Miért alszunk télen általában egy órával többet?

A tavasz beköszöntével egyre tovább van világos, a nappalok is egyre melegebbek. De van egy változás, amelyet valószínűleg kevésbé érzékelünk – kevesebbet alszunk.

247427473 Fotó: shutterstock

Sokunknak télen, a reggeli félhomályban erőt kell gyűjtenünk a felkeléshez. Mert még nincs világos. Egy új kutatási eredmény szerint ezen ne csodálkozzunk, több alvásra van szükségünk a téli hónapokban, mint nyaranta. Úgy tűnik, ez az igény a nagyvárosokban élőkre is igaz, ahol a mesterséges fények megzavarhatnák alvási szokásainkat.

Ketyeg a cirkadián óra Fotó: Shutterstock

– Tanulmányunk azt mutatja, hogy az emberek még városi környezetben, mesterséges megvilágítás mellett is szezonálisan eltérő időt töltenek alvással – mondta a BBC-nek Dieter Kunz, a berlini St Hedwig Kórház klinikavezetője.

Korábbi tanulmányok szerint a mesterséges fénynek való lefekvés előtti kitettség megzavarhatja a tobozmirigy által termelt melatonin hormon képződését, amely szabályozza cirkadián óránkat, a természetes alvás-ébrenlét ciklusát. A 2017-es orvosi Nobel-díjat éppen az élőlények napi ritmusát szabályozó molekuláris mechanizmusok leírásáért kapta három amerikai kutató, Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young.

A cirkadán óra működése az élőlények döntő többségét előre felkészíti a Föld forgása miatt bekövetkező, 24 óránként ismétlődő változásokra – fényre és sötétre, magas és alacsony hőmérsékletre. Ennek a képességnek hatalmas jelentősége van – a környezethez való alkalmazkodás ezen érzékeny módja az evolúció során többször és egymástól függetlenül kialakult.

Ugyanúgy jellemző a kékbaktériumokra és a gombákra, mint a rovarokra és az emberekre.

A német tanulmány szerzői – 188, városi környezetben élő, alvászavarban szenvedő beteg adatait használták fel – azt találták, hogy még akkor is, ha a nap döntő részében mesterséges fényben éltek, a betegek szezonális eltéréseket tapasztaltak az alvásuk mennyiségében. Átlagosan egy órával tovább aludtak decemberben, mint júniusban. A gyors szemmozgásos (REM-) alvásuk, amely az alvás legaktívabb szakasza – ilyenkor álmodunk és felgyorsul a pulzusunk –, télen harminc perccel hosszabb volt, mint nyáron. A REM-alvást a cirkadián óra szabályozza.

Dieter Kunz csapata azonban meglepődve tapasztalta, hogy szezonális változások mutathatók ki a lassú hullámú alvásban, más néven mélyalvásban. A mélyalvás alapvető a hosszú távú memória kondicionálásában és az újonnan megszerzett információk feldolgozásában. A vizsgálatban résztvevők lassú hullámú alvása szeptemberben 30 perccel volt rövidebb, mint februárban.

A mélyalvás szezonalitása a német klinikavezető szerint olyan felismerés, amire nem számítottak. Azért volt váratlan, mert a mélyalvást nem a cirkadián rendszer irányítja – ez egy homeosztatikus folyamat. Ez azt jelenti, hogy minél tovább van valaki ébren, annál több mély alvást igényel.

A német szakember szerint több kutatásra van szükség annak megértéséhez, miért van szükségünk kevesebb mélyalvásra nyáron, mint télen. 

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a vizsgálatot olyan betegeken végezték, akik alvászavarban, például álmatlanságban szenvedtek. Ezért ezeket a teszteket meg kell ismételni egészséges populációban, hogy megbizonyosodjon, ezek a hatások szélesebb körben észlelhetők.

Az alvásigény a csecsemőkorban a legnagyobb – egyhetesen ez meghaladja a 16 órát, de egyévesen is még általában 13,5 félórát alszanak a gyerekek. Ez az igény viszonylag gyorsan csökken, míg felnőttkorra az átlagos alvásigény hét-nyolc óra körül alakul, ami bizonyos helyzetekben növekedhet. Megnövekedett alvásigény jelenik meg például a vizsgaidőszak vagy munkahelyváltás idején, amikor megfelelő gondolkodás nem lehetséges elegendő alvás nélkül.

Az alvásigény bizonyos helyzetekben növekedhet. Fotó: Shutterstock

Az idős emberek alvásszükséglete csökken, illetve növekszik az alvászavarok mértéke. Ennek egyik oka az idős emberek délutáni szunyókálása. Sokan kora este lefekszenek, aztán hajnali három órakor felébredve arra gondolnak, hogy valami baj van, mert szinte semmit sem aludtak. Pedig sokszor csak arról van szó, hogy a napi hét-nyolc óra alvás megoszlik a délutáni és az éjszakai pihenés között. Az idős emberek sokszor előre hozzák az alvás idejét, míg a fiatalok az éjszakai aktivitásukkal eltolják ezt a fázist. Későn fekszenek és később is kelnek.

Neil Stanley alvásszakértő szerint annak oka, hogy miért változik az alvásunk az évszakokkal, evolúciós múltunkban rejtőzhet. Az előbbin túl a jó éjszakai alvás a hőmérséklettől is függ. Testünknek 31–35 Celsius-fok közötti bőrhőmérsékletre van szüksége, amit a modern világban központi fűtéssel viszonylag könnyen szabályozhatunk.

Nyáron, amikor gyakoribb a magasabb hőmérséklet, ezt nehezebb betartani, különösen hőhullámok idején. 

A legtöbb ember egész évben hasonló alvási mintát tart fenn, mondja Dieter Kunz. Tévézés után általában 23 óra tájban fekszenek le, majd reggel hét óra körül kelnek. A gyerekeket is arra ösztönzik, hogy ragaszkodjanak a következetes lefekvésidőhöz. Mivel az iskola és a munkahely határozza meg, mikor kell felkelnünk, érdemes télen egy kicsit korábban lefeküdni, hogy figyelembe vegyük a megnövekedett alvásigényt.

– Télen több alvásra van szükségünk, ezért nincs értelme ragaszkodni az ütemtervhez, amelyet akkor alakítunk ki, amikor a legjobban érezzük magunkat. Azaz nyáron – mondja a brit portálnak Dieter Kunz.

Az alvásunkra oda kell figyelni. Az amerikai Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ szerint az alváshiány a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegség, az elhízás és a depresszió fokozott kockázatával jár.

Borítókép: A téli hónapokban több alvásra van szükségünk, mint nyaranta (Fotó: Shutterstock)