Az emberek többsége jobban érzi magát nyaralása alatt, mint a munkával teli hétköznapokban. Nyugodtabbá válnak, csökken a vérnyomásuk és a pulzusuk, illetve a stresszhormonok termelése. A pihenés tehát számos fizikai vagy mentális probléma megoldásához segít hozzá. Azonban néhányan éppen szabadidejükben panaszkodnak migrénre, influenzaszerű tünetekre vagy éppen ismeretlen eredetű izomfájdalmakra, jellemzően a nyaralás első napjaiban. A jelenség az elmúlt években nagy médiafigyelmet kapott, de a legátfogóbb kutatás a témában több mint húszéves. Adrian Vingerhoets, a Tilburgi Egyetem klinikai pszichológia professzora nevezte el a kórképet szabadidős betegségnek.
Okok a jelenség mögött
Első ok lehet az új környezet: a hotel vagy ház körül használt vegyszerek, a kertészkedési vagy tisztítószerek az arra érzékenyeknél kellemetlen tüneteket okozhatnak. A szabadidős betegségben szenvedők egy része a számára egészségügyileg káros környezet miatt van rosszul.
Gyakran bele sem gondolunk, de az utazás során felboruló hétköznapi rutin szintén hozzájárul a szabadidős betegség megjelenéséhez.
Gyakran változik meg az alvás-ébrenlét ritmus az előbbi rovására, főleg azoknál, akik túlbonyolítják a nyaralás megszervezését. A fizikai aktivitás mértéke és az étkezés is eltér a szokásostól, valamint ilyenkor több koffeint és/vagy alkoholt fogyasztanak az emberek.
Pszichikai okok is elképzelhetők, ha valaki a nyaralást valójában stresszfaktorként éli meg, hiszen a pihenés helyszínére el kell jutni, be kell csomagolni, előtte ki kell takarítani a lakást, autós utazás esetén rendbe kell tenni a kocsit, és érdemes bevásárolni is az útra. Papp Zsuzsanna pszichológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa további stressz-szintet emelő tényezőként említi a folyamatos alkalmazkodást az olyan utazások alatt, ahol több, esetenként különböző személyiségű ember igényeit kell összeegyeztetni. Ilyenkor akár három-négyfajta programterv is felmerülhet, hiszen van, aki az aktív pihenést részesíti előnyben, míg mások legszívesebben egész nap a parton heverésznének. Ami az egyik embernek kikapcsolódás, az esetleg a másiknak kellemetlenséget okoz, feszültség forrása lehet.
További tipikus probléma a nyaralással kapcsolatban támasztott túl magas elvárás, ami eleve garantálja a csalódást.
Egy rokonhoz kapcsolódó úti célt bármely családtag kötelezettségként élhet meg, ha az illetőt nem kedveli különösebben, így a kikapcsolódásra szolgáló időszak megemeli a stresszfaktort, fizikai panaszok megjelenését okozva. Ez a másodlagos haszon elve szerint többszörösen segítségére van: egyrészt nem kell részt vennie a számára kellemetlen tevékenységekben, másrészt extra figyelmet kap környezetétől.
A stressz szerepe
További kiváltó ok a munkához köthető folyamatosan magas stressz-szint. James W. Pennebaker szociálpszichológus tünetészlelési modellje szerint állandó verseny zajlik a belső testi jelzések és a külső környezeti hatások között, így nagyobb valószínűséggel észleljük a testi jelzéseket, ha a külső környezeti hatások csökkennek.
A nagyon magas napi stressznek kitett emberek akkor vehetik észre testük jelzéseit, amikor végre lehetőségük van pihenni.
Számtalan olyan tünetet fedeznek fel, amelyekre nem figyelnek oda a mindennapokban. Tüneteik azonnal eltűnni látszanak, amint visszatérnek a munkához, tehát nem a nyaralás alatt lesznek betegek – hiába hiszik ezt –, pusztán több figyelmet szentelnek maguknak.
Ugyanakkor igaz, hogy a krónikus stressz gátolja a gyulladásokért felelős immunválaszt, ám amikor a stressz-szint megváltozik, gyulladásos folyamatok indulnak el, és felszínre kerülhet a betegség. Tehát valódi problémát is okozhat a csökkent munkaterhelés.
Az emberi test stresszhelyzetben adrenalint és kortizolt termel. Előbbi megemeli a pulzust, a fokozott vérellátástól megfeszülnek az izmok, hogy lehetőségünk legyen a menekülésre. A kortizol az ehhez szükséges energiát állítja elő, felszabadítva a sejtek cukorraktárait. Mindkét hormonra csak bizonyos helyzetekben van szükségünk. Azok viszont, akik állandó stresszben élnek, túlságosan sokat használnak el belőlük, ami káros folyamatot idéz elő. Az állandó adrenalintermelés miatt felborul a keringés, izmaink a folyamatos megfeszítettségtől hosszú távon legyengülnek. A kortizol szintje lassan csökken, nehezebben termelődik, így a mellékvesében raktározott mennyiség egy idő után kiapad. A kortizolhiány az immunrendszer gyengülését okozza, mivel a hormon a gyulladáscsökkentésben fontos.
Szakértők már vizsgálják, vajon lehetséges-e a megbetegedések megfelelő időszakra halasztása. Rengeteg olyan történetet ismerünk, amikor a haldokló elodázza halálát valamely számára fontos esemény bekövetkeztéig, például unokája megszületéséig. Ha a végstádiumú betegek bizonyos mértékig kontrollálni tudják a haldoklást, valószínűnek tűnik, hogy az egészséges emberek is képesek időzíteni egészségügyi problémáikat.
A szabadidős betegség ezért azokra a legveszélyesebb, akik hajlamosak hétköznapjaikban a magánélet kárára a munkát előtérbe helyezni.
A személyiségnek tehát fontos szerepe van a jelenség kialakulásában. A mai túlhajszolt, munkaorientált világban rengeteg ember küzd feszültséggel. És vannak, akik olyannyira hozzászoknak a gyors tempóhoz, hogy képtelenek leállni. Esetükben gyakoriak és hosszúak a stresszes időszakok, emiatt több időre lenne szükségük a valódi ellazuláshoz. A rendelkezésre álló szabadidő így nem elegendő a pihenésre, ami immunrendszerük gyengüléséhez vezet. Ezek a munkavállalók a végsőkig elhivatottak a feladataikat illetően, felelősnek érzik magukat a gördülékeny morálért, és képesek a saját személyes igényeiket, szükségleteiket is háttérbe szorítani.
Módszerek a megelőzésre
A szabadidős betegség lehetséges megelőzési módjait így legkevésbé a nyaralás idején kell keresnünk, sokkal inkább abban a mindennapi rutinban, amelyet megszakít a szabadság. A normális állapot eléréséhez a stresszes időszakoknak és a pihenésnek gyakrabban kellene váltaniuk egymást – a tudósok hathetes munkaetapokat javasolnak. Ez ma nehezen megvalósítható, de érdemes törekedni rá.
A mindennapi stresszkezeléshez a kiegyensúlyozott életvitelt elősegítő, testileg és lelkileg építő tevékenységeket kell rendszeresíteni.
Fontos a folyamatos önmonitorozás az ok-okozati tényezők és a reakciók felmérése érdekében. Az egyik legjobb megoldás a rendszeres testmozgás, a jóga és a meditáció. Elérhetjük a relaxációt masszázzsal, zenehallgatással, olvasással vagy olyan alkotó jellegű hobbi megtalálásával is, mint a sütés-főzés, a festés vagy az írás. A séta, a légzésgyakorlatok, a habfürdőzés, a túrázás vagy a társas kapcsolatok felélénkítése szintén segíthet. Főként, mivel az erős baráti és családi kör erősíti az összetartozás, illetve a pozitív önértékelés érzését, amelyek mind nyitottá tesznek az új élmények megtapasztalására.
Borítókép: Turista Acapulcóban (Fotó: AFP)
