A NAIH kiemelt feladata az elektronikus megfigyelőrendszerek működésének, a webáruház és online-szolgáltatás-nyújtásnak, a hírlevél küldésének és e-mail-adatbázis használatának, illetve a közvetlen üzletszerzési célú adatszerzésnek és a munkavállaló személyes adatainak kezelése. Ennek alapján a leggyakrabban jogalap nélküli adatkezeléssel, az előzetes tájékoztatási kötelezettség megszegésével, illetve a célhoz kötött adatkezelés elvének megsértésével találkozik a hatóság.
2022-es éves beszámolója szerint az adatvédelmi hatósági ügyek száma tavaly növekedett,
folytatva a GDPR hatályba lépése óta érvényesülő tendenciát. Míg 2018-ban csak 67 eljárás indult, addig 2022-ben már 591 eljárás indult kérelem alapján, míg hivatalból további 117.
A vizsgált ügyek nagy része tévesen kiküldött e-mailekhez kapcsolódott, amely technikai szempontból is veszélyes, ezért érdemes figyelni a megelőzésre. A bejelentések 17 százaléka hackelés miatt történt, 9,2 százalékot okoztak a zsarolóvírusok, egytized százalékkal többet pedig az adathalászatból származó incidensek.
Kiemelten magas, 95 millió forintos adatvédelmi bírságot kapott egy élelmiszer-üzletlánc tavaly, mivel az az alkoholtermékek értékesítésénél nem a GDPR szerint ellenőrizte az életkort.
A rögzített születési dátumot nem csak a vásárló életkorának kiszámítására használták fel, a kasszarendszer 180 napig tárolta az adatokat, amelyekhez a cég adatfeldolgozói hozzáférhettek.
A mesterséges intelligencia és a GDPR
A legsúlyosabb bírság egy mesterséges intelligencia (MI) jogszerűtlen felhasználásából származó ügy lett, az első ilyen az országban. A 250 millió forintos büntetést kapó bank az ügyfélszolgálati hangfelvételeket elemezte MI segítségével, meghatározva a telefonálók hangulati állapota alapján, hogy vissza kell-e őket hívni. Erről nem adott tájékoztatást, így az ügyfelek tiltakozni sem tudtak.
A mesterséges intelligencia fokozott kockázatú, nehezen átlátható technológia.
Szabályzása így szükséges és időszerű, már készül az EU mesterségesintelligencia-kódexe, 2024 tavaszán léphet életbe. Kockázatalapú megközelítés fogja jellemezni, kétfelé osztja a MI-rendszereket: tiltott és nagy kockázattal járó típusokra. A fókuszba az emberi jogokra és a társadalomra különösen nagy hatást gyakorló mesterséges intelligenciák kerülnek, például az egyetemi felvételit kezelő rendszer, az egészségügy, az igazságszolgáltatás, a kritikus infrastruktúrák és a biometrikus azonosítás. Az Európai Parlament szerint olyan szabályokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy a végső döntést mindig az emberek hozzák meg.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!