Az elmúlt hetekben melegrekordok dőltek meg, Európa jelentős részében rendkívül enyhe volt január első fele, ezzel szoros összefüggésben pedig hó sem hullott, ha volt is csapadék, akkor is eső formájában érkezett az égi áldás. Ironikus, hogy mindeközben éppen január 15-én volt idén a hó nemzetközi világnapja.
A Nemzetközi Síszövetség kettős céllal indította a kezdeményezést 2012-ben. Egyrészt a hóban végzett testmozgást és természetesen ezen belül is főként a szervezet égisze alá tartozó sí- és snowboardsportokat hivatott népszerűsíteni a világnap, kiváltképp a gyermekek körében, akik idővel a téli sportok nagy alakjaivá, de legalábbis rajongóivá, követőivé válhatnak. Másrészt az is célja a nem naptári dátumhoz kötött, hanem minden január harmadik vasárnapján tartott világnapnak, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelemre és arra, hogy a hóra vigyázni kell.
A különböző síszakágak világkupa-sorozataiban már az elmúlt években is rendszeresen előfordult, hogy az idény elején vagy végén – azaz ősz végén vagy tavasz elején – problémát okozott a hóhiány. Különösen utóbbi eset lehet kínos, hiszen nem szerencsés, ha valamelyik szakág világkupa-pontversenyét havon rendezett viadal helyett az dönti el, hogy törölni kellett a sorsdöntőnek tervezett versenyt. Az viszont szinte példa nélküli, hogy januárban maradjanak el sorra a versenyek amiatt, mert nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű hó. A síugrást és a sífutást ötvöző északi összetettben az előző és a mostani hétvége futamait is törölték, az alpesi sízők számára pedig a komoly hagyományokra visszatekintő Garmisch-Partenkirchen került ki a versenynaptárból hóhiány miatt. A németországi síközpont manapság leginkább a síugró-négysáncverseny egyik állomásaként ismert, de az alpesi sízők is régóta versenyeznek itt, sőt 1936-ban éppen Garmisch-Partenkirchenben mutatkozott be a sportág a téli olimpiai műsorban.
A kanadai Waterloo egyetem kutatóinak tavaly publikált tanulmánya szerint viszont sok hagyományos síközpont végveszélyben lehet.
A kutatók eredményei alapján a korábbi huszonegy téli olimpiai házigazda közül a klímaváltozás tendenciáit figyelembe véve néhány évtizeden belül csak egy, a Japán északi részén fekvő Szapporo lesz alkalmas arra, hogy továbbra is megrendezze a téli játékokat – más kérdés, ott meg a lakosok nem támogatják, hogy 1972 után ismét téli olimpiát rendezzen a város. A tanulmányban közölt adatok alapján megfelelő változtatások esetén a többi húsz helyszínből további hét megmenthető a jövő sportolói számára. Ha már Japán szóba került, meg kell jegyezni, hogy a januári hóhiány nem globális probléma volt idén: a távol-keleti országban és Észak-Amerikában egyáltalán nem maradtak el a havazások ezen a télen, sőt bizonyos vidékeken rekordmennyiségű hó hullott.
Európában viszont sok helyszínen volt szükség pótmegoldásokra. A síugrók számára jelenti a legkisebb problémát a hóhiány, a sportágban egyébként is évek óta rendeznek nyári versenysorozatot, s az aktuális téli idény első helyszínén, a lengyelországi Wislában novemberben még ugyanúgy műanyag szőnyegre érkeztek a sportolók, mint az a nyári viadalokon szokás. Ez a megoldás a szakértők szerint a jövőben gyakoribbá válhat a téli versenyeken is a költséghatékonyság miatt, noha a versenyek egyértelműen hangulatosabbak, ha több a hó. Az sem kérdéses, hogy kevésbé mutat szépen egy-egy sífutó- vagy biatlonversenyen, amikor csak a sízők számára kijelölt pálya fehér, mellette viszont nyoma sincs a hónak.
