A csókolózást Európában a rómaiak terjesztették el. A birodalom lakói háromfajta csóktípust is ismertek: az arcra adott osculum a baráti közeledést jelezte, a basium esetében már az ajkakat érintették össze, a savium pedig a csók legszenvedélyesebb formája volt. Az esküvői csók szokása is a római időkre vezethető vissza. A hagyomány szerint a párok házassági szándék bejelentésekor szenvedélyes csókot váltottak.
A csók első leírása 4500 éve született
A kutatók megosztottak a csók eredetét illetően.

Számos bizonyíték arra utal, hogy a csók szerepet játszott a betegségek terjedésében az emberi történelem során. Egyes emberi maradványokban a Herpes simplex vírus (HSV–1) és az Epstein–Barr-vírus (más néven csókbetegség vagy mirigyláz) nyomait találták meg, amelyek nyállal terjednek. A HSV–1 előfordulási aránya a bronzkorban megnőtt, valószínűleg az egyre gyakoribb csókolózás miatt.
– Mindannyiunk szájában nyolcszáz-kilencszáz különböző típusú mikroba él – mondta a Dw.com-nak Thuy Do, a brit Leedsi Egyetem szájhigiénés mikrobiológusa, aki szerint nem meglepő, hogy a csók a betegségek közvetítője. A csókolózó partnerek sok nyálat és mindenféle mikrobát cserélnek. Fennáll a betegségek átvitelének veszélye, ha olyan vírusok vándorolnak, mint a hepatitis és a HSV–1.
Azonban a mikrobacsere előnnyel is járhat. A csók fontos eszköze lehet az egészséges mikrobadiverzitás fenntartásának azáltal, hogy partnereinkkel mikrobákat cserélünk. Egyes baktériumfajok, például a Streptococcus salivarius segíthetnek a gyulladás csökkentésében. Azok az emberek, akiknek a szájában sok az egészséget segítő baktériumfajok száma, általában egészségesebbek. A mikrobiológus úgy gondolja, hogy a száj az egész test kapuja. Ezen szerepe miatt kapcsolatban áll a bélbaktériumokkal, azokon keresztül az egész szervezetünkkel.

Több szakember azt vallja, hogy a csók egy módja annak, hogy kipróbáljuk a potenciális társunkat. Felmérjük a partner genetikáját, általános egészségi állapotát a nyálból vett biológiai jelzések segítségével. Ha a nyál pozitív üzenetet közvetít, a partnerek továbbléphetnek. A nyelv és az ajkak érintése ősi, az egész testre kiterjedő reakciót vált ki. Az agy öröm- és jutalmazási központjai aktivizálódnak, majd olyan hormonok szabadulnak fel, mint az oxitocin, a dopamin és a szerotonin. A bőr kipirul, a pulzus felgyorsul, a pupillák kitágulnak. A többi magától értetődő.
Borítókép: Auguste Rodin világhírű alkotása, A csók (Fotó: Europress/AFP/Takahiro Yamamoto)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!