időjárás 4°C Ignác 2023. február 1.
logo

Valóban kialakulóban van-e egy új világrend?

Nógrádi György
2022.12.06. 17:54 2022.12.06. 18:53
Valóban kialakulóban van-e egy új világrend?

Izgalmas időszak 2022 decembere. A nemzetközi kapcsolatok eszkalálódása, a folyamatok romlása folytatódott. A G20-as országok bali csúcstalálkozójára az orosz államfő el sem ment. Megnyitó beszédében az indonéz államfő hangsúlyozta, hogy nem lehet így tárgyalni Putyinnal, de ez a résztvevők egy részére semmilyen hatással sem volt.

A mai talán legfontosabb kérdés az, hogy kialakulóban van-e egy új világrend. Ha igen, milyen konkrét változásokkal, és ebből mi fog következni. Sodródunk egy újabb hidegháború felé, és képes lesz-e ezt a folyamatot az emberiség megállítani. Harald Kujat, aki négycsillagos német tábornok és a NATO-erőknek volt az európai főparancsnoka, bejelentette, hogy egy atomhatalommal, így Oroszországgal szemben nem lehet háborút megnyerni. Azonnali fegyverszünetet követelt, és azt, hogy ne szállítsanak Ukrajnának támadófegyvereket. Javaslatát ugyanúgy nem fogadták el, ahogy a volt japán kormányfő hasonló nyilatkozatát sem. Az ukrán vezetés az elmúlt napokban többször is kihangsúlyozta, hogy az ország partnereinek a győzelmet és nem a tűzszünetet kell támogatniuk. Az elnöki hivatal vezetője úgy fogalmazott, hogy a békekötés kapituláció.

Új elem, hogy a nyugati kommunikációban egyre kevésbé fogadják el és hagyják megjelenni a fősodorral ellentétes nézeteket. Amíg a német lakosság mintegy fele szimpatizál az oroszokkal a legújabb felmérések szerint, és ugyanennyi az ukránokkal, a sajtó, a rádió és a televízió csak az ukránbarát állásfoglalásoknak ad helyt.

Az orosz kérdés megítélésénél érdemes néhány dolgot a múltból felidézni. Kohl kancellár legendás mondata úgy hangzott, hogy az érmének két oldala van: a német egység és Európa egysége.

A német egység bekövetkezett, és ebben a kancellárnak elévülhetetlen érdemei vannak, de ­Európa egysége, bármilyen oldalról is nézzük, sokkal bonyolultabb, összetettebb tény maradt. A kérdés az volt, hogy Oroszországot be lehet és be kell-e­ vonni ebbe a folyamatba.

A hidegháború vége után, az 1990-es londoni NATO-csúcsértekezleten még az volt az álláspont, hogy a szervezet politikai jellege fog erősödni, és ebben együtt kell működni az oroszokkal. 1997-ben a NATO az Európai Ház koncepcióját hirdette meg, szintén közösen Moszkvával. Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke, aki az amerikai haditengerészet és légierő jelentős részét közelebb telepítette Kínához, már úgy fogalmazott, hogy Oroszország már csak egy ­középhatalom. 2009-ben a világ legfontosabb biztonságpolitikai fórumán Münchenben Putyin arról beszélt – és a világ alig figyelt fel erre –, hogy Oroszország ettől kezdve konkurense lesz a NATO-­nak.

Németországban, ahol a hárompárti koalíció nagyon döcög, és új párt is létrejött, mivel a lakosság véleménye szerint a meglévő pártok nem tudják a valós igényeit lefedni, napi politikai feszültségek vannak. Ez hasonló Európa legtöbb országához, csak Németország eddig Európa vezető hatalma volt. Kérdés, hogy figyelembe véve a francia konkurenciát mit jelent ez majd Berlinnek és Európának. A külügyminiszter, a zöld párti Baerbock két nagyon szerencsétlen kifejezéssel hívta fel magára a figyelmet. Az ukrán háború kapcsán megsemmisítési háborúról beszélt, a tél közeledtével pedig a téli segély kifejezéseket használta. Mindkettőt, ebben a formában, Hitler mondta, nyilván más történelmi összefüggésben, de a hozzáértők felszisszentek.

Európa versenyképessége tovább csökkent. Ebben benne van az ukrán háború, a nyersanyagárak drasztikus emelkedése, a tőke menekülése elsősorban az USA irányába, de benne van az is, hogy Földünk GDP-jéből az EU 25 százalékkal részesedik, míg a jóléti kiadások aránya 48 százalék. Az unió számára létkérdés volt az olcsó orosz nyers- és alapanyag. A szankciós politika után ez teljesen megváltozott. Az az évtizedes amerikai félelem, hogy ha Németország és Oroszország egymásra talál, bármit meg fog tudni oldani Európában, és ez a folyamat az USA kiszorulását jelentené, most lekerült a napirendről.

A világ nyersanyag-kereskedelmének óriási aránya orosz eredetű, de jelenleg az export útvonala változik, és Európa helyett Ázsia vált a fő iránnyá.

Ukrajnában a katasztrófa folytatódott. A háború befejezésének még a jelei sem láthatóak. Az elnöki hivatal vezetője, Podoljak bejelentette, hogy a háború után Ukrajna lesz a térség meghatározó katonai hatalma. Korábban azt a lengyel kérést, hogy Ukrajna felett vezessenek be légtérzárlatot, az USA vétózta meg, most, amikor ez ukrán kérés volt, a németek mondtak nemet. Ukrajna továbbra is követeli a legmodernebb nyugati fegyverek átadását gyakorlatilag ingyen. Így a Patriot rakétákat és az izraeli Vaskupola rendszert.

Eddig Nyugaton 68 milliárd dollár értékű orosz vagyont fagyasztottak be, ennek jövőbeni alakulása kérdéses. Az ukrán államfő bejelentette, hogy az országban megszűnt a korrupció, és az ország rövid időn belül az Európai Unió és a NATO teljes jogú tagja lesz. Meglátjuk. Mindenesetre a balti államok, négy skandináv ország és Belgium támogatja ebben Kijevet. Podoljak azt is bejelentette, hogy hat hónap alatt elfoglalják az ukrán erők a Krímet is. Ezt is meglátjuk.

A Lengyelországba becsapódott, Ukrajnából kilőtt és célt tévesztett rakéta ukrán megítélése, az, hogy ezt az oroszok lőtték ki és Kijev katonai választ követelt, nem tett jót az ország nyugati, ezen belül amerikai megítélésének. Zelenszkij követeli az orosz befolyás csökkentését az élet minden területén. Mostani célja Oroszország kizárása az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből.
Ukrajna tervezett katonai kiadásai 2023-ra a GDP 18,2 százalékát jelentik. A Honvédelmi Minisztérium kiadásai a 2022-es 133-ról 2023-ra 857 milliárd hrivnyára növekednek. A Belügyminisztérium esetében 99-ről 209 milliárdra, míg a Felderítő Csoportfőnökség esetében 4,4-ről 11,6 milliárdra emelkednek a tervezett kiadások. Az elmúlt napokban Ukrajnába szállított több mint 3500 tüzérségi eszköz egyharmadáról derült ki, hogy hibás. Az USA kérése az volt, hogy Lengyelországban javítsák ki ezeket.

Bár amerikai–orosz csúcstalálkozóra nem került sor, de legalább Ankarában a két titkosszolgálat, a CIA és az FSZB főigazgatói egyeztettek. Hasonló találkozókra került sor a Roszatom és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetői között Isztambulban, illetve az orosz vezérkari főnök és a NATO Katonai Bizottsága elnökei között is.

A visegrádi államok az elmúlt napokban Kassán a csúcstalálkozón hitet tettek a béke folyamata mellett.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Szergej Iljin)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.