Apja, IV. Károly az Akasszátok föl a királyokat! Petőfi-verset is megtanította Habsburg Ottónak Madeira szigetén

A Habsburg Ottó Alapítvány honlapján immár digitális formátumban elérhető az egykori trónörökös, politikus és közíró hagyatékának egy része. A tervek szerint négy-öt év múlva már a teljes anyag tanulmányozható lesz – és ez nemcsak az írásokra, de számos kortörténeti értékű fénykép- és filmfelvételre is vonatkozik. A hagyatékot gondozó alapítvány igazgatójával, Prőhle Gergellyel beszélgettünk.

Fotó: Kurucz Árpád

– Mekkora anyagot őriznek Habsburg Ottótól?
– Mintegy négyszáz, alaposan megrakott láda érkezett hozzánk Németországból 2018 őszén, melyek Habsburg Ottó tízezer kötetből álló könyvtárát, több százezer levélből és képeslapból álló levelezését tartalmazták. És néhány érdekes tárgyat is: egy díszes párnát, melyen Ottó szülei – IV. Károly és Zita királyné – térdepeltek, amikor megkoronázták őket. 

Egy fényképes dobozból pedig néhány hajtű hullott ki borítékba csomagolva, melyre gondosan fel volt vezetve, hogy Mária Terézia legkisebb lánya, Mária Antónia francia királyné tulajdonát képezték. Őrzünk továbbá mintegy harmincezer fényképet, amelyek a XIX. század végétől dokumentálják a Habsburg-család történetét – tehát 1870-es, 80-as években készült üvegnegatívok is vannak köztük. De nem csak tőle származó anyagokat gondozunk: az Országos Széchenyi Könyvtártól vettük át azt a Bokor Péter és Hanák Gábor által készített dokumentumfilm-sorozatot is, amelyet az 1980-as években rögzítettek, és mintegy 115 órányi beszélgetést tartalmaz Ottóval.
– Mindebből mennyit mutat meg a kutatóknak a nemrégiben digitalizált anyag?
– Egyelőre a teljes gyűjtemény négy-öt százalékát tudtuk ily módon elérhetővé tenni, természetesen a levéltári törvény előírásainak megfelelően. Indulásként a rendszerváltás körüli állapotokba bepillantást engedő, magyar nyelvű levelezést töltöttük fel – és nem csak azért, mert annak idején a Kisgazdapárt részéről felvetődött, hogy Habsburg Ottó legyen a köztársasági elnök. 

Sokkal inkább azért döntöttünk így, mert e levelek kortörténeti értékkel bírnak, és mert fontosnak tartjuk, hogy a magyar közönség lássa: névadónk hagyatéka a mi történelmünk lenyomata is. És mert manapság a képek ereje inkább érvényesül, mint a leírt, kinyomtatott szavaké, számos felvétel is elérhetővé vált. Természetesen folytatjuk a nálunk őrzött anyagok digitalizálását és feltöltését – ahogy most látjuk, négy-öt év múlva végzünk e munkával.

– Ha 1916 novemberében, IV. Károly megkoronázása után kérdeztük volna, miért fontos Habsburg Ottó, a válaszadók többsége valószínűleg rávágja: ő az uralkodó fia, tehát ő lesz a következő király. Csakhogy Magyarországon – történelmi okok miatt – nem folytatódhatott a királyság mint államforma. Manapság mit lehet mondani, miben állt Habsburg Ottó jelentősége?
– Nemzeti elköteleződésű Habsburgokról általában nemigen lehet beszélni, de Ottó az volt: magyar identitása nemcsak abban nyilvánult meg, hogy kiválóan beszélte a nyelvünket, de a kulturális kötődésében is, amely még középiskolás korában alakult ki. Ebben elévülhetetlen szerepük volt az őt érettségi vizsgára felkészítő magyar bencés tanároknak. Küzdött a nácik ellen, és következetes antikommunista volt. Húsz éven át – 1979-től 1999-ig – volt az Európai Parlament képviselője, többször felszólalt a határon túli magyar kisebbségek érdekében, és hangoztatta, hogy az EU nem lehet teljes Magyarország nélkül. Politikai tevékenysége tehát jelentősen hozzájárult hazánk legújabb kori történelmének alakulásához.
– És mivel szólíthatja meg például a fiatalabb korosztályok képviselőit?
– Életútja egyértelműen igazolja, hogy a világban való tájékozódáshoz, boldoguláshoz nélkülözhetetlen a nyelvtudás. Hogy a kapcsolatok építése nem pillanatnyi elfoglaltság, hanem a jövőnek szóló, hosszú távú befektetés. Hogy az istenhit és egyházhűség nem valamiféle naftalinszagú, múltból itt ragadt képződmény, hanem a modernitás része. És még valamit: azt, hogy ha valakiből nem lesz király, és a családja vagyonából gyakorlatilag semmi sem maradt rá, annak nem feltétlenül kell elkedvetlenítőleg hatnia. Mindez erőforrássá vált számára, és a későbbiekben – óriási intellektuális erőt kifejtve – sikerült befolyást gyakorolnia a világra.
– Felteszem, személyesen ismerte Habsburg Ottót. Mit tud megosztani róla az olvasókkal?
– A kétezres évek elején berlini nagykövetként dolgoztam, ebben az időszakban többször találkoztam vele. Mély benyomást tett rám, milyen éleslátással kamatoztatja a történelmi tapasztalatokat egy-egy aktuális probléma megítélésekor. De a magyar irodalomhoz fűződő viszonyát is említhetném. Kevesen tudják róla, hogy Petőfi Sándor volt a kedvenc magyar költője, az 1848 decemberében íródott, forradalmi hevületű Akasszátok föl a királyokat! című versét például kívülről tudta. Még az édesapja, IV. Károly tanította meg neki a száműzetése alatt, Madeira szigetén. De sokat olvasott Márait, Németh Lászlót és Szabó Magdát is.
– Egy trónörökös, amint egy, a királyok kivégzésére buzdító, rebellis költeményt szaval. Meglehetősen éles kontraszt.
– Csakugyan, és ez jelzi Habsburg Ottó humorérzékét is. Ugyanakkor történelemszemléletében volt egyfajta bölcsesség és nagyvonalúság, amely a különböző szellemi, politikai áramlatok ellentétében, egymásra hatásában látta kirajzolódni a nemzeti karaktert, közös történelmi tudatunkat.

Borítókép: Prőhle Gergely (Fotó: Kurucz Árpád)