Kevesen jelentkeznek vallástanári szakra

Bár a liberális gondolkodók szerint a magyar iskolásoknak hittan helyett informatikát és közgazdaságtant kellene kötelező módon tanulniuk, a magyar szülők közül sokan élnek a nemzeti köznevelésről szóló 2013. évi törvény adta lehetőséggel, és szívesen íratják be gyerekeiket az iskolai hittanra. A hitoktatók képzéséről az egyházak gondoskodnak.

Balassagyarmat, 2016. szeptember 6. A balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium új, alsó tagozatosoknak készült épülete 2016. szeptember 6-án. MTI Fotó: Komka Péter Fotó: Komka Péter

A református felfogás szerint mind a hitre nevelésnek, mind az alapműveltségnek szerves része a bibliaismeret. A református hit- és erkölcstanórákon ezért szentírási történetek alapján kerülnek elő olyan témák, amelyek érintik és érdeklik a gyerekeket. Tanulnak a református keresztyén értékrend alapjairól, erkölcsi élethelyzeteket hallgatnak meg és dolgoznak fel, énekelnek és imádkoznak. Szóba kerül a család, a barátok, a lelki egészség, a testi-lelki tulajdonságok, az empátia. Az általános iskola felső évfolyamain egyháztörténelemmel is foglalkoznak.

A Magyar Református Egyház tájékoztatása szerint a református hit- és erkölcstanórára azok a gyerekek is járhatnak, akik nincsenek megkeresztelve, ám azok is, akik más felekezethez tartoznak. A 2021–2022-es tanévben 150 678 gyereknek volt része református hittanoktatásban.

A felsőfokú egyházi képzések iránt viszont gyenge az érdeklődés. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanulmányi osztálya arról tájékoztatott, hogy a hittanoktató- és vallástanárképzésre jelentkezők száma az utóbbi négy évben minimálisan változott, de kiegyenlítetten alacsony. A katekéta–lelkipásztori munkatárs (hittanoktató) szak nappali és levelező tagozatára egyaránt négy fő nyert felvételt. Az osztatlan hittanár–nevelőtanár szakon egy fő, a hittanár–nevelőtanár mesterszak levelező tagozatán hat fő kezdte meg a tanulmányait.

Mivel a hittanár–nevelőtanár mesterképzést a korábbi években sok lelkipásztor már elvégezte, idén nagyon visszaesett a jelentkezők száma.

A frissen végzett lelkészek valószínűleg egy-két év lelkészi szolgálat után látják majd ennek szükségességét. A Debreceni Egyetemmel folytatott közös képzésben ebben az évben két fő jelentkezett hittanár–nevelőtanár szakra a történelemtanár szakkal párban, a magyar nyelv és irodalom tanár szakkal együtt egy fő. A reformátushoz hasonlóan a katolikus hittanórán is bibliai történeteken keresztül, a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően ismertetik meg a tanulókat Istennel. Olyan témakörökkel foglalkoznak, amelyek hozzájárulnak az erkölcsi érzék és a lelkiismeret fejlődéséhez, olyan pozitív belső késztetések, erények megerősödéséhez, amelyek segítenek a jó és a rossz felismerésében, az értékeken alapuló, felelős döntések meghozatalában.

A Magyar Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizottságának ajánlásait követve a katolikus hitoktatók, katekéták játékos módszerekkel tanítanak, arra nevelik a gyerekeket, hogy legyenek fogékonyak a szépre, a jóra, az igazra, legyenek nyitottak önmaguk, társaik és az őket körülvevő valóság megértésére, Isten megismerésére. A katolikus hittanórán való részvételnek egyetlen feltétele van: a keresztség megléte, felvétele.

A keresztség sem feltétel

Jóllehet számottevő hittantanárra van szükség, a református egyetemi és főiskolai képzésekhez hasonlóan a felsőfokú katolikus hitéleti szakok iránt is a vártnál gyengébb az érdeklődés, pedig a katolikus egyház három egyetemén és nyolc főiskoláján, amelyeknek a karain hozzávetőleg 18 ezer hallgató tanul, szép számmal akadnak ilyen irányú mesteri képzések és szakirányú továbbképzések. A Gál Ferenc Egyetem Teológiai Kara Szeged mellett például Szarvason, Békéscsabán és Gyulán is indított alap- és mesterszakokat katekéta és hittantanárjelölteknek úgy, hogy sem emelt szintű érettségit, sem nyelvvizsgát nem kért a jelentkezőktől. A Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsa 2012-ben hívta életre a Katechetikai Munkacsoportot, azzal a megbízással, hogy készítse el az evangélikus hitoktatás tananyagait és segédanyagait, gondoskodjon ezek folyamatos felülvizsgálatáról, majd ismertesse meg a jó hitoktatási gyakorlatokat a hittanárokkal és a lelkészekkel. A 2018–2019-es tanév szeptemberétől a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetősége a főállású hitoktatói életpályamodellt is bevezette. Ennek részeként elvárja, hogy a hitoktatónak legyen diplomája, rendszeresen fejlessze, frissítse a tudását, kapcsolódjon be a gyülekezeti munkába. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem félévente szervez továbbképzéseket a hitoktatóknak, az egyháztól pedig szakfelügyeleti támogatást kap. A szándék az, hogy az evangélikus hit- és erkölcstanórát választó gyermekek magas színvonalú oktatásban részesüljenek.

Az evangélikus hit- és erkölcstanóra legfőbb témakörei között helyet kap az önismeret, Jézus életének és tanításának, a közösségnek és a környezetnek, az emberi kapcsolatoknak a megismerése.

Az evangélikus hittanórára bárki járhat, a keresztség sem feltétel. Ez a viszonylagos szabadság a hitoktatásra is kiterjed, hiszen az is oktathat evangélikus hittant, aki ugyan rendelkezik felsőfokú oklevéllel, de ezt nem az Evangélikus Hittudományi Egyetemen szerezte, viszont sikeresen letette a különbözeti képesítő vizsgát.

A Magyar Baptista Egyház 2012-ben hozta létre a Baptista Oktatási Központot (BOK), mivel ebben a tanévben 43 közoktatási intézmény került a Baptista Szeretetszolgálat fenntartásába. Jelenleg több mint félszáz baptista fenntartású közoktatási intézményben folyik oktató-nevelő munka országszerte. Ezekben közel 17 ezer diákot kétezer pedagógus tanít az egyház saját fejlesztésű tankönyveiből. A diákok 36 százaléka hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű. Vannak olyan intézményeik, ahol ez az arány a 95 százalékot is eléri. A lelkimunkások felkészítése és a baptista lelkipásztorok továbbképzése a Baptista Teológiai Akadémián, a Szünergosz Bibliaiskolában és a Lelkipásztor-továbbképző Intézetben történik.

Nyitott gondolkodás

Az egyetlen magyar alapítású protestáns egyház, amelynek megalakulása az 1568. évi tordai országgyűléshez kötődik, és amely Dávid Ferenc reformátor munkájának köszönhetően elsősorban Erdélyben erősödött meg, Magyarországon szintén felekezeti kötődéstől függetlenül ajánlja a szülők figyelmébe az unitárius hittanoktatást. Megközelítésükben a vallási dogmák ismerete helyett a nyitott vallásos gondolkodás kialakítása játszik kulcsszerepet. Céljuk a gyermekek személyiségének kibontakoztatása, a családi és egyéb közösségi értékekhez való kötődés erősítése, a kreativitás, a nyitott gondolkodás fejlesztése és az általános műveltség gazdagítása. A hittanoktatást főként lelkészek végzik, akik magyar nyelven Kolozsváron diplomázhatnak.

A dualizmus korában megerősödő hitoktatást a XX. század második felében a kommunista párt szorította vissza, amikor saját céljainak és érdekeinek megfelelően kísérletet tett a társadalom mind teljesebb átalakítására, ellenőrzésére. Ennek részeként vette kezdetét a vallásüldözés, amelynek segítségével az egyházakat megpróbálták „kikapcsolni” a társadalomból, az iskolai oktatást pedig a tudományos materializmus terjesztésének rendelték alá.

Borítókép: A balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium új, alsó tagozatosoknak készült épülete 2016-ban. A választás lehetősége (Fotó: MTI/Komka Péter)