Kínzás alvásmegvonással

Hatvan évvel ezelőtt sem volt hiány az extrém teljesítményekben. Az akkor 17 éves Randy Gardner 11 napig és 25 percig maradt ébren az 1963-as kaliforniai középiskolai tudományos expón, és ezzel felállította a leghosszabb ébrenlét világrekordját. Meddig maradhat ébren az ember, és mi történik vele a hosszú álmatlanság végén? Nem sok jó. A hírek szerint időközben megdöntötték az amerikai fiatalember 1963-as rekordját.

A Yemeni boy takes a nap on a structure in the capital Sanaa on December 16, 2011. Yemen has been rocked by months of anti-government protests that destabilised the government of veteran President Ali Abdullah Saleh, who has agreed to step down in February after 33 years in power. AFP PHOTO/MOHAMMED HUWAIS (Photo by MOHAMMED HUWAIS / AFP) Fotó: MOHAMMED HUWAIS Forrás: Europress/AFP

Robert McDonald 1986-ban 18 napig és majdnem 22 órán át nem aludt, de az ő álmatlanságát nem ellenőrizték olyan szigorú orvosi felügyelet alatt, mint Gardnerét. Nem is vették figyelembe. A Guinness World Records 1997 óta nem foglalkozik ilyen irányú bravúrok rögzítésével. Nem fogadnak ilyen tematikájú jelentkezéseket az „alvásmegvonással járó veszélyek” miatt. De mik ezek a veszélyek? Mi történik azokkal az emberekkel, akik hosszan tartó alváshiányban szenvednek?

Alapvető jelentőségű az alvás

Az alvás alapvető jelentőségű a testünk és a szellemünk optimális működéséhez. Ha nem alszunk eleget, az számos kedvezőtlen egészségi állapot – cukorbetegség, szívbetegség, elhízás és depresszió – kockázatát növelheti az amerikai Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ szerint. Az embereknek naponta hat-nyolc órás alvásra van szükségük lehetőleg a nap azonos szakában, de nem ritka, hogy – különösen a diákok – az egész éjszakát ébren töltik, akár 24 óra is eltelik alvás nélkül. Majd kidőlnek.

– Az alváshiány bizonyos szakaszában nehéz különbséget tenni az alvás és az ébrenlét között – mondta a Livescience.com-nak Oren Cohen, a New York-i Mount Sinai Kórház alvásgyógyászati munkatársa. Amikor valaki 24 órát alvás nélkül dolgozik végig – például az orvosok –, az agytevékenysége már jelzi, hogy az alvás–ébrenlét határán van, még akkor is, ha ébren van. Ennek jele a mikroalvásként ismert jelenség, amelyet a szervezetünk akaratunk ellenére ránk erőltet. Mikroalvásnak hívjuk azt a néhány, maximum nyolc-tíz másodpercet, amikor agyunk hirtelen alváshoz hasonló állapotba kerül. Mivel gyorsan visszakapcsol, sokszor észre sem vesszük a rövid kimaradást. Ennyi kihagyás azonban a volán mögött végzetes lehet.

Az ilyen mikroalvások felelősek az autóbalesetek jelentős részéért.

 

Segítenek a mikroalvások

Azok az emberek, akik lemondanak a többórás alvásról, ébernek tűnnek, de agyuk önkéntelenül egyfajta rendellenes alvásba megy át. Az alvás átveszi a hatalmat, az agy elkerülhetetlenül elalszik. – Ha valaki azt mondja nekem, hogy hetek óta nem aludt, az szinte lehetetlen – mondta a lapnak Alon Avidan, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem Alvászavarok Központjának vezetője. Oren Cohen nehezen hiszi el, hogy valaki 24 óránál tovább ébren tud maradni mikroalvások nélkül.

Nehéz pontosan meghatározni, hogy az emberek mennyi ideig bírják ki alvás nélkül, és hogy milyen ütemben jelentkeznek a mellékhatások. A krónikus alváshiány, amikor az egyén huzamosabb ideig nem alszik, annyira pusztító, hogy azt etikátlan emberen kutatni. Erre régen rájött az ember. Az alvásmegvonás az egyik legősibb kínzási módszer, amelyet már az ókori Rómában is alkalmaztak vallatási célokból. A XVI. századi boszorkányüldözés során az ítélethozatal előtt napokig megfosztották a bűnösnek ítélt asszonyokat az alvástól, ami súlyos hallucinációkhoz vezetett, és volt rá példa, hogy az illető akarata ellenére beismerő vallomást tett.

A kegyetlen módszert még ma is több helyen használják, például keleti országokban, de 2014-ben kiderült, hogy az amerikai CIA-nál is bevett gyakorlat volt.

Egy 2019-es, a Nature and Science of Sleep folyóiratban publikált tanulmány azt találta, hogy a résztvevők ébersége 16 órás alváshiányig viszonylag normális volt. Tizenhat óra elteltével a figyelemkiesésük jelentősen megnőtt, ami még rosszabb volt a krónikus álmatlanságban szenvedőknél. Egy 2000-ben készült tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a 24 órás ébrenlét csökkenti a kéz-szem koordinációt, rontja a reakcióidőt, a beszéd érthetőségét, a döntéshozatali képességet, a memóriát és a figyelmet, ingerlékenyebbé tesz.

 

Az alváshiány szorongást, hallucinációt válthat ki

A Cleveland Clinic jelentése szerint 36 óra elteltével az álmatlan emberek vérében megnövekedhetnek a gyulladásos markerek, sőt hormonális egyensúlyhiány és lelassult anyagcsere is kialakulhat. Kevés kutatás folyik arról, hogy mi történik 72 óra elteltével, de bizonyosnak tűnik, hogy az emberek szorongóvá, depresszióssá, hallucinálóvá válhatnak.

 Amikor már a kávé sem segít az alváshiányon. Fotó: Europress/AFP/Nicolas Afouri

Amerikai orvosok körében végzett kutatás azt mutatta, hogy az alvászavarok fokozták a kiégést és az orvosi hibákat. A Medical Education folyóiratban megjelent 2021-es tanulmány szerint izraeli sebészek nagyobb impulzivitást, lassabb kognitív feldolgozást és rosszabb végrehajtói funkciókat mutattak a 26 órás műszak végén. A váltott műszakban dolgozók általában nagy kockázatnak vannak kitéve, mert hajlamosak a rossz alvásra a rendszertelenség miatt, illetve világosban is aludniuk kell, ami ütközik az emberek természetes alvás–ébrenlét ciklusával.

Különös kór a fatális familiáris inszomnia (végzetes családban halmozódó álmatlanság), amelyet fertőző tulajdonságú fehérjék hoznak létre, de örökletes adottság is szükséges a betegség kialakulásához. Ezen betegeknél egy genetikai mutáció abnormális fehérjefelhalmozódást okoz az agyban, és fokozatosan rontja az alvási képességet. Végül meghalnak, mert a felhalmozódott fehérjék károsítják az agysejtjeiket. A rendellenesség a legtöbb beteget átlagosan 18 hónapon belül megöli.

Borítókép: Jemeni katona pihen a kerítésen. Nem mindegy, hogy hol és mennyit alszunk (Fotó: Europress/AFP)