdős területen kialakított hajlékánál szóváltásba keveredett, majd össze is verekedett Németh Istvánnal. 

Az ok, hogy áldozata nem adott neki abból a tízezer forintból, amelyet egy talált pénztárca visszaszolgáltatásáért kapott, ezért Németh égésgyorsító anyagot öntött a ruhájára, és meggyújtotta.

Az égésgyorsító anyag hatására a szerencsétlen férfi szinte teljes testfelülete azonnal lángra kapott. Közel fél óra elteltével a vádlott végül értesítette a tűzoltókat, akik azonnal mentőt kértek a helyszínre. Az áldozat a kórházba szállításakor még életben volt, azonban – testének 92 százalékát borító harmad- és negyedfokú égési sérülései miatt – két nappal később, az intenzív kórházi kezelés ellenére életét vesztette. A legsúlyosabb ítélet kiszabását az indokolja, hogy Németh István tettét próbaidő alatt követte el.

Németh még 19 évesen tagja volt a Soós-féle bandának, akik 1979-ben kegyetlenül megöltek egy rendőrtiszthelyettest. Meg akarták szerezni a gépkarabélyát, hogy aztán kiraboljanak egy OTP-fiókot. Egy autóféltengellyel leütötték a rendőrt Budapest határában, elszállították Vecsés külterületére, ahol elásták a kukoricásban, előtte azonban Németh a bicskájával még összeszurkálta a hörgő áldozatot. Németh egy pénzügyőr meggyilkolásában is részt vett, ám kötél helyett életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték 1980-ban. Azért úszta meg a bitót, mert nem volt még húszéves, és az akkori jogszabályok szerint húsz év letöltése után lehetett legkorábban felülvizsgálni a feltételes szabadlábra helyezését. Amire végül 2001-ben került sor. Ha tíz éven át nem követ el újabb bűncselekményt, véglegesen szabadlábon maradhatott volna. Aláhúzza Németh kegyetlenségét és primitívségét, hogy saját fiát és élettársa lányát – mindketten gyerekek voltak az elkövetéskor – használta szexuális aberrációi kielégítésére, amiért néhány hónapja 15 év fegyházat kapott. A Heves Megyei Főügyészség itt is életfogytiglani fegyház kiszabásáért fellebbezett.

Teoretikus a kérdés: megérdemelné Németh István a halálos ítéletet, vagy sem?

Előfutár

Nézzünk egy példát a sorozatgyilkosságra és az érte kiszabott tészre. A romák elleni sorozatgyilkosság elkövetőiről van szó. Tizenhárom év fegyház letöltése után, augusztus 20-án szabadult Csontos István, a romagyilkosok sofőrje. Maguk a kegyetlen gyilkosok, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt soha nem szabadulhatnak. 

A romákat gyilkoló bandát 2009. augusztus 21-én fogták el. A 2008. július 21. és 2009. augusztus 3. közötti rasszista gyilkosságsorozat számszerű összefoglalója: kilenc helyszínen 78 lövés, 11 Molotov-koktélos támadás történt, összesen hat halálos áldozattal. Egy sor kérdés azonban megválaszolatlan ma is, mint például a titkosszolgálatok szerepe, a gyilkosok finanszírozóinak kiléte, illetve az, hogy miért nem fedték fel hungarista kapcsolatrendszerüket az elkövetőknek. 

A jelenlegi állás szerint Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt feltételes szabadlábra helyezését az elfogásuktól számított negyven év elmúltával lehet felülvizsgálni, azaz 27 év múlva, 2049-ben.

A felülvizsgálat nem jelent automatikus szabadlábra helyezést a tészesek esetében sem, mint ahogy az életfogytiglanira ítéltek esetében sem az ítéletben kimondott évek letöltése utáni felülvizsgálat során.

Az életfogytosok közül 377 fő reménykedhet abban, hogy bár húsz-negyven év letöltése után, de valamikor szabadulhat, ha megéri. Ilyen például Weiszdorn Róbert, akit a móri mészárlásban való részvételért ítéltek életfogytiglani fegyházra azzal, hogy legkorábban negyven év letöltése után vizsgálható felül a feltételes szabadlábra helyezése. Erre még 25 évet kell várnia 2047-ig. (2007-ben fogták el.)

E csoportba tartozik a bolgár Venceszlav Boriszov, aki a parndorfi halálkamion (amelyben 71 migráns megfulladt) előfutáraként kapott életfogytiglani fegyházat, és legkorábban harminc év letöltése után szabadulhat feltételesen. A bűntársai által csak Samsungnak szólított elsőrendű vádlott, Lahoo Samsooryamal afgán állampolgár volt a bűnbanda vezetője. A másodrendű vádlott a bolgár Metodi Georgiev, aki a gépkocsivezetőket szervezte a bandának. A negyedrendű vádlott a halálos csapdává vált hűtőkamion vezetője, a bolgár Ivajlo Sztojanov. Mellettük Boriszov és még kilencen működtették a bűnbandát. Samsooryamal, Georgiev és Sztojanov szintén életfogytiglani fegyházbüntetést kapott, ám esetükben a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárták. Azaz rájuk is az a szabály érvényes, hogy negyven év letöltése után kerülhet sor a feltételes szabadlábra helyezés megvizsgálására.

Tényleges életfogytiglant kapott az Iszlám Állam (ISIS) Magyarországon elfogott hóhéra is. Hasszán Farhud 2015-ben az ISIS egyik kivégzőosztagát vezetve követett el emberiesség elleni bűncselekményeket Szíriában. Mikó Gergely, a Fővárosi Törvényszék bírója az elsőfokú ítéletében életfogytiglani fegyházra ítélte a szír férfit azzal, hogy legkorábban harminc év letöltése után vizsgálható meg a feltételes szabadlábra helyezése. A törvényszék terrorizmusban nem állapította meg Farhud bűnösségét, ezért a Fővárosi Főügyészség fellebbezést nyújtott be annak megállapítása és tényleges életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabása végett. A Fővárosi Ítélőtábla mindkét indítványnak helyt adott, és Farhudot jogerősen tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Farhud egyébként az első tárgyalási napon azt kérte Mikó Gergelytől, hogy ne fejeztesse le…

Magda, a terminátor

A sorozatgyilkosok minden esetben a legsúlyosabb büntetésre számíthatnak. Mint például a „délvidéki terminátor”, az 1995-ben életfogytiglanra ítélt szabadkai sorozatgyilkos, Magda Marinko. Elméletileg jövő januárban szabadulhatna. 

Magda Marinkót 1994. január 28-án fogták el a magyar rendőrök. Az ítélet szerint 25 év elteltével, 2019-ben volt felülvizsgálható először a feltételes szabadlábra helyezése, ám a büntetés-végrehajtási bíró nem találta méltónak a szabadulásra.

Az más kérdés, hogy a vajdasági bűnöző akkor sem szabadulhatna, ha a bíró másképp határozott volna: a Magyarországon négy ember meggyilkolásáért elítélt szerb állampolgárt büntetése letöltése után ki kell utasítani az országból. Így feltételes szabadulása helyett kommandós kísérettel, kéz- és lábbilincsben a magyar–szerb határra szállítják majd, hogy átadják a szerb hatóságoknak. Szerbiában a hírhedt Arkan kapitány nevével fémjelzett szabadkai halálkommandó tagjaként elkövetett öt gyilkosságért halálra ítélték, ám az országban 2001-ben megszűnt a halálbüntetés, így Magda Marinkóra újabb negyven év fegyház vár – 96 évesen szabadulhat, ha megéri.

Végezetül egy frissebb ítélet. Bizonyítottnak találta a bíróság, hogy négy és fél éve Brodmann László ölte meg a VV Fanniként elhíresült egykori show-szereplőt, ezért életfogytiglani fegyházzal sújtotta a vádlottat. Az elítélt legkorábban 25 év letöltése után szabadulhat feltételesen.

Borítókép: Védőruhába öltözött helyszínelők vizsgálják a „parndorfi halálkamiont”, 2015. A banda tagjai kiszabadulhatnak (Fotó: MTI/EPA/Roland Schlager)