A Ferenc pápáról készült, a közösségi médiában elterjedt fotókon a 86 éves pontifex vaskos, derékban összefogott fehér pufikabátban hagyja el a Vatikánt. A katolikus egyházfőt talán a Moncler divatcég szponzorálja? – viccelődtek sokan, ám hamar kiderült, hogy a kép hamis, az a mesterséges intelligencia (MI) alkotása. Utólag persze könnyű volt okoskodni: az elnagyolt kéz, a túl éles arc, valamint a pontatlan fények árulkodhattak a turpisságról.
A hamis információkat megjelenítő tartalmak a közösségi oldalak berobbanásával életünk részei lettek, hiszen mindig akad olyan, aki tényellenőrzés nélkül tovább oszt bármit. Néhány hete Donald Trumpról készültek hamis fotók, amelyeken letartóztatják, de Putyin fiktív tárgyalásának is sokan bedőltek. Ferenc pápáról azóta ráadásul vírusszerűen terjednek a hamisított (deepfake) montázsok TikTokon: az egyiken a rendőrök elől menekül széles mosollyal, a másikon edzőteremben feszít.
Szabályozatlan, új terület
Éberling András fotográfus, lapunk fotórovatának vezetője szerint az MI ma még nem szabadon gondolkodó és mozgó dolog: emberek irányítják, így a szabályozása valójában arról szól, hogy mit tehet meg az ember.
– A sajtófotóversenyeken ott húzzák meg a határt, hogy amit a régi labortechnikával meg lehetett csinálni, az ma is elfogadott, tehát például sötétíteni vagy világosítani egyes részeket a fotón. A mesterséges intelligencia használata, amelynek segítségével már képi elemeket tudunk eltüntetni és hozzáadni, azonban tilos. A mémgyártásban persze nincsenek szabályok, ám a mesterséges intelligenciával való képalkotást a fotókereskedelemben is használják már. Egy tőzsdekrachot például simán össze tud rakni az MI azokból a képekből, amelyet az adatbázis biztosít, a sajtófotóval is dolgozó nagy ügynökségek, például a Getty Images vagy a Reuters viszont kikötik, hogy nem lehet feltölteni hozzájuk manipulált képet, illusztrációnak sem – sorolja a fotós, aki szerint ráadásul, ha az internetről lehalászott képekből csak egy olyat is felhasználunk, amely nem szabályozott adatbázisból származik, akkor a végtermék is perelhető lesz személyiségi jogok megsértése miatt. Az MI-vel való képalkotás szabályozatlan és új terület, a következő lépcsője lehet, amikor jelölni kell majd a manipulált felvételeket.
Ahogy ma már külön pozitívumként firkantják egyes élelmiszerekre, hogy GMO-mentesek, vajon lehetséges-e, hogy a fotózásnál is eljöhet az a szép, új világ, amikor már ki kell írni, hogy az adott kép eredeti?
– Azért nem tűnt el teljesen a régi filmre fotózás, mert ott az egyedi kockából készült print negatívjának értéke van, ám eljöhet az az idő, amikor jelezni kell majd, hogy eredeti képről van szó. Nehéz megjósolni, ez a jelenség mikor fog beállni pontosan, mert rohamosan fejlődő, gyorsuló tendenciáról beszélünk. Amit most kimondok, az lehet, hogy holnap már nem érvényes. Tömegek befolyásolásáról lehet szó, hiszen olyan vizuális kultúrában élünk, amelyben a képek miatt ragadnak meg bennünk a dolgok, és sokszor el sem olvassuk a hozzájuk tartozó cikkeket, amelyek magyarázatot adnának – mutat rá Éberling András.
Skynet és a disztópiák
Kömlődi Ferenc jövőkutató, a mesterséges intelligencia az egyik szakterülete. Szerinte az MI működésének leleplezése macska-egér harc, mert noha a védekező programok rohamosan fejlődnek, a hekkerek mindig lépéselőnyben lesznek a biztonsági szakemberekkel szemben.
– Ugyanakkor Hollywoodnál többet gyakorlatilag senki nem ártott az MI-fejlesztéseknek a Skynettel való riogatással a Terminátor-filmekben és hasonló sötét disztópiák terjesztésével. A mesterséges intelligenciának három evolúciós szintje, típusa van. Létezik a szűk mesterséges intelligencia, és lesz valamikor az általános mesterséges intelligencia és a szuperintelligencia. A szűk mesterséges intelligencia jól számszerűsíthető szakterületeken ér el eredményeket. Itt tartunk jelenleg. A következő lépcső az általános mesterséges intelligencia, amikor az MI emberhez hasonló képességekkel rendelkezik, öntudatra ébred. Itt persze rögtön három terület szokott felmerülni: a kreativitás, az empátia és az érzelmek. Az intelligens gép képes felismerni azt, hogy te dühös vagy, ám ez távolról sem jelenti azt, hogy ő is képes hasonlóra. Azonosít egy lovat, de nem tudja, mi a ló, mert egyelőre nem rendelkezik tudatossággal. A harmadik szint az embernél minden szempontból sokkal fejlettebb szuperintelligencia – avat be a jövőkutató, majd rámutat arra, hogy bármennyire tartunk is tőle, az elmúlt húsz évben is velünk volt a mesterséges intelligencia, csak soha nem gondoltunk rá: használtuk például a Google fordítót és keresőt.
A manipulációt felismerő szoftverek egyre fejlettebbek: beszédkor például archőtérképek segítségével olyan nüansznyi dolgok alapján tudják kiszúrni a beavatkozást, mint a beszélő vénáinak, arcizmainak mozgása. A program meg tudja állapítani, hogy igazi-e a kép, vagy sem. Mozgóképek esetében látványos az is, ha nincs feltétlenül szinkronban a szájmozgás és a beszéd, ám korántsem biztos, hogy elsőre mindenki észreveszi ezeket az apróságokat – lásd az ukrajnai háborúról terjedő rengeteg hamis videós tartalom.
Éberling András viszont úgy látja, az ukrajnai háború jelentős médiafigyelemmel kísért, dokumentált történelmi esemény, ezáltal könnyebb leleplezni a hazug elemeket. Az embereket persze el lehet bizonytalanítani.
– Veszélyesebb, amikor kisebb figyelmet kapó eseményeknél használják a mesterséges intelligenciát, ahol adott esetben nincs viszonyítási alap. Például bírósági eseteknél vajon hogyan fogjuk kideríteni, hogy valóban az-e a gyilkos, akiről mondjuk egyetlen kamerafelvétel áll rendelkezésre? Ma az emberek a telefonjukkal mindent rögzítenek, ha pedig az adott esetről nem létezik másik felvétel, akkor nagyobb kihívás kiszúrni, vajon igazi-e – mutat rá a fotográfus.
Kömlődi Ferenc szerint azonban mindez elsősorban nem mesterséges intelligencia, hanem képtechnológiai és médiapolitikai kérdés, amelyben az MI csak segédszerepet játszik.
– Nem a mesterséges intelligenciától kell félni, hanem az embertől. Amit ma látunk, az ember-gép együttműködés, amely ráadásul egyre hatékonyabb. Alkotó emberként én ezt nagyra értékelem a képalkotásban. Az amerikai jog szerint a mesterséges intelligenciával létrehozott művek szellemi, szerzői joga engem illet meg, ha szemmel látható módosítások és nem csak ráncfelvarrások történtek az eredeti képen. Európában egyébként nem tudok ilyesfajta pereskedésről, legalábbis egyelőre – teszi hozzá a jövőkutató.
Valamiből valamit
Éberling András szerint a szakmai felhasználó dönt arról, ő mit enged meg, amivel végtére a saját szakmájának a jövőjét befolyásolja. A fotóriporter problémának tartja, hogy a szakma képviselői sokszor a közönség igényeit tartják szem előtt, kiszolgálják a közízlést, miközben nekik kellene mutatniuk az irányt.
– A stílus és a divat közötti különbség az, hogy ha trendi vagy, akkor könnyen kimehetsz a divatból, és nem lesz rád szükség, ezzel szemben, ha stílusod van, az állandó. A hobbiból vagy akár viccből próbálkozó MI-felhasználókat nem lehet befolyásolni, ők mindig a trendek után fognak menni. Mindig azé a felelősség, aki a szakmát birtokolja, vagy aki megbíz egy fotográfust, és elmondja, mit vár tőle. Az ember végül a saját szakmai döntései által határozza meg magát – nem fogja kivágni maga alatt azt a fát, amelyen magasra emelkedett. Az ember ad parancsokat, az ember kérdez, a mesterséges intelligencia pedig válaszol, így nem mindegy, hogy milyen kérdést teszünk fel – summáz a fotós.
Kömlődi Ferenc szerint 2022-ben óriási fejlődés volt megfigyelhető: a mesterséges intelligencia eljutott odáig, hogy az emberekben tudatosult, már tömeges szinten használható. Ez a szakember szerint nagy váltás, hiszen korábban inkább úgy gondolkodtak róla, hogy valahol tudósok fejlesztik és használják, de az emberi kommunikációt újraalkotni képes ChatGPT-vel és a képgenerátorokkal a hétköznapokba is bekúszott. A jövőkutató optimista, szerinte növelhető általa az emberi kreativitás.
Az ember-gép együttműködés magasabb szintjeinek lehetősége rejlik a jövőben, attól viszont egyelőre távol vagyunk, hogy maga a gép alkosson a semmiből valamit. A közösségi médiában egyre nagyobb az alapzaj, és noha ma már nem adjuk meg a bankkártyaadatainkat egy bajba jutott afrikai hercegnek, digitális immunrendszerünk még csak most lép át a felnőttkor küszöbén.
Borítókép: Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. (Fotó: Mirkó István)
