Bár jól ismerte a Bibliát, Petőfi felnőttként nem sokat koptatta a templomok padjait

A mi Sándorunk – Petőfi az evangélikus oktatás útvesztőiben. A budapesti Evangélikus Országos Múzeumban nyíló tárlat a kétszáz éve született, akkor még Petrovics Sándor nevet viselő evangélikus deákot állítja középpontba. Akinek vallásosságáról művei alapján azt mondhatjuk, hogy a szabadságra tekint isteneként, és a legfőbb jónak a természetet tartja.

20230324 budapest evangelikus muzeum a mi sandorunk petofi az evangelikus oktatas utvesztoiben c kamara kiallitas havran zoltan magyar nemzet

Az állandó kiállítás tere a földszint, az időszaki bemutatók a pincében kapnak helyet. Alámerülés ez a múltba, egy különös világba, amelyet illik ismerni, és amelynek a megismerésére időt kell szakítani. A Petőfi-relikviák miatt. Közülük is kiemelkedik első fennmaradt verskézirata, A hűtelenhez, amelyet a selmecbányai líceum irodalmi önképzőkörének „érdemkönyvébe” jegyzett le. A tárlat ellenben nem kezdődhet azzal, amivel a történet véget ér.

– Petőfivel kapcsolatban két dolgot nem tudunk: mikor és hol született, illetve mikor és hol vesztette életét. Pontosabban az elsőt tudjuk, de vitatkozunk róla. A születési helyével kapcsolatban Kiskőrös és Kiskunfélegyháza mellett Dunavecse és Szabadszállás is felmerült – vázolja fel a két évszázados polémiát Kertész Botond, az Evangélikus Országos Múzeum egyháztörténésze, akinek a XIX–XX. századi magyar evangélikus egyháztörténet a szakterülete. A kiállítás kurátora jellemzőnek és egyben meghatónak tartja, hogy az egyik kiskunfélegyházi ismerőse diákként otthon nem mondhatott olyat, hogy Petőfi Kiskőrösön született.

A kiskunfélegyháziak városuk szülöttjeként tekintenek a költőre.

 

Bejegyzés az anyakönyvben

A tények mégis Kiskőrös felé terelnek. Az egyik kiállított dokumentumban olvasható Alexander Petrovics születéséről egy bejegyzés a keresztelési anyakönyvben. (A dokumentum másolat, az eredeti Kiskőrösön látható.) Ez önmagában annyit igazol, hogy Kiskőrösön keresztelték meg, de más dokumentumok azt bizonyítják, hogy 1821 novemberétől az alföldi településen lakott a család, és további 22 hónapig ott is maradt.

Anyakönyvi bejegyzés Alexander Petrovics születéséről. Fotó: Havran Zoltán

Azt tartjuk, hogy Petőfi szilveszter éjjelén jött a világra. Kétséges. 1823 januárjában iszonyatosan hideg volt. A keresztszülők közül ketten a húsz kilométerre fekvő Izsákról érkeztek Kiskőrösre. Nem valószínű, hogy a gyermek szilveszteréjjel megszületett, és másnap reggelre az érintettek már oda is értek abban a mobilmentes világban. Logikusabb, hogy a költő karácsony táján jött a világra.

Mellékszál, de mégis érdekes. A napokban a vajdasági Nagykikindán nyílt kiállítás a Jovan Popovic népkönyvtárban Petőfi Sándorról, amelynek az a legfőbb üzenete, hogy a költő szerb származású. A delhir.info-n olvashatunk a Sloboda i ljubav – Szabadság  és szerelem elnevezésű tárlatról. Ember Krisztina könyvtáros nyilatkozta: „azért határoztuk el, hogy egy Petőfi Sándorról szóló kiállítást szervezünk, mert a magyarok és a szerbek között egy megbonthatatlan kötelék van a vidékünkön, hiszen mint tudjuk, a Petőfi család maga is szerb gyökerű, vagyis a szerb Petrovic családból származik.”

A szerb származás a kutatók szerint hamis vonal. A XVIII. század közepéig sikerült felderíteni a Petrovics ősöket – a felvidéki Nyitra megye területén éltek. Kertész Botond elismeri, hogy a Petrovics délszláv név, de nem biztos, hogy szerb, sokkal inkább a horvát eredet a valószínű. A reformáció a katolikus horvátok között is hódított, míg az ortodox szerbek között nem. Az üldözések idején a Petrovics család feltételezhetően Horvátországból menekülhetett a Felvidékre, hogy megőrizhesse evangélikus hitét.

Az anyai ág szintén felvidéki, a Turóc vármegyei Necpál községből ered. 

Igaz lehet, hogy szülei magyarnak nevelték, hogy csak magyarul tudott? – Bizonyosan értett szlovákul, hiszen az édesanyja inkább szlovákul beszélt, mint magyarul. Az édesapja beszélte jobban a többségi nyelvet. A család Petőfi 22 hónapos korától többségében magyar nyelvű környezetben élt – tájékoztat Kertész Botond.

 

Öt és fél évesen indult útnak

Petőfi öt és fél éves korától nem lakott otthon. Először Kecskeméten tanult, majd Sárszentlőrincen. Utóbbi év azért volt érdekes, mert a tanítója megbolondult. A Haag Péter tanár úr botrányos viselkedése miatt indított fegyelmi eljárás során néhány ottani diákot arra utasítottak 1832 márciusában, hogy tíz kérdésre adjanak választ. A kijelöltek között volt Petőfi, akit állítólag a felsőbb éves diákok lebeszéltek (fenyegették) a szereplésről. (A sárszentlőrinci templomban a szószék mögötti padok egyikén van egy bevésett monogram, P. S. A helyi nép úgy tartja számon, hogy az Petőfi Sándor monogramja. A vésés másolata a kiállítás része.)

A sárszentlőrinci templomban a szószék mögötti padra vésett monogram, P. S. A helyiek szerint ez Petőfié. Fotó: Havran Zoltán

Sárszentlőrincről kerül a pesti szlovák elemi iskolába, ami a kutatók számára meglepetés, hiszen erről eddig nem volt információ. Az anyakönyvi bejegyzés cáfolta azt, hogy Petőfi két évig tanult Sárszentlőrincen – valójában egy évig volt a Tolna vármegyei településen. A – vitrinben közzétett – anyakönyvben az ötös sorszám alatt olvasható az Alexander Petrovics név. Életkora 11,5 év, ami tévedés, mert legjobb esetben is tízéves lehetett. Az apa foglalkozása mészáros, lakhelyként Szabadszállást jelölték meg.

Másik izgalmas dokumentum a konfirmálásával kapcsolatos. Azt tudta az irodalomtörténet, hogy erre Pesten került sor, a konfirmáló pedig Jan Kollár, a szláv testvériség szószólója, jeles költő és gondolkodó volt, aki akkoriban Pesten szolgált lelkészként. Konfirmációja idején Petőfi már a piaristák diákja volt, mert apja szerint túl sokat lődörgött a színházak körül, s ezért nem volt elég jó a tanulmányi eredménye. A hitoktatást elképzelhetően magyarul vagy németül, magát a konfirmációt viszont nagy valószínűséggel szlovákul végezte a lelkész.

A konfirmálás ténye 1875 óta tudott volt, de nem volt nyoma a dokumentumokban. A Deák téri gyülekezet anyakönyvében találták meg Alexander Petrovics konfirmációs bejegyzését. Petőfi korában éppen a múzeum épülete adott otthont a pesti evangélikus gimnáziumnak. Konfirmációja a szomszédos templomban volt.

 

Milyen szerepet játszott Petőfi életében az evangélikus egyház?

A költő kapcsolata az evangélikus egyházzal leginkább családján és iskoláin keresztül ragadható meg. Petőfi életében milyen szerepet játszott az evangélikus egyház? A kurátor szerint csekélyt. Ha valaki ebből a témából szeretne doktori disszertációt írni, igen nehéz dolga lenne. Biztosan jól ismerte a Bibliát, de felnőttként nem sokat koptatta a templomok padjait.

Hasonlóképpen vélekedett erről Margócsy István irodalomtörténész a kiállításmegnyitón. Petőfi valláshoz és egyházhoz való viszonya nehéz kérdés, mivel az egyházi rituálékat nem vette lelkileg komolyan. Alapos és részletes bibliaismerete ellenben költészetében is megmutatkozik, és ez sok esetben – magas szintű nyelvtudása mellett – kortársainak is meglepetés volt. 

Saját költői szerepéről is „vallásosan” gondolkodik: költői elhívása és megjövendölt halála egyenesen Krisztuséhoz hasonló, amely önmagában is ígéret. Petőfi – mint „a természet vadvirága” – az életműve alapján mintegy „a költészet vallásában” hitt.

Pesten három évig járt iskolába, a szlovák elemit a pesti evangélikus, végül a piarista gimnázium követte. Innen került Aszódra. Az első ismert Petőfi-költemény kézirata versbe öntött ballagási beszéd az aszódi időszakból. Ezeket általában az iskola tanára írta, de az az évi aszódi búcsúbeszédet Petőfi Sándor fogalmazta meg és mondta el Koren István tanár engedélyével. Másik korai versemlék egy tankönyv borítójának belső oldalára írt latin nyelvű szösszenet, amelynek a lényege, hogy az a könyv a kis Petőfi tulajdona, ne fájjon rá senki foga.

Aszód után Selmecbányára kerül Petőfi, ekkor ment tönkre a család, szégyenszemre a menzára jár enni. Oda legalább megy, mert az órákat alig látogatja. Ennek eredménye a vitrinben látható gyalázatos bizonyítvány s a bukás. Selmecbányán ért véget az evangélikus iskolai pályafutása.

Eladja a könyveit, hogy legyen némi indulótőkéje, és kezdetüket veszik a vándorévek.

Kecskeméten jó tanuló, Sárszentlőrincen szintén szépen teljesít. A pesti szlovák iskolában töltött évről nincs információ, az evangélikus gimnáziumban nagyon rosszak a jegyei, vélhetően ezért megy át a piaristákhoz, ahol ugyanolyan rosszul teljesít. Aszódon ismét jól tanul. Selmecbányáról az előbb volt szó.

 

Változatos életút

Ilyen változatos életút kevesekre volt akkoriban jellemző. Kertész Botond állítja, az apa és az anya élettörténete legalább olyan változatos, mint a fiuké. A folytonos iskolaváltásra az apa becsvágya a magyarázat, hogy minél többre vigyék a gyermekei. Korának vállalkozója volt, aki nemcsak mészárszékeket, hanem kocsmákat is bérelt – egészen addig, amíg az 1838-as dunai árvíz sokakkal együtt őt is tönkretette.

A kiállításon hat iskolapad szimbolizálja azt a hat helyszínt, ahol diákként megfordult Petőfi. Minden padon kérdések, a helyes választ lyukasztóval lehet megjelölni. Az így kapott lyukkártyát a Petőfi-hologramos gépbe téve kiderül, ki hány helyes választ adott. Kertész Botond úgy tapasztalja, diákok és felnőttek egyforma örömmel felelnek a kérdésekre. A hologramként megjelenő Petőfi versbe foglalva dicsér vagy fedd rossz feleletek esetén.

A féltve őrzött dokumentumok az evangélikus egyház gyűjteményeiből, gyülekezeti irattáraiból származnak.

(A mi Sándorunk – Petőfi az evangélikus oktatás útvesztőiben. Az időszaki kiállítás az Evangélikus Országos Múzeumban, Budapest, Deák Ferenc tér 4. alatt látható 2023. június 11-ig, hétfő kivételével, 10 és 18 óra között.)

Borítókép: Hat iskolapad szimbolizálja azt a hat helyszínt, ahol diákként megfordult Petőfi (Fotó: Havran Zoltán)