Jogosnak tarthatjuk a közvélemény elvárását, hogy aki más, mások életét szándékosan elveszi, rekesztessék ki a társadalomból, ha több ember életét, különös kegyetlenséggel, aljas indokból veszi el, akkor örökre. A tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést „kiérdemlők” 1990 előtt kötélre számíthattak, ám a rendszerváltozás elsőként a halálbüntetést törölte el, mert embertelennek tartották azt. Az érvelés szerint mindenkinek joga van az élethez. Kérdés persze, hogy az áldozatoknak nem volt-e joguk az élethez. Erkölcsileg elfogadható-e, hogy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés sem jelenti azt, hogy az elkövető haláláig cellalakó lesz a szegedi Csillag börtönben?
A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (tész) a magyar büntetőjog legsúlyosabb büntetése. Legfőbb jellemzője volt nyolc évvel ezelőttig, hogy – az életfogytiglani szabadságvesztéssel ellentétben – az ítélet kizárja annak lehetőségét, hogy negyven évnél korábban a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét megvizsgálják.
Korábban egyáltalán nem volt lehetőség erre, akit ezzel büntettek, élete végéig a fegyházban kellett maradjon. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2014-es döntése következtében változtattak a szabályokon, és ennek értelmében negyven év után automatikusan meg kell vizsgálni az elítélt szabadságra bocsátásának lehetőségét.
Kötél helyett
Az életfogytiglani szabadságvesztés így ma már csak annyiban tér el a tésztől, hogy az ítélet meghozatalakor azt is meg kell határozni, hogy a feltételes szabadlábra helyezést hány év letöltése után lehet csak megvizsgálni. Ez lehet húsz, huszonöt, harminc, illetve negyven év.
A bírói gyakorlat szerint tészt egyszer már életfogytiglanira ítélt, majd feltételesen szabaduló és ismét gyilkoló elkövetőkkel szemben, illetve sorozatgyilkosokra szabnak ki. Ám mint azt a későbbi példában láthatjuk, első bűntényes is kaphat tészt, például tömeges halál szándékos okozásakor. Jelenleg 450 fő tölti életfogytiglani szabadságvesztését magyar büntetés-végrehajtási intézetekben, egyikük embercsempészet és minősített emberölés miatt. Ezen belül 73-an kaptak tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést, közülük hármat embercsempészet és minősített emberölés miatt ítéltek a legsúlyosabb büntetésre.
Élete végéig fegyházban marad – ha az ítélet jogerőre emelkedik – Németh István, a hírhedt rendőrgyilkos, miután november 15-én első fokon tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte őt a Fővárosi Törvényszék különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt. Az elsőfokú ítélet szerint 2008. augusztus 10-én az esti órákban a sértett hajléktalan a XII. kerületben, egy erdős területen kialakított hajlékánál szóváltásba keveredett, majd össze is verekedett Németh Istvánnal.
Az ok, hogy áldozata nem adott neki abból a tízezer forintból, amelyet egy talált pénztárca visszaszolgáltatásáért kapott, ezért Németh égésgyorsító anyagot öntött a ruhájára, és meggyújtotta.
Az égésgyorsító anyag hatására a szerencsétlen férfi szinte teljes testfelülete azonnal lángra kapott. Közel fél óra elteltével a vádlott végül értesítette a tűzoltókat, akik azonnal mentőt kértek a helyszínre. Az áldozat a kórházba szállításakor még életben volt, azonban – testének 92 százalékát borító harmad- és negyedfokú égési sérülései miatt – két nappal később, az intenzív kórházi kezelés ellenére életét vesztette. A legsúlyosabb ítélet kiszabását az indokolja, hogy Németh István tettét próbaidő alatt követte el.
Németh még 19 évesen tagja volt a Soós-féle bandának, akik 1979-ben kegyetlenül megöltek egy rendőrtiszthelyettest. Meg akarták szerezni a gépkarabélyát, hogy aztán kiraboljanak egy OTP-fiókot. Egy autóféltengellyel leütötték a rendőrt Budapest határában, elszállították Vecsés külterületére, ahol elásták a kukoricásban, előtte azonban Németh a bicskájával még összeszurkálta a hörgő áldozatot. Németh egy pénzügyőr meggyilkolásában is részt vett, ám kötél helyett életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték 1980-ban. Azért úszta meg a bitót, mert nem volt még húszéves, és az akkori jogszabályok szerint húsz év letöltése után lehetett legkorábban felülvizsgálni a feltételes szabadlábra helyezését. Amire végül 2001-ben került sor. Ha tíz éven át nem követ el újabb bűncselekményt, véglegesen szabadlábon maradhatott volna. Aláhúzza Németh kegyetlenségét és primitívségét, hogy saját fiát és élettársa lányát – mindketten gyerekek voltak az elkövetéskor – használta szexuális aberrációi kielégítésére, amiért néhány hónapja 15 év fegyházat kapott. A Heves Megyei Főügyészség itt is életfogytiglani fegyház kiszabásáért fellebbezett.
Teoretikus a kérdés: megérdemelné Németh István a halálos ítéletet, vagy sem?
