Az emberek milliónyi, betegséget okozó baktériumot cserélnek csókolózás közben. A tudósok szerint a csók a párok kompatibilitását is teszteli – de honnan ered ez a cselekvés? A mesékben a csók alapjaiban alakítja át a szereplők életét: a békát királyfivá változtatja, illetve felébresztheti Csipkerózsikát a varázslatból. Az első csók sarkalatos pont az életünkben – a felnőtté válás egyik fontos mozzanata. Testi intimitást is jelent, amely talán jobban hat, mint a szerelmes szavak.
A csók sokak számára szent dolog.
A gyermek homlokára adott csók gyengéd és gondoskodó. Megcsókolni valakinek a lábát vagy az előtte lévő talajt alázatosságot mutat – ez az istenek és a zsarnokok iránti tisztelet és félelem kifejezésének a módja. Ugyanakkor egy tíz másodperces csók során körülbelül nyolcvanmillió baktérium cserél helyet a két száj között – ez a folyamat a betegségek terjesztésének igen gyakori módja. Akkor miért tesszük?
– A legelső bizonyítékunk az ajakcsókra az időszámításunk előtt 2500 körüli időkből való – mondta a Dw.com-nak Troels Arboll, a dán Koppenhágai Egyetem asszirológusa. Egy Mezopotámiából származó mitológiai szöveg két csókolózó istent írt le. Troels Arboll és szerzőtársa, Sophie Rasmussen a csókolózás ősi történetéről a Science folyóiratban megjelent publikációjukban arra hívták fel a figyelmet, hogy a romantikus csók több ősi kultúrában egymással párhuzamosan fejlődött ki több évezred alatt. Mezopotámián kívül Indiában és Egyiptomban is írnak erről legalább időszámításunk előtt 1500-tól kezdődően.
A szex és a csók egyre gyakrabban fordult elő, ahogy az írás adminisztratív eszközből a történetek elmesélésének eszköze lett.
A kutatók megosztottak a csók eredetét illetően. Az egyik nézet szerint ez a szokás valószínűleg több millió évvel ezelőtt alakult ki, amikor az emlősök a megrágott ételt a szájukon át adták át utódaiknak – erről a Mult-kor.hu írt –, az antropológusok másik csoportja szerint azonban ösztönös a cselekedet. A dán kutató az utóbbiak táborát erősíti. Úgy véli, hogy a csók nem velünk született emberi viselkedés, hanem az egyre bonyolultabbá váló társadalmakban tanult magatartás. A több ezer éves szövegek és a legújabb kutatási adatok szerint az ősi emberi közösségek felében nem volt jelen ez a magatartás. Egyes antropológusok azonban azt állítják, hogy a csók belénk van kódolva – az emlősökre jellemző szájösszeérintésből fejlődhetett ki.
A csókolózást Európában a rómaiak terjesztették el. A birodalom lakói háromfajta csóktípust is ismertek: az arcra adott osculum a baráti közeledést jelezte, a basium esetében már az ajkakat érintették össze, a savium pedig a csók legszenvedélyesebb formája volt. Az esküvői csók szokása is a római időkre vezethető vissza. A hagyomány szerint a párok házassági szándék bejelentésekor szenvedélyes csókot váltottak.
