A Ferenc pápáról készült, a közösségi médiában elterjedt fotókon a 86 éves pontifex vaskos, derékban összefogott fehér pufikabátban hagyja el a Vatikánt. A katolikus egyházfőt talán a Moncler divatcég szponzorálja? – viccelődtek sokan, ám hamar kiderült, hogy a kép hamis, az a mesterséges intelligencia (MI) alkotása. Utólag persze könnyű volt okoskodni: az elnagyolt kéz, a túl éles arc, valamint a pontatlan fények árulkodhattak a turpisságról.

A hamis információkat megjelenítő tartalmak a közösségi oldalak berobbanásával életünk részei lettek, hiszen mindig akad olyan, aki tényellenőrzés nélkül tovább oszt bármit. Néhány hete Donald Trumpról készültek hamis fotók, amelyeken letartóztatják, de Putyin fiktív tárgyalásának is sokan bedőltek. Ferenc pápáról azóta ráadásul vírusszerűen terjednek a hamisított (deepfake) montázsok TikTokon: az egyiken a rendőrök elől menekül széles mosollyal, a másikon edzőteremben feszít.
Szabályozatlan, új terület
Éberling András fotográfus, lapunk fotórovatának vezetője szerint az MI ma még nem szabadon gondolkodó és mozgó dolog: emberek irányítják, így a szabályozása valójában arról szól, hogy mit tehet meg az ember.
– A sajtófotóversenyeken ott húzzák meg a határt, hogy amit a régi labortechnikával meg lehetett csinálni, az ma is elfogadott, tehát például sötétíteni vagy világosítani egyes részeket a fotón. A mesterséges intelligencia használata, amelynek segítségével már képi elemeket tudunk eltüntetni és hozzáadni, azonban tilos. A mémgyártásban persze nincsenek szabályok, ám a mesterséges intelligenciával való képalkotást a fotókereskedelemben is használják már. Egy tőzsdekrachot például simán össze tud rakni az MI azokból a képekből, amelyet az adatbázis biztosít, a sajtófotóval is dolgozó nagy ügynökségek, például a Getty Images vagy a Reuters viszont kikötik, hogy nem lehet feltölteni hozzájuk manipulált képet, illusztrációnak sem – sorolja a fotós, aki szerint ráadásul, ha az internetről lehalászott képekből csak egy olyat is felhasználunk, amely nem szabályozott adatbázisból származik, akkor a végtermék is perelhető lesz személyiségi jogok megsértése miatt. Az MI-vel való képalkotás szabályozatlan és új terület, a következő lépcsője lehet, amikor jelölni kell majd a manipulált felvételeket.