időjárás 1°C Angelika 2023. január 27.
logo

Elbukott harc a globális felmelegedés ellen?

Koczó Dávid
2023.01.23. 17:00 2023.01.24. 09:32
Elbukott harc a globális felmelegedés ellen?

Az elmúlt hetekben melegrekordok dőltek meg, Európa jelentős részé­ben rendkívül enyhe volt január első fele, ezzel szoros összefüggésben pedig hó sem hullott, ha volt is csapadék, akkor is eső formájában érkezett az égi áldás. Ironikus, hogy mindeközben éppen január 15-én volt idén a hó nemzetközi világnapja.

A Nemzetközi Síszövetség kettős céllal indította a kezdeményezést 2012-ben. Egyrészt a hóban végzett testmozgást és természetesen ezen belül is főként a szervezet égisze alá tartozó sí- és snowboardsportokat hivatott népszerűsíteni a világnap, kiváltképp a gyermekek körében, akik idővel a téli sportok nagy alakjaivá, de legalábbis rajongóivá, követőivé válhatnak. Másrészt az is célja a nem naptári dátumhoz kötött, hanem minden január harmadik vasárnapján tartott világnapnak, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelemre és arra, hogy a hóra vigyázni kell.

People stand in front of the entrance to an ice cave at the Rhone Glacier
Svájci jégbarlangot takarókkal védenek meg az olvadástól Obergomsnál 2022 augusztusában. Fotó: Reuters/Arnd Wiegmann

A különböző síszakágak világkupa-sorozatai­ban már az elmúlt években is rendszeresen előfordult, hogy az idény elején vagy végén – azaz ősz végén vagy tavasz elején – problémát okozott a hóhiány. Különösen utóbbi eset lehet kínos, hiszen nem szerencsés, ha valamelyik szakág világkupa-pontversenyét havon rendezett viadal helyett az dönti el, hogy törölni kellett a sorsdöntőnek tervezett versenyt. Az viszont szinte példa nélküli, hogy januárban maradjanak el sorra a versenyek amiatt, mert nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű hó. A síugrást és a sífutást ötvöző északi összetettben az előző és a mostani hétvége futamait is törölték, az alpesi sízők számára pedig a komoly hagyományokra visszatekintő Garmisch-Partenkirchen került ki a versenynaptárból hóhiány miatt. A németországi síközpont manapság leginkább a síugró-négysáncverseny egyik állomásaként ismert, de az alpesi sízők is régóta versenyeznek itt, sőt 1936-ban éppen Garmisch-Partenkirchenben mutatkozott be a sportág a téli olimpiai műsorban. 

A kanadai Waterloo egyetem kutatóinak tavaly publikált tanulmánya szerint viszont sok hagyományos síközpont végveszélyben lehet.

 

Sípálya keskeny hócsíkkal a svájci alpesi üdülőtelepen, Adelbodenben 2023 januárjában. Fotó: Europress/AFP

A kutatók eredményei alapján a korábbi huszonegy téli olimpiai házigazda közül a klímaváltozás tendenciáit figyelembe véve néhány évtizeden belül csak egy, a Japán északi részén fekvő Szapporo lesz alkalmas arra, hogy továbbra is megrendezze a téli játékokat – más kérdés, ott meg a lakosok nem támogatják, hogy 1972 után ismét téli olimpiát rendezzen a város. A tanulmányban közölt adatok alapján megfelelő változtatások esetén a többi húsz helyszínből további hét megmenthető a jövő sportolói számára. Ha már Japán szóba került, meg kell jegyezni, hogy a januári hóhiány nem globális probléma volt idén: a távol-keleti országban és Észak-Amerikában egyáltalán nem maradtak el a havazások ezen a télen, sőt bizonyos vidékeken rekordmennyiségű hó hullott.

Record Winter Warmth in Europe Hits Pyrenees Ski Slopes
A spanyolországi Gironánál is a meleg akadályozza a téli sportokat. Fotó: Bloomberg/Getty Images

Európában viszont sok helyszínen volt szükség pótmegoldásokra. A síugrók számára jelenti a legkisebb problémát a hóhiány, a sportágban egyébként is évek óta rendeznek nyári versenysorozatot, s az aktuális téli idény első helyszínén, a lengyelországi Wislában novemberben még ugyanúgy műanyag szőnyegre érkeztek a sportolók, mint az a nyári viadalokon szokás. Ez a megoldás a szakértők szerint a jövőben gyakoribbá válhat a téli versenyeken is a költséghatékonyság miatt, noha a versenyek egyértelműen hangulatosabbak, ha több a hó. Az sem kérdéses, hogy kevésbé mutat szépen egy-egy sífutó- vagy biatlonversenyen, amikor csak a sízők számára kijelölt pálya fehér, mellette viszont nyoma sincs a hónak.

– Szörnyű ez a helyzet, a szívem szakad meg, ha látom, hogy a természet úgy viselkedik januárban, mintha csak tavasz lenne. Bízunk benne, hogy a körülmények rendezettek lesznek, de a helyzet, amelyet eddig láttunk, siralmas. Nagyon remélem, hogy minél hamarabb jön egy hidegfront, és tényleg télire vált az idő – mondta a múlt heti, ruhpoldingi biatlon vk-versenyek előtt a németek kiváló versenyzője, Denise Herr­mann-Wick. A viadalokat végül a szomorú látvány ellenére gond nélkül megrendezték az előző télről elraktározott hó segítségével.

Szánkópálya a budapesti Normafánál 2023. január 1-jén. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az, hogy előre gondolkodva és a modern technológia segítségével készítik elő a versenypályákat, több hó rendelkezésre állása esetén is bevett szokás. A Németországban rendkívül népszerű sílövészetben például a két ünnep közötti hagyomány, hogy a Schalke 04 futballcsapat arénáját biatlonstadionná alakítják át, hogy színvonalas nemzetközi versenyt rendezzenek. A sífutás népszerűsítésének egyik eszköze a városi sprintversenyek rendezése, ami nagyobb közönséghez viszi közelebb a sportágat, s ezeken a viadalokon évről évre jellemző kép a fehér sáv a kevésbé télies környezetben. Eredetileg a hét végén a következő, 2026-os téli olimpiának otthont adó Milánóban is lett volna ilyen viadal, de az olasz helyszín már az idény elején lemondta a versenyt.

Nagy kérdés azonban, hogy milyen szintig érdemes erőforrásokat áldozni hóhiány idején a pótmegoldásokra. Nem meglepő, hogy a kisebb presztízsű szakágak vagy sorozatok versenyei nagyobb arányban maradnak el, mint a legnézettebb események. S akadnak olyan környezetvédők, akik már elbukottnak tekintik a harcot a globális felmelegedéssel szemben, éppen ezért a síterepek véleményük szerint csupán ideiglenes megmentését is felesleges környezetterhelésnek és energiapazarlásnak tartják.

Ski season to start in mid-December in Saxony
Hóágyú a szászországi Oberwiesenthalnál. Fotó: Europress/AFP

A tél ugyanakkor nemcsak az élsportolók számára síszezon, hanem az amatőrök is ilyenkor élnének ezzel a hobbival. A legutóbbi két télen nem a hómennyiséggel volt a legnagyobb gondja a síturizmusnak, hanem a világméretű koronavírus-járvány miatt volt erősen korlátozott a síközpontok bevétele. Természetes következtetés, hogy a hóhiány sem tesz jót ennek a szektornak: ahogy a versenyeket sem tudta minden síközpont fogadni, úgy a hobbisízőket váró helyszínek közül is voltak, amelyek bezártak.

Amíg azonban a Covid hatásait a turizmus lényegében valamennyi ágazatához hasonlóan a síturizmus is alaposan megérezte, ezen a télen a hóhiány nem tartja vissza a síelni vágyókat, a ­„kimaradt” idények miatt megnövekedett az igény a síelésre, aminek köszönhetően a sípályák előkészítése és karbantartása is jobban megtérül. Fehér Gyula, a Chernel István Sí- és ­Turisztikai Klaszter elnöke a Pénzcentrum.hu-nak adott interjújában úgy értékelt, hogy összességé­ben az alpesi országokban és Kelet-­Európában a nehéz­ségek ellenére is inkább nő a síturizmus volumene. A szakértő hangsúlyozta, hogy a hó­mennyiség mindig is kiszámíthatatlan tényező volt, ugyanakkor a síterepek egyre jellemzőbb törekvése, hogy „négyévszakosodjanak”, azaz teljes évben színvonalas szolgáltatásokat és programlehetőségeket kínáljanak a turistáknak. Ezáltal növekszik az ügyfelek köre, és csökken a központ hóra való ráutaltsága. Amikor pedig – mint a napokban – mégis megérkezik a várva várt hó, azt természetesen azonnal kihasználják a központok és a síelni vágyók is.

Borítókép: Bajorország síterepei is hóhiánnyal küszködtek január első felében (Fotó: Europress/AFP)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.