Nagyjából egy évtizede élte meg a világ az Iszlám Állam (ISIS) szisztematikus, ideológiai célból elkövetett rombolását. A pusztítás mellett a terrorszervezet a művészeti értékek eladásában is érdekelt volt, bevételeinek nagy részét az illegális műkincs-kereskedelemből számára befolyó összeg tette ki. (A feketegazdaságnak ezen szelete évente több milliárd dolláros forgalmat bonyolít le.) Az UNESCO által védett Palmüra romjait 2015–2016-ban több alkalommal is robbantásokkal akarta megsemmisíteni az ISIS. A terület fölött közel tíz hónapig tartott a terroristák uralma, amely alatt annak jó része megsemmisült, viszont bizonyos építményeket a próbálkozások ellenére sem sikerült elpusztítani. A nemzetközi összefogásnak köszönhetően van remény azok restaurálására.
A kulturális értékek pusztítása a XX. század után a XXI. századra is jellemző. A jelenséget olyan események teszik aktuálissá, mint az ukrajnai háború, a 2023. február eleji törökországi és szíriai földrengés vagy az illegális ásatások és az illegális műkincs-kereskedelem okozta kereslet.
Az iraki amerikai inváziót követő káoszban, 2003-ban 15 ezer műkincset hordtak szét a fosztogatók, mára ezeknek körülbelül egyharmada lett meg. Az amerikai megszállást követő évek káosza és ingatag biztonsága miatt Irakban számos régészeti lelőhelyet fosztottak ki a bűnözők. 2003 után legalább 32 ezer tárgy került műkincsrablók kezébe, és felmérni sem lehet azt a kultúrtörténeti kárt, amely a százezerre becsült feltáratlan lelőhelyen keletkezhetett. A tárgyak jelentős része nyugatra került – megannyi éppen az Egyesült Államokba a Hobby Lobby csoporton keresztül. Varga Lujza, a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője úgy tudja, a Hobby Lobby sorra veszti el a pereket, így az ellopott közel-keleti (iraki és egyiptomi) kulturális emlékek egy része már szerencsésen vissza is került eredeti tulajdonosához.
A háború kitörése óta Ukrajna-szerte már legalább 230 kulturális objektum sérült vagy semmisült meg. A kultura.hu idén februárban arról írt, hogy az elmúlt egy évben legalább tizenötezer ukrán képzőművészeti alkotás és műtárgy tűnt el. Az orosz erők állítólag szisztematikusan fosztogatják a múzeumokat, annak ellenére, hogy Oroszország is aláírta az 1954-es hágai egyezményt, amelyet azért hoztak létre, hogy fegyveres konfliktusok esetén védelmet biztosítsanak a kulturális javak számára.
A Herszoni Művészeti Múzeumot például szinte teljesen kiürítették az oroszok: több millió dollárt érő műgyűjteményének – amelyben ritka szkíta, szarmata, gót és görög eredetű tárgyak is voltak – nagy része a város tudományos könyvtárából elvitt több száz értékes könyvhöz hasonlóan a Krím félszigetre került.
– Ukrajnában rengeteg műtárgy került az ország nyugati részébe, ahol nagyobb biztonságban vannak, mint a keleti városokban – tájékoztatott a szakember.
Természeti eredetű krízishelyzetet teremtett a 2023. február hatodiki két, egymást pár órával követő, nagy erejű földrengés a török–szír határ közelében. Az ott fekvő régiókat pusztító földmozgás a kulturális örökséget sem kímélte: a török részen leomlott a jórészt a római korban épült gaziantepi vár egy része. és a környező településeken is megsérült több jelentős épület. Antakyában a történelmi városrész nagy része jelentős károkat szenvedett, köztük a protestáns templom, míg Iskenderunban súlyosan megrongálódott a katolikus, a görög ortodox és az örmény templom.
A háborúk és a természeti katasztrófák mellett az emberi mulasztások is tetten érhetők az értékek pusztulásában. 2018 szeptemberének elején hatalmas tűzvész pusztította el a Rio de Janeiró-i Nemzeti Múzeumot. A brazil szövetségi rendőrség másfél éven át vizsgálta az esetet, majd arra jutott, hogy a múzeumban őrzött mintegy húszmillió műtárgy zömét megsemmisítő vagy megrongáló tűz valószínűleg egy klímaberendezésben keletkezett a főbejárathoz közeli előadóteremben.
A tűzvész után sokan úgy gondolták Brazíliában, hogy a katasztrófa az országra jellemző hatósági nemtörődömség, a korrupció és gazdasági nehézségek következménye volt.
Mindmáig nem tudni, hogy a gyűjteménynek pontosan mekkora hányada semmisült meg helyrehozhatatlanul. A korábbi sajtójelentések eltérő, kilencven százalékig terjedő adatokat adtak meg. A tűz idején a poroltóktól eltekintve a múzeum híján volt a legtöbb ajánlott tűzvédelmi eszköznek, így hiányoztak a tűzoltófecskendők és a vészátjárók is.
Nagyjából négy éve egy másik tűzvész is pusztított – ezúttal Párizsban. Feltehetően egy rosszul elnyomott cigaretta vagy az elektromos berendezések rövidzárlata okozhatta a Notre-Dame székesegyház jó részét elpusztító tüzet. A tragédia 2019. április 14-én történt. A tűzben megsemmisült a katedrális ikonikus tornya, de jelentős károk keletkeztek boltozatában és óratornyában is.
