Főnix a Szajna partján: újjászületik a Notre-Dame

Négy éve égett le a párizsi Notre-Dame székesegyház. A XII. századi kultikus építmény újjáépítése javában zajlik, bár a Le Figaro újságban 2021 decemberében megjelenő véleménycikkben az ellenzők a Notre-Dame átalakítását egyfajta Disneyland-fejlesztésnek titulálták. Komoly feladat volt a nyolcezer sípból álló orgona restaurálása, mert a pusztító tűzben a levegőbe kerülő ólom egy része az orgonasípokra rakódott. 2024 decemberében csak a templom egy részét adják át, mert a felújítási munkák még éveken át folytatódnak.

PARIS, FRANCE, APRIL 14: A view of the work continuing at Notre Dame cathedral, three years after the fire which destroyed the cathedral's roof and toppled its spire, in Paris, France on April 14, 2022. April 15th, 2022, will mark the third anniversary of the Notre Dame fire. The blaze, which broke out in the early evening of April 15, 2019 destroyed the 800-year-old wooden roof of Notre Dame Cathedral, causing heavy damage to the inside of the landmark. The fire, melted hundreds of tonnes of lead within the cathedral's roof, causing its famous spire to collapse. (Photo by Alfonso Jimenez Valero/Anadolu Agency via Getty Images) Fotó: Anadolu Agency Forrás: Getty Images

A munka átgondoltan halad. A székesegyház huszártornya köré korábban szerelt építési állványzat a 2019-es tűz során nem semmisült meg teljesen, de deformálódtak és egymásra olvadtak a fémhengerekből álló elemek. 2020 novemberére sikerült eltávolítani az összes állványzatot. 2021 szeptemberére a katedrális ikonikus tornyait, boltíveit és falait megerősítették.

A francia Nemzeti Örökség és Építészeti Bizottság 2021 végén  jóváhagyta a Notre-Dame belső felújítási terveit. A javasolt változtatások közé tartoznak a modern világítási effektusok, például a bibliai idézetek kivetítése a falakra, valamint a XIX. századi gyóntatószékek művészi installációinak kiegészítése. Míg Patrick Chauvet, a Notre-Dame rektora a The New York Timesnak azt mondta, hogy ezek a javasolt változtatások „könnyebb és kellemesebb látogatást tesznek lehetővé” a katedrálisban, az ellenzők ezt másként látják. Körülbelül száz közéleti személyiség írta alá „A Párizsi Notre-Dame: amit a tűz megkímélt, azt az egyházmegye el akarja pusztítani” címmel a konzervatív francia Le Figaro újságban 2021 decemberében megjelent véleménycikket. Az ellenzők a Notre-Dame átalakítását egyfajta Disneyland-fejlesztésnek titulálták.

Nem ez az első alkalom, hogy a kritikusok fellépnek a katedrális modernizálása ellen. Noha Emmanuel Macron eredetileg kortárs üvegtornyot, tetőkertet és más modern elemeket szorgalmazott a katedrális tetejére, a kritikákat meghallgatva végül jóváhagyta azokat a terveket, amelyek szerint történelmileg pontos és hiteles módon építik újjá a Notre-Dame székesegyházat.

Az építéssel párhuzamosan a székesegyházhoz régészeket is hívtak, hogy vizsgálják meg a károkat, és segítsenek a helyreállításban. Ahogy arról tavaly decemberben beszámoltunk, a leégett torony alatt 2022 tavaszán két titokzatos koporsóra bukkantak. Az ólomszarkofágok két gazdag férfi maradványait tartalmazták: egyikük egyházi ember, kanonok volt, akinek a fogai remek állapotban voltak, de a férfi egyik lábujjcsontján a köszvény, egyfajta ízületi gyulladás jelei mutatkoztak. Mivel a köszvényt a túlzott ivás és evés is kiválthatja, a „királyok betegségének” is nevezték. (A köszvényt VIII. Henrik angol király nevezte a királyok betegségének, amely szerinte jellemzően idős, vörös arcú, alkoholt fogyasztó férfiakat érintett. A testes VIII. Henrik 56 évesen hunyt el.) A másik elhunyt fiatal nemes lehetett. A koponyáján és gerincén talált jelek alapján azt feltételezik, hogy halálának oka a tuberkulózis következtében kialakuló krónikus agyhártyagyulladás lehetett.

Az ólomszarkofágok két gazdag ember maradványait rejtették. Fotó: Europress/AFP/Lionel Bonaventure

A helyreállítás 2021-ig 165 millió euróba került. Ezt a pénzt a katedrálison belüli boltozatok stabilizálására, valamint a korábban említett állványzatok eltávolítására fordították. A francia hatóságok még nem véglegesítették a Notre-Dame felújítási munkáinak teljes költségét, de egy jelentős európai biztosító a programot a londoni brit parlament épületein jelenleg folyó, nyolcmilliárd dollár értékű felújításhoz hasonló léptékűnek tartja.

Közvetlenül a tűz után mintegy egymilliárd dollárnyi adomány érkezett az egyéni támogatóktól, valamint olyan cégektől, mint az Apple és a Disney. A nagy francia divatházat birtokló egyik francia család kétszázmillió eurót, egy másik százmillió eurót adományozott. (A francia világi törvények értelmében a kormány a Notre-Dame tulajdonosa, a kulturális minisztérium azonban korábban csak évi kétmillió eurót adott a javításokra.)

A francia szakemberek 2023 márciusában már úgy látták, hogy a Notre-Dame 2024 végére áll készen a nagyközönség fogadására. Jean-Louis Georgelin tábornok, a katedrális újjáépítéséért felelős ügynökség vezetője a napokban ugyancsak arról beszélt, hogy a Notre-Dame templomhajóját 2024 decemberében megnyitják az istentiszteletek és a látogatók előtt. Georgelin szerint mindennap ezért a célért harcolnak, és jó úton haladnak. (2020-ban a tábornok még azt állította, hogy a székesegyház 2024 áprilisától fogadhat látogatókat. Ez azért lett volna fontos, mert a jövő nyári párizsi olimpiai játékokra több mint tízmillió turista utazik Franciaországba.)

A hívők jövő decembertől látogathatják a székesegyházat. Fotó: Europress/AFP/Emmanuel Dunand

Naponta körülbelül ezer ember dolgozik a Notre-Dame restaurálásán 2023-ban. Annak érdekében, hogy a székesegyház XII. századi építésekor használthoz hasonló anyagokkal és technikákkal építsék újjá, szakképzett kőbányászokat, ácsokat és kőfaragó mestereket kellett felvenni. Az újjáépítés tempója attól függ, hogy milyen ütemben érkeznek az eredetihez hasonló kövek, tölgygerendák, illetve az ólomból készült elemek. – Nem építünk betonból készült és kővel fedett boltíveket. Kőből készítjük ezeket, mint a középkorban – mondta Philippe Jost, az újjáépítési ügynökség igazgatója.

Az első eltávolított ólomüveg ablakokat már visszatették eredeti helyükre – nem azért, mert pótolni kellett a törött részeket, hanem azért, mert tisztításra szorultak. Ez a beszerelésük óta soha nem történt meg. A kápolnák festményeit már szintén felújították.

Jóval nagyobb feladat az orgona restaurálása. A Notre-Dame nyolcezer sípból álló orgonája a világ legnagyobb orgonái közé tartozik. A pusztító tűzben a levegőbe kerülő ólom egy része az orgonasípokra rakódott. Mind a nyolcezer csövet leszerelték, és három műhelybe küldték tisztításra. Idén nyáron a négy nagy fújtatót újítják fel. Az év végére elkészül az orgona, amelynek a hangolásához azonban amennyire csak lehet, be kell fedni az épületet. Vagyis a kereszthajó boltozatát le kell zárni. Ehhez előbb el kell készíteni a tornyot, és le kell szerelni az állványzatot. Ez 2024 nyarának környékén lesz.

De vajon mikor készül el a maga teljességében a székesegyház? A Le Monde munkatársa is ezt kérdezte Jean-Louis Georgelintől, akit folyton meglep, hogy az emberek még mindig felteszik neki ezt a kérdést. Amikor a tűzvész másnapján találkozott a köztársasági elnökkel, azt mondta neki, hogy azonnal határozottan ellent kell mondani annak a pesszimista véleménynek, hogy a hívők és látogatók soha többé nem mehetnek oda imádkozni. A tábornok szerint a katedrális nem hever romokban. Nem olyan, mint a reimsi katedrális az első világháború után. Utóbbi felújítása húsz évig tartott.

– Bár a katedrálist 2024 decemberében tervezzük megnyitni az istentiszteletek és a turisták előtt, a teljes helyreállítás csak 2025-ben fejeződik be – mondta Rima Abdul-Malak kulturális miniszter. A párizsi szaktárca egy korábbi tájékoztatása szerint a Notre-Dame teljes helyreállítása a székesegyház előtti tér felújításával együtt 2028-ra várható.

Érdekességek a székesegyház múltjából

A Notre-Dame székesegyház építése 1163-ban kezdődött, és csaknem kétszáz évig, 1345-ig tartott. A katedrális tetőszerkezetéhez nagyjából ötezer tölgyfát használtak fel. A székesegyházat a francia forradalom alatt kifosztották és megszentségtelenítették. Az egyházellenes forradalmárok – erről a mult-kor.hu portál írt – 1793-ban 28 bibliai király szobrát távolították el a dóm homlokzatáról, majd levágták a szobrok fejét. Bonaparte Napóleont 1804-ben a Notre-Dame-ban koronázták császárrá. Victor Hugónak 1831-ben jelent meg A párizsi Notre-Dame című regénye. A székesegyház púpos harangozójának tragikus szerelmi történetét megörökítő mű inspirálta a templom felújításának megkezdését. Az angolok ellen a százéves háborúban harcoló legendás francia hősnőt, Jeanne d’Arcot a katedrálisban avatták boldoggá 1909-ben.

Borítókép: Zajlanak a munkák a párizsi székesegyháznál (Forrás: Getty Images)