A politikusok kora, így az a kérdés, hogy „idősen szabad-e politikai tisztséget vállalni?” már kétezer éve is foglalkoztatta a görög filozófusokat. Plutarkhosz, az ókori görög és latin nyelvű jelentőségteljes történetíró például úgy látta: az idősebb politikusok elsősorban azért léptek a közéletbe, hogy jót tegyenek, ezért erkölcsi kötelességük, hogy a politika világában maradjanak.
Manapság a tengerentúlon heves vita zajlik arról, hogy a jelenleg nyolcvanéves Joe Biden amerikai elnök – aki a ciklusa felénél jár, ám tervei szerint 2024-ben újabb négyéves elnöki ciklusra vállalkozik – túl idős-e már az elnökséghez.
Korábban neves amerikai lapok hasábjain, mint például a The Washington Post tették fel a kérdést szerzők: egy elnök lehet túlságosan öreg? Válasz is érkezett: valószínűleg.
Noha az idős korral a társadalom és a tudományos világ is a feledékenységet, a rosszabb információfeldolgozó képességet, a lassabb mozgást vagy éppen a kevesebb energiát párosítja; sokan arra is felhívják a figyelmet, hogy ez általánosítás, és egyénileg kell a kort megvizsgálni.
A politika tapasztalati műfaj, így ebben az értelemben a kor sokszor inkább pozitívum.
Amerika viszonylatában az is hozzátehető, hogy 1990-hez képest napjainkra mintegy öt évvel, 76 éves korra nőtt az átlagos várható élettartam a férfiak esetében. Amely a diplomások, jó anyagi helyzetben lévő, házas és egészséges életmódot követők esetében jellemzően ennél még magasabb is. Jack Rowe gerontológus pedig kutatásaik alapján arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valaki az amerikai átlagos élettartamot eléri, akkor onnantól a várható élettartama mintegy tíz évvel is meghosszabbodhat.
Amerikában várhatóan továbbra is heves vita övezi majd Joe Biden és a mindenkori elnök korát, hiszen a Reuters/Ipsos korábbi felmérése szerint az amerikaiak kilencven százaléka 75 éves korban szabályozná az elnökök maximális korát – ám ez aligha következik be egyhamar, hiszen a törvényhozásban is inkább a társadalom idősebb tagjai képviseltetik magukat.
Minden „Amerika-fókusz” ellenére, noha Biden elnök az amerikai történelem legidősebb elnöke, „csak” a kilencedik legidősebb vezető a világon.
A Pew Research Center amerikai agytröszt március végi összeállításában az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) mintegy 190 országában vizsgálták meg a jelenlegi vezetők (kormány- vagy államfők) életkorát.
Felmérésükben a következő érdekességeket találták:
Vita a legfiatalabb körül
Noha Burkina Faso 2022 óta regnáló elnöke, Ibrahim Traoré bizonyosan a legfiatalabb jelenlegi vezető az ENSZ tagországai közül, születésének pontos ideje nem ismert. Traoré 34-35 éves, de mivel napra pontos információk nem állhatnak a Pew Research Center rendelkezésére, kénytelenek voltak kihagyni őt a sorból. Traoré pontos születésének az ideje a The Lancet orvosi lap egy Afrikáról szóló tanulmánya alapján minden bizonnyal azért nem ismert, mert Európához képest Afrika „le van maradva a születési és halálozási statisztikák pontos vezetésével”.
Mindazonáltal a lista legfiatalabbja így a 37 esztendős Gabriel Boric, Chile elnöke lett.
Őt szorosan az ugyancsak 37 éves – de novemberi, illetve decemberi születésű – Sanna Marin finn (aki időközben lemondott) és Dritan Abazovic montenegrói miniszterelnökök követik.
A lista legidősebb tagja és így a legidősebb vezető a világon Paul Biya, Kamerun elnöke, aki februárban töltötte be a kilencvenedik életévét. A politikus negyven éve irányítja az afrikai országot, és ő az egyetlen kilencvenéves vezető politikus jelenleg.
A legerősebb országok vezetői idősebbek a többségnél
A Pew Research Center 62 éves korban határozta meg a vezetők medián korát, vagyis a középértéküket – amely összességében reálisabb képet ad az átlagnál. Ez azt jelenti, hogy a politikusok fele idősebb, mint 62 év. Érdekesség, hogy a világ legerősebb országainak a vezetői, mint Kína, Oroszország és az Egyesült Államok elnökei mind az idősebb vezetők közé tartoznak. Hszi Csin-ping kínai elnök 69, Vlagyimir Putyin orosz elnök hetven-, míg Joe Biden amerikai elnök nyolcvanéves.
A Politico brüsszeli politikai lap egy korábbi cikkében mindezt lényegében azzal magyarázta, hogy mivel a pénzügyi és kulturális befolyás is a hasonló korú – jellemzően – férfiak kezében van, így nem meglepő, hogy ez a politika esetében sincsen másképp.
Mindehhez hozzáfűzhető, hogy mivel „a politika tapasztalati műfaj”, a legtöbb politikus ötven-hatvan-hetvenéves korára ér a csúcsra. Mindemellett mint arra a lap is utal: a szavazók is jellemzően a középkorú vagy idősebb politikusokra voksolnak, hiszen bennük bíznak meg, vagy értékelik az életútjukat, a karizmájukat, a tekintélyüket, esetleg nosztalgikus érzéseket váltanak ki belőlük, de más faktorok is felmerülhetnek.
Az amerikai agytröszt a Freedom House pontozási rendszerét figyelembe véve azt találta, hogy a kevésbé szabad országokban idősebbek a vezetők. A demokráciariportok elkészítésére szakosodott nem kormányzati szervezet módszertana és elfogulatlansága ugyan megkérdőjelezhető, de ezen kritikák figyelembevételével a szervezet a politikai jogok és szabadságjogok alapján szabad, részben szabad és nem szabad országokra osztotta fel az ENSZ-tagokat.
A demokratikus értékek figyelembevételével azokban az országokban, amelyeket szabadnak jelöltek, a vezetők medián életkora 58 év volt, a részben szabad országok esetében 61, míg a nem szabadokéban 69 év – hozzátéve, hogy nem ugyanannyi ország található az egyes csoportosításokban.
Mindezzel arra kívántak rámutatni, hogy a „szabad” és így demokratikusan működő országokban gyakoribb a fiatalabb vezető politikus.
Északon a női vezetők dominálnak
Noha a mintegy 190 ország közül csupán 13-ban található női vezető, az ő medián életkoruk 57 év, szemben a férfiak 62 évével. A női vezetők között a legidősebb egyébként a 75 éves Haszina Vazed, Banglades miniszterelnöke. A már említett Sanna Marin finn (távozó) miniszterelnök a legfiatalabb a maga 37 évével, ám ez még szembetűnőbb, ha hozzátesszük, hogy 34 évesen esküdött fel a tisztségre.
Európa északi államaiban egyébként a fiatal női vezetők már-már általánosnak tekinthetők, hiszen a finn mellett a dán, az észt vagy az izlandi vezetők is csupán a negyvenes éveikben járnak.
Noha a Pew Research Center minden országban csak egy politikust emelt ki, és mivel hazánkban a miniszterelnöki tisztség számít a politikai döntéshozatalban elsődlegesnek, Novák Katalin köztársasági elnök nem szerepel a listán. Azonban a 45 éves államfő a legfiatalabb vezetők között lenne, ha az államfőket és kormányfőket is egyszerre vennénk figyelembe.
Az 59 éves Orbán Viktor miniszterelnök pedig összességében ugyancsak a vezető politikusok fiatalabb felébe tartozik.
A kutatás rámutatott arra is, hogy a legtöbb országban a lakosság általános életkoránál jóval idősebbek a vezetők. Példaként az Egyesült Államok medián életkora 38 év, míg az elnöké kétszer annyi. Ezzel szemben Andorrának, Montenegrónak, Olaszországnak és Finnországnak fiatalabb a vezetője, mint az ország medián életkora.
Van kapcsolat a demokrácia és az ország vezetőjének életkora között?
Összességében az amerikai agytröszt arra a következtetésre jutott, hogy a „szabad országokban” gyakoribb, hogy a vezetők kora közelebb áll az ország medián életkorához, mint a másik két kategória esetében. Ez adódhat abból, hogy ezekben az országokban gyakran tovább van hatalmon egy-egy politikus, vagy a korhoz tekintélyt és így elismerést társít a társadalom, és nem is tudnának elképzelni fiatal vezetőt az országuk élén annak vélt vagy valós szabadsági besorolása ellenére sem.
A korhoz társított tekintélyre jó példa számos ázsiai ország, mint Dél-Korea, ahol az időseknek és a kornak egyenesen kultusza van.
Itt a fiatalabbaknak nemcsak hogy előre kell köszönniük, mélyen meg kell hajolniuk és tisztelettel kell beszélniük az idősebbekkel, de még egy koccintás során is a poharuknak lejjebb kell elhelyezkednie, mint az idősebbé.
Egyes tanulmányok a fiatal vezető politikusok mellett is felsorakoztatnak pozitív érveket, mint a hosszabb politikai karrier, nagyobb megfontoltság és tágabb perspektíva; valamint őket energikusabbnak és produktívabbnak írták le, mint idősebb társaikat.
Mások szerint viszont manapság túl sok figyelmet fordítunk a korra, ehelyett inkább az egyén tudására és rátermettségére kellene fókuszálni. Talán így volt ezzel egykor Theodore Roosevelt korábbi amerikai elnök is, aki egyszer így fogalmazott: „A kor olyan, mint minden más, ahhoz, hogy sikeres legyél benne, fiatalon kell elkezdeni.”
Borítókép: Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke a függetlenség napját ünnepli a Fehér Ház kertjében 2021. július 4-én (Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds)
