Február közepén érkezett a hír, hogy a tavalyi évben mért, minden idők legkevesebb sarkvidéki jege az Antarktiszon az idén még többet fogyott a déli féltekei nyár során. Az előző negatív rekordot 1,92 millió négyzetkilométeres nagysággal tavaly február 25-én mérték, idén február 13-án 1,91 millió négyzetkilométert sikerült összeszámolni. A probléma, hogy a sokéves átlag szerint az antarktiszi jégtakaró legalacsonyabb szintje minden évben február 18. és március 3. között következik be, tehát még az idén további csökkenés várható, mielőtt megindulna a jég hízása.
A tudósok december óta figyelik a megelőző évhez képest alacsonyabb értékeket, amelyeket a kedvezőtlen időjárás okoz. Az elmúlt időszakban a szokásosnál erősebb nyugati szél fújt, és bár a Nyugat-Antarktiszhoz közeli tengeri területeken továbbra is fennáll a többé-kevésbé azonos, alacsony nyomású klíma (Amundsen Sea Low), az időjárási körülmények meleg levegőt szállítottak az Antarktiszi-félsziget mindkét oldalára. Ez nagyrészt elolvasztotta az Amundsen- és a Bellingshausen-tenger jégtömegét, illetve jelentősen csökkentette a jég mennyiségét az északnyugati Weddell-tengeren.
A klímaváltozás negatív hatásai
Így a jég legfeljebb foltokban található meg az Antarktisz csendes-óceáni partvonalának hosszú szakaszán. Korábbi tanulmányok bebizonyították, hogy a csekély tengeri jégtakaró káros hatással van a teljes kontinens jégtakarójára is, mivel a lebegő jégtömbök által okozott hullámverés olyan feszültséget kelt, amely további töredezéshez vezet a még egybefüggő jégréteg gyengébb területein.
