Egyre ellenőrizhetetlenebb az amerikai jattkultúra

Az amerikai árképzés európai szemmel nehezen követhető. Ráadásul a jattolás is eltér az öreg kontinens szokásaitól. Ám a borravalóadás elharapódzását egyre több amerikai is megkérdőjelezi.

2023. 06. 17. 6:35
Forrás: Pixabay
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amerika számos furcsa szokással lepi meg a turistákat. Bizonyos esetekben már a helyiek is berzenkednek. Történt, hogy egy amerikai Redditfelhasználó csirkesalátát és kókuszvizet szeretett volna venni a newarki reptéren. A termékek 23 dolláros árát egy önkiszolgáló pénztárgépnél fizette, amely megkérdezte, kíván-e borravalót is adni 15, 18 vagy húsz dollár értékben. A felhasználó felháborodottan osztotta meg a történetet a közösségi médiában, feltéve a kérdést, hogy mégis kinek kéne borravalót adnia. Magának, amiért levette a polcról salátáját és vizét, majd lehúzta a vonalkódokat és kifizette az összeget? 

Étterem, pincér, bor
Amerikában a pincérek bevételének jelentős részét a vendégek fizetik ki jatt formájában. Fotó: Andrea Piacquadio/Pexels

A válaszadók közül többen viccelődni próbáltak, hogy számítógép is megérdemli a jattot, hiszen számol, illetve íme az újabb bizonyíték a Skynet uralmára. A komolyabb hozzászólok között sorjázni kezdtek a furcsábbnál furcsább történetek. Egyikük arról mesélt, hogy kétszáz dollárért vacsorázott barátaival egy étteremben, ahol a jattot a számla rendezése után kártyával egyenlítették volna ki. Az előre programozott borravaló-érték húsz, huszonöt, harminc és negyven százalék volt, automatikusan beállítva a negyven százalékot. Másikuk ironikusan jegyezte meg, hogy mennyire hiányzott neki külföldön töltött évei alatt az amerikai jattkultúra, amelyet a hozzászólók többsége egyszerűen eltörölne. 

 

Idő- és térbeli különbségek jellemzik a jattolást

A tengerentúli árképzés európai szemmel nem egyszerű. Az árcédulán sosem a fizetendő összeg szerepel, hanem annak adóval csökkentett része, amelyre rá kell számolni az állami/megyei/községi szabályozás szerint meghatározott adómennyiséget. Ezek kifizetése után következik a borravalóadás bármely szolgáltatás esetén. Éttermekben minimum húsz százalék a megszokott, mivel az összeg a személyzet fizetésének része. A Twitteren ezért írta felháborodottan egy pincérnő, hogy utálja az európaiakat, mert miközben a vendégek jól érezték magukat, a hétszáz dolláros számla után mégis csak hetven dollárt kapott jattként, pontosan azt a tíz százalékot, ami Európában megszokott – ezt persze a pincérnő nem tudta. 

A borravalóadás etikettje sokat változott az idők során, több száz éves hagyományról van ugyanis szó. Az 1600-as évek Londonjának első teaházait csak urak látogathatták, míg a hölgyek az udvaron foglaltak helyet. Az udvarias úriemberek – különösen, ha udvarlás céljából jó benyomást akartak kelteni – néhány érmével győzték meg a pincéreket, hogy a távol ülő hölgyek is hadd igyák melegen teájukat. Közép-Európában az ivókban csurrant-cseppent némi pluszpénz a gyorsabb kiszolgálás érdekében, de a pontos öszszeg évszázadok alatt sem egységesült. 

Egy amerikai pár néhány évvel ezelőtt Magyarországon járva döbbenten mesélte, milyen „jól fogadták” a magyar pincérek a húszszázalékos borravalót. A hazai éttermek ugyanis tíztizenöt százalékkal számolnak, sok esetben már beépítve azt a számla végösszegébe. Utóbbi szokás kontinensszerte, sőt Marokkóban és Dubajban is elterjedt, pontosan amiatt, hogy megkíméljék a vendégeket a kínos számolgatástól vagy a fogyasztási etikett áthágásától. 

 

El kellene törölni a borravalót?

Amerikában ezzel szemben a pandémia óta fokozottan terjed az egyre ellenőrizetlenebb jattkultúra. A Wall Street Journal kimutatása szerint a vásárlókat már minden reptéren, zöldségesnél, stadionban és kávézóban található önkiszolgáló pultnál is borravalóadásra sarkallják. A cégek közleménye szerint a borravaló teljesen önkéntes, a vásárlók azonban érzelmi zsarolásról számolnak be a szituáció kapcsán. 

A legkézenfekvőbb megoldás a jattolás eltörlése lenne, ám az bérköltség-növekedéssel járna a vállalatoknak. Illetve bár fehérítené a gazdaságot, megszűnne az amerikai termékek és szolgáltatások olcsóságának híre. Ez utóbbi messze nem feltétlen igaz, de a valóságot csak azok látják, akik Amerikán kívül is jártak. A Pew Research szerint viszont az amerikaiak 19 százaléka csak egyetlen külföldi országot látott (leginkább Mexikót vagy Kanadát), 12 százalékuk két országot, 15 százalékuk három-négy országot, 12 százalékuk öt–kilenc országot és csak 11 százalékuk ennél több helyet. Több országot általában valamilyen körút részeként látogatnak meg, ám 27 százalék sosem mozdul ki Amerikából, így összehasonlítási alappal sem rendelkeznek.

Borítókép: Illusztráció

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.