Büntető békediktátum: a háború árát a vesztesekkel fizettették meg – beszélgetés Anka László történésszel

Ma 103 éve, hogy Magyarország – a franciaországi Nagy-Trianon palotában – aláírta az első világháborús veresége következtében ráerőltetett békediktátumot. A nemcsak területben, de lélekszámban, infrastruktúrában, nyersanyagban, továbbá anyagi és szellemi javakban is súlyos veszteséget jelentő döntés okairól és a Trianonig vezető út állomásairól Anka Lászlóval, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár kutatójával beszélgettünk.

166370632 Fotó: Underwood Archives

A Borsszem Jankó hetilap 1920. január 11-i címlapja

– Tisza István magyar miniszterelnök azért tartott attól, hogy az eredetileg Szerbia ellen irányuló háború újabb államokra is kiterjedhet. Hangot is adott az ezzel kapcsolatos aggályainak… 

– Így van, Tisza felismerte ezt az eshetőséget, és 1914 júliusában sokáig ellenezte, hogy Ausztria–Magyarország háborút indítson. Azonban megváltoztatta az álláspontját, mert Berlin jelezte: ha Bécs – a szarajevói merényletet kihasználva – nem kezd háborúba Belgrád ellen, a jövőben nélkülöznie kell Németország katonai támogatását. 

Vagyis: a Monarchia elveszíti a nála lényegesen erősebb nagyhatalmi szövetségesét, amely a balkáni terjeszkedésben támasza lehetett az orosz riválissal szemben. Tisza semmiképp sem akarta, hogy ez bekövetkezzen.

Egyébként azt, hogy 1917-ben az Amerikai Egyesült Államok is belép a háborúba az antant oldalán, ő sem látta előre – pedig tulajdonképpen ez a fejlemény döntötte el a háború végkimenetelét. Az európai hatalmak kimerülőben voltak, de az USA hadiipari és mezőgazdasági kapacitása, illetve bevethető milliós számú katonatömegei az antant javára billentették az addigi patthelyzetet. 

Hermann Róbert előadása Trianon 1848/49-es előzményeiről

– Hogyan hatottak az események alakulására a magyarországi nemzetiségek? 

– A hazánkban élő nemzetiségiek centrifugális erővel feszítették szét a történelmi országkereteket: a hadüzenet évében a Magyar Királyság lakosainak fele nem volt magyar ajkú. Az antant már 1915-ben titkos szerződést kötött Szerbiával, és magyar területeket ígért neki arra az esetre, ha végig kitart. Szerbia nem is kötött különbékét. 1916-ban aztán a románokkal is megállapodott az antant, szintén magyar területekért cserébe. Románia ’18 tavaszán ugyan különbékét kötött, de az antant végül elismerte az áldozatot, amelyet Bukarest a világháború során meghozott. 

– A Trianonban megvont határok kérdésére áttérve: ha szomszédaink valamennyi területi követelése megvalósul, Magyarország területe a jelenleginél is kisebb volna. Mennyivel? 

– A románok az egész Tiszántúlra igényt tartottak, a csehek a Vác–Miskolc vonalig szerettek volna eljutni, a szerbek – elsősorban a mecseki szénmezők miatt – Baranyát akarták megkaparintani, és ott volt még a „szláv korridornak” szánt vármegyék kérdése. 

Ha az utódállamok valamennyi elképzelése valóra vált volna, csak a Dunántúlnak és a Duna–Tisza közének egy része maradt volna magyar kézen.

De ezeket a követeléseket maga az antant is túlzottnak tartotta, amikor Magyarország határairól döntött. 

Térképvázlat a Népszava 1919. június 20-i számából

– 1920 nyarán egyesek mégis úgy vélekedtek: hiba volna aláírni a békeszerződést. Mi egyebet tehetett volna a magyar fél? 

– Egyszerűen nem volt más választása. Óriási volt az infláció; nem volt elég szén és olaj az ipari termelés számára, nem volt tűzifa a városok téli fűtésére; az Alföld mezőgazdasága az 1919-es román megszállás után képtelen volt a csonkaország élelmiszer-szükségletét fedezni, főleg úgy, hogy jó félmillió menekült ellátásáról is gondoskodni kellett volna, akik az ellenség által megszállt területekről menekültek az ország belsejébe, és vagonlakótelepeken éltek. Ráadásul – a kisantant gyűrűjében – nemzetközileg elszigetelődött az ország, így nem juthatott a gazdasági konszolidációhoz szükség nyersanyaghoz és tőkéhez. Ha tehát Magyarország 1920 nyarán nem írja alá, az év őszén pedig nem ratifikálja a békeszerződést, azt kockáztatta volna, hogy újra benyomulnak az ország szívébe a románok, de jönnek velük a csehek és a szerbek is, és az ország elleni gazdasági blokád elhúzódik. Ezt pedig nem reszkírozta a korabeli politikai elit. 

– Utalt a Tanácsköztársaság bukását követő román megszállásra…  

– Az 1919 nyarától 1920 tavaszáig tartó hónapokra, amikor román csapatok garázdálkodtak Magyarország területén: kirámolták a szatócsboltokat, kifosztották a bankok és polgármesteri hivatalok pénztárait, elhajtották a jószágot, összeszedték a telefonkészülékeket, elvitték a vasúti vagonokat – a Monarchia legnagyobb ágyúgyára, a győri felszerelésével együtt. A magyar lakosságot sem kímélték: számos nemi erőszakot követtek el a nőkön, túszokat szedtek, botoztak meg, végeztek ki, a magyar Vörös Hadsereg 45 ezer katonáját hadifogolytáborba zárták, a munkaképes férfiak közül rengeteget a Kárpátokon túli Regátba hurcoltak kényszermunkára. Tették mindezt azért, hogy bosszút álljanak 1916-os vereségükért, amikor a központi hatalmak hadserege elfoglalta Bukarestet. 

A szóban forgó nyolc-kilenc hónap Magyarország XX. századi történelmének leggyötrelmesebb időszakai közé tartozik, mégis mindmáig alig kutatott területről van szó.

 De a lényeg: a békediktátumot aláíró magyar fél nem szerette volna, ha bármilyen formában megismétlődik hazánk ellenséges megszállása. 

A hortobágyi Trianon-emlékmű. Fotó: Tóth Imre/Hajdú-Bihari Napló

– Mi Trianon legfőbb tanulsága Magyarország számára? 

– Máig ható tanulsága az lehet, hogy amikor több tíz milliós államok, igazi nagyhatalmak összevesznek mellette, egy tízmilliós ország nem lehet eléggé elővigyázatos és óvatos. 

NÉVJEGY: 

Anka László (1980) történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa. Kutatási területe: Apponyi Albert élete; dualizmus kori politikatörténet; Trianon. Ő szerkesztette a Valami fáj, ami nincs – A trianoni békekötés előzményei és következményei című kötetet (Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2021). 

Borítókép: Trianon-ellenes tüntetés Sopronban, 1921. Ostenburg-Moravek Gyulát és csendőrosztagát élteti a tömeg (Fotó: Getty Images)