A hit- és erkölcstanoktatás a nemzeti köznevelésről szóló 2013. évi CXC. törvénnyel erősödött meg, ugyanis ettől az évtől kezdődően az állami iskolák első nyolc évfolyamán és az állami hat évfolyamos gimnáziumok hetedik és nyolcadik osztályában választhatnak a diákok az etika, valamint a hit- és erkölcstan között. Aki nem az utóbbit választja, annak kötelező az etika. Bár a magukat haladónak nevező, balliberális közéleti szereplők szerint Magyarországon semmi szükség hit- és erkölcstanoktatásra, mint fogalmaznak, a gyerekeknek hittan helyett inkább informatikát és közgazdaságtant kellene tanulniuk. Az adatok azt támasztják alá, hogy éppúgy, mint korábban, idén is sokan igényelték a hittanoktatást a hazai iskolákban.
A szülők annak ellenére is igényt tartanak arra, hogy a gyerekük hitoktatásban részesüljön, hogy ez némi adminisztrációval jár. Ugyanis aki azt szeretné, hogy a gyereke részt vegyen az iskolai hittanórákon, annak a beiratkozáskor írásban kell jeleznie ezt a szándékát. A hitoktatást szabályozó Emmi-rendelet szerint csatlakozásra, váltásra a későbbi évfolyamokon is van lehetőség. Ezt minden év május 20-ig kell írásban jelezni. A váltás csak a jelzést követő tanév szeptemberétől érvényes.
Mi a különbség?
Mivel a szülőnek választania kell az etika és a hittan között, fontos tudnia, mi a különbség a két tantárgy között. Eltérnek például abban, hogy míg az etikát kizárólag az iskolában tanítják, hittanórákat az egyházak is szerveznek saját épületeikben. A Nemzeti alaptanterv (Nat) szerint az első világnézetileg semleges, oktathatja tanító, etikatanár és pedagógus, a második a keresztyén szemléletmód jegyében történik, és megfelelő képzettségű lelkész, vallástanár, katekéta tanítja. Közös bennük, hogy mindkettőből középszintű érettségi vizsgát lehet tenni, bár hittanból nem minden felekezet esetében. Az Oktatási Hivatal adatai alapján unitárius hittanból például nem lehet érettségizni. A két tantárgy célkitűzései hasonlítanak, hisz a Nat szerint az etikatanításnak is el kell érnie, hogy a tanulók tisztelettel tekintsenek az életre és az emberi méltóságra, amely a keresztény egyházak alapvető tanítása. A hittanoktatás formai és tartalmi követelményeit azonban nem a Nat határozza meg, hanem általában az egyházak kerettanterve.
Bár sokan azzal érvelnek, hogy a köznevelésről szóló 2013-as törvény kötelezettséget ír elő, ezáltal korlátozza az állampolgárok szabadságát, a vonatkozó jogszabály szerint a lehetőségek tárháza gazdagabb a feltételezettnél.
A törvényi szabályozás ugyanis nem emel ki felekezeteket, épp ezért a magyar állam által elismert összes egyház taníthat hit- és erkölcstant. A 2011. évi CCVI. törvény alapján ez 27 egyházat jelent. Mivel arra nincs mód, hogy mindegyik gyakorlatát bemutassuk, cikkünkben a magyar történelmi egyházakat szólítottuk meg.