Fiatalon kell elkezdeni: a legtöbb társadalom az idősebb vezetőket választja meg

„Az élet legnagyobb tragédiája, hogy túl korán idősödünk meg, de túl későn leszünk bölcsek” – mondta egykor Benjamin Franklin korábbi amerikai elnök. A legtöbb ember már fiatalon is bölcsességet kíván magának, de egy politikusnak az is elég lehet, ha türelmes marad. A Pew Research Center érdekes összefüggéseket talált a vezető politikusok kora között.

US President Joe Biden poses with the Washington Nationals president mascots during Independence Day celebrations on the South Lawn of the White House in Washington, DC, July 4, 2021. (Photo by ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP) Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS Forrás: Europress/AFP

A politikusok kora, így az a kérdés, hogy „idősen szabad-e politikai tisztséget vállalni?” már kétezer éve is foglalkoztatta a görög filozófusokat. Plutarkhosz, az ókori görög és latin nyelvű jelentőségteljes történetíró például úgy látta: az idősebb politikusok elsősorban azért léptek a közéletbe, hogy jót tegyenek, ezért erkölcsi kötelességük, hogy a politika világában maradjanak.

Manapság a tengerentúlon heves vita zajlik arról, hogy a jelenleg nyolcvanéves Joe Biden amerikai elnök – aki a ciklusa felénél jár, ám tervei szerint 2024-ben újabb négyéves elnöki ciklusra vállalkozik – túl idős-e már az elnökséghez. 

Korábban neves amerikai lapok hasábjain, mint például a The Washington Post tették fel a kérdést szerzők: egy elnök lehet túlságosan öreg? Válasz is érkezett: valószínűleg.

Noha az idős korral a társadalom és a tudományos világ is a feledékenységet, a rosszabb információfeldolgozó képességet, a lassabb mozgást vagy éppen a kevesebb energiát párosítja; sokan arra is felhívják a figyelmet, hogy ez általánosítás, és egyénileg kell a kort megvizsgálni.  

A politika tapasztalati műfaj, így ebben az értelemben a kor sokszor inkább pozitívum.

Amerika viszonylatában az is hozzátehető, hogy 1990-hez képest napjainkra mintegy öt évvel, 76 éves korra nőtt az átlagos várható élettartam a férfiak esetében. Amely a diplomások, jó anyagi helyzetben lévő, házas és egészséges életmódot követők esetében jellemzően ennél még magasabb is. Jack Rowe gerontológus pedig kutatásaik alapján arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valaki az amerikai átlagos élettartamot eléri, akkor onnantól a várható élettartama mintegy tíz évvel is meghosszabbodhat.

Amerikában várhatóan továbbra is heves vita övezi majd Joe Biden és a mindenkori elnök korát, hiszen a Reuters/Ipsos korábbi felmérése szerint az amerikaiak kilencven százaléka 75 éves korban szabályozná az elnökök maximális korát – ám ez aligha következik be egyhamar, hiszen a törvényhozásban is inkább a társadalom idősebb tagjai képviseltetik magukat.

Minden „Amerika-fókusz” ellenére, noha Biden elnök az amerikai történelem legidősebb elnöke, „csak” a kilencedik legidősebb vezető a világon. 

 

A Pew Research Center amerikai agytröszt március végi összeállításában az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) mintegy 190 országában vizsgálták meg a jelenlegi vezetők (kormány- vagy államfők) életkorát.

Felmérésükben a következő érdekességeket találták:

Vita a legfiatalabb körül

Noha Burkina Faso 2022 óta regnáló elnöke, Ibrahim Traoré bizonyosan a legfiatalabb jelenlegi vezető az ENSZ tagországai közül, születésének pontos ideje nem ismert. Traoré 34-35 éves, de mivel napra pontos információk nem állhatnak a Pew Research Center rendelkezésére, kénytelenek voltak kihagyni őt a sorból. Traoré pontos születésének az ideje a The Lancet orvosi lap egy Afrikáról szóló tanulmánya alapján minden bizonnyal azért nem ismert, mert Európához képest Afrika „le van maradva a születési és halálozási statisztikák pontos vezetésével”.

Mindazonáltal a lista legfiatalabbja így a 37 esztendős Gabriel Boric, Chile elnöke lett. 

Őt szorosan az ugyancsak 37 éves – de novemberi, illetve decemberi születésű – Sanna Marin finn (aki időközben lemondott) és Dritan Abazovic montenegrói miniszterelnökök követik.

A lista legidősebb tagja és így a legidősebb vezető a világon Paul Biya, Kamerun elnöke, aki februárban töltötte be a kilencvenedik életévét. A politikus negyven éve irányítja az afrikai országot, és ő az egyetlen kilencvenéves vezető politikus jelenleg.

Ibrahim Traoré, Burkina Faso elnöke elfoglalja hivatalát 2022. október 21-én. Forrás: Stringer/Anadolu Agency/Anadolu Agency via AFP

 

A legerősebb országok vezetői idősebbek a többségnél

A Pew Research Center 62 éves korban határozta meg a vezetők medián korát, vagyis a középértéküket – amely összességében reálisabb képet ad az átlagnál. Ez azt jelenti, hogy a politikusok fele idősebb, mint 62 év. Érdekesség, hogy a világ legerősebb országainak a vezetői, mint Kína, Oroszország és az Egyesült Államok elnökei mind az idősebb vezetők közé tartoznak. Hszi Csin-ping kínai elnök 69, Vlagyimir Putyin orosz elnök hetven-, míg Joe Biden amerikai elnök nyolcvanéves.

A Politico brüsszeli politikai lap egy korábbi cikkében mindezt lényegében azzal magyarázta, hogy mivel a pénzügyi és kulturális befolyás is a hasonló korú – jellemzően – férfiak kezében van, így nem meglepő, hogy ez a politika esetében sincsen másképp.

 Mindehhez hozzáfűzhető, hogy mivel „a politika tapasztalati műfaj”, a legtöbb politikus ötven-hatvan-hetvenéves korára ér a csúcsra. Mindemellett mint arra a lap is utal: a szavazók is jellemzően a középkorú vagy idősebb politikusokra voksolnak, hiszen bennük bíznak meg, vagy értékelik az életútjukat, a karizmájukat, a tekintélyüket, esetleg nosztalgikus érzéseket váltanak ki belőlük, de más faktorok is felmerülhetnek.

Az amerikai agytröszt a Freedom House pontozási rendszerét figyelembe véve azt találta, hogy a kevésbé szabad országokban idősebbek a vezetők. A demokráciariportok elkészítésére szakosodott nem kormányzati szervezet módszertana és elfogulatlansága ugyan megkérdőjelezhető, de ezen kritikák figyelembevételével a szervezet a politikai jogok és szabadságjogok alapján szabad, részben szabad és nem szabad országokra osztotta fel az ENSZ-tagokat.

A demokratikus értékek figyelembevételével azokban az országokban, amelyeket szabadnak jelöltek, a vezetők medián életkora 58 év volt, a részben szabad országok esetében 61, míg a nem szabadokéban 69 év – hozzátéve, hogy nem ugyanannyi ország található az egyes csoportosításokban.

Mindezzel arra kívántak rámutatni, hogy a „szabad” és így demokratikusan működő országokban gyakoribb a fiatalabb vezető politikus.

Északon a női vezetők dominálnak

Noha a mintegy 190 ország közül csupán 13-ban található női vezető, az ő medián életkoruk 57 év, szemben a férfiak 62 évével. A női vezetők között a legidősebb egyébként a 75 éves Haszina Vazed, Banglades miniszterelnöke. A már említett Sanna Marin finn (távozó) miniszterelnök a legfiatalabb a maga 37 évével, ám ez még szembetűnőbb, ha hozzátesszük, hogy 34 évesen esküdött fel a tisztségre.

Európa északi államaiban egyébként a fiatal női vezetők már-már általánosnak tekinthetők, hiszen a finn mellett a dán, az észt vagy az izlandi vezetők is csupán a negyvenes éveikben járnak.

Noha a Pew Research Center minden országban csak egy politikust emelt ki, és mivel hazánkban a miniszterelnöki tisztség számít a politikai döntéshozatalban elsődlegesnek, Novák Katalin köztársasági elnök nem szerepel a listán. Azonban a 45 éves államfő a legfiatalabb vezetők között lenne, ha az államfőket és kormányfőket is egyszerre vennénk figyelembe.

Az 59 éves Orbán Viktor miniszterelnök pedig összességében ugyancsak a vezető politikusok fiatalabb felébe tartozik.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a legtöbb országban a lakosság általános életkoránál jóval idősebbek a vezetők. Példaként az Egyesült Államok medián életkora 38 év, míg az elnöké kétszer annyi. Ezzel szemben Andorrának, Montenegrónak, Olaszországnak és Finnországnak fiatalabb a vezetője, mint az ország medián életkora.

Van kapcsolat a demokrácia és az ország vezetőjének életkora között?

Összességében az amerikai agytröszt arra a következtetésre jutott, hogy a „szabad országokban” gyakoribb, hogy a vezetők kora közelebb áll az ország medián életkorához, mint a másik két kategória esetében. Ez adódhat abból, hogy ezekben az országokban gyakran tovább van hatalmon egy-egy politikus, vagy a korhoz tekintélyt és így elismerést társít a társadalom, és nem is tudnának elképzelni fiatal vezetőt az országuk élén annak vélt vagy valós szabadsági besorolása ellenére sem.

Vlagyimir Putyin orosz elnök. Fotó: Europress/AFP/Alekszej Nyikolszkij

A korhoz társított tekintélyre jó példa számos ázsiai ország, mint Dél-Korea, ahol az időseknek és a kornak egyenesen kultusza van.

 Itt a fiatalabbaknak nemcsak hogy előre kell köszönniük, mélyen meg kell hajolniuk és tisztelettel kell beszélniük az idősebbekkel, de még egy koccintás során is a poharuknak lejjebb kell elhelyezkednie, mint az idősebbé.

Egyes tanulmányok a fiatal vezető politikusok mellett is felsorakoztatnak pozitív érveket, mint a hosszabb politikai karrier, nagyobb megfontoltság és tágabb perspektíva; valamint őket energikusabbnak és produktívabbnak írták le, mint idősebb társaikat.

Mások szerint viszont manapság túl sok figyelmet fordítunk a korra, ehelyett inkább az egyén tudására és rátermettségére kellene fókuszálni. Talán így volt ezzel egykor Theodore Roosevelt korábbi amerikai elnök is, aki egyszer így fogalmazott: „A kor olyan, mint minden más, ahhoz, hogy sikeres legyél benne, fiatalon kell elkezdeni.”

Borítókép: Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke a függetlenség napját ünnepli a Fehér Ház kertjében 2021. július 4-én (Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds)