Az elmúlt hetekben melegrekordok dőltek meg, Európa jelentős részében rendkívül enyhe volt január első fele, ezzel szoros összefüggésben pedig hó sem hullott, ha volt is csapadék, akkor is eső formájában érkezett az égi áldás. Ironikus, hogy mindeközben éppen január 15-én volt idén a hó nemzetközi világnapja.
A Nemzetközi Síszövetség kettős céllal indította a kezdeményezést 2012-ben. Egyrészt a hóban végzett testmozgást és természetesen ezen belül is főként a szervezet égisze alá tartozó sí- és snowboardsportokat hivatott népszerűsíteni a világnap, kiváltképp a gyermekek körében, akik idővel a téli sportok nagy alakjaivá, de legalábbis rajongóivá, követőivé válhatnak. Másrészt az is célja a nem naptári dátumhoz kötött, hanem minden január harmadik vasárnapján tartott világnapnak, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelemre és arra, hogy a hóra vigyázni kell.
A különböző síszakágak világkupa-sorozataiban már az elmúlt években is rendszeresen előfordult, hogy az idény elején vagy végén – azaz ősz végén vagy tavasz elején – problémát okozott a hóhiány. Különösen utóbbi eset lehet kínos, hiszen nem szerencsés, ha valamelyik szakág világkupa-pontversenyét havon rendezett viadal helyett az dönti el, hogy törölni kellett a sorsdöntőnek tervezett versenyt. Az viszont szinte példa nélküli, hogy januárban maradjanak el sorra a versenyek amiatt, mert nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű hó. A síugrást és a sífutást ötvöző északi összetettben az előző és a mostani hétvége futamait is törölték, az alpesi sízők számára pedig a komoly hagyományokra visszatekintő Garmisch-Partenkirchen került ki a versenynaptárból hóhiány miatt. A németországi síközpont manapság leginkább a síugró-négysáncverseny egyik állomásaként ismert, de az alpesi sízők is régóta versenyeznek itt, sőt 1936-ban éppen Garmisch-Partenkirchenben mutatkozott be a sportág a téli olimpiai műsorban.
A kanadai Waterloo egyetem kutatóinak tavaly publikált tanulmánya szerint viszont sok hagyományos síközpont végveszélyben lehet.
