Miért pont nyaralás alatt betegszünk meg? + videó

Utazáskor számtalan ismeretlen kórokozóval találkozhatunk, de elképzelhető, hogy az új városok felfedezésével töltött hosszú éjszakák döntenek le a lábunkról. A jelenséget szabadidős betegségnek nevezik.

ACAPULCO, MEXICO - MARCH 19: A tourist in a bathing suit wearing a mask walks along Caleta beach on March 19, 2021 in Acapulco, Mexico. Acapulco began its vaccination plan for senior citizens on March 17, people over 60 years old will receive the first dose of the vaccine against Covid-19. Acapulco remains as one of the favourite tourist destination for Mexicans. (Photo by Hector Vivas/Getty Images) Fotó: Hector Vivas

Az emberek többsége jobban érzi magát nyaralása alatt, mint a munkával teli hétköznapokban. Nyugodtabbá válnak, csökken a vérnyomásuk és a pulzusuk, illetve a stresszhormonok termelése. A pihenés tehát számos fizikai vagy mentális probléma megoldásához segít hozzá. Azonban néhányan éppen szabadidejükben panaszkodnak migrénre, influenzaszerű tünetekre vagy éppen ismeretlen eredetű izomfájdalmakra, jellemzően a nyaralás első napjaiban. A jelenség az elmúlt években nagy médiafigyelmet kapott, de a legátfogóbb kutatás a témában több mint húszéves. Adrian Vingerhoets, a Tilburgi Egyetem klinikai pszichológia professzora nevezte el a kórképet szabadidős betegségnek.

A stressz megbetegítheti a nyaralókat. Fotó: Getty Images

Okok a jelenség mögött

Első ok lehet az új környezet: a hotel vagy ház körül használt vegyszerek, a kertészkedési vagy tisztítószerek az arra érzékenyeknél kellemetlen tüneteket okozhatnak. A szabadidős betegségben szenvedők egy része a számára egészségügyileg káros környezet miatt van rosszul.

Gyakran bele sem gondolunk, de az utazás során felboruló hétköznapi rutin szintén hozzájárul a szabadidős betegség megjelenéséhez.

Gyakran változik meg az alvás-ébrenlét ritmus az előbbi rovására, főleg azoknál, akik túlbonyolítják a nyaralás megszervezését. A fizikai aktivitás mértéke és az étkezés is eltér a szokásostól, valamint ilyenkor több koffeint és/vagy alkoholt fogyasztanak az emberek.

Pszichikai okok is elképzelhetők, ha valaki a nyaralást valójában stresszfaktorként éli meg, hiszen a pihenés helyszínére el kell jutni, be kell csomagolni, előtte ki kell takarítani a lakást, autós utazás esetén rendbe kell tenni a kocsit, és érdemes bevásárolni is az útra. Papp Zsuzsanna pszichológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa további stressz-szintet emelő tényezőként említi a folyamatos alkalmazkodást az olyan utazások alatt, ahol több, esetenként különböző személyiségű ember igényeit kell összeegyeztetni. Ilyenkor akár három-négyfajta programterv is felmerülhet, hiszen van, aki az aktív pihenést részesíti előnyben, míg mások legszívesebben egész nap a parton heverésznének. Ami az egyik embernek kikapcsolódás, az esetleg a másiknak kellemetlenséget okoz, feszültség forrása lehet. 

További tipikus probléma a nyaralással kapcsolatban támasztott túl magas elvárás, ami eleve garantálja a csalódást.

Egy rokonhoz kapcsolódó úti célt bármely családtag kötelezettségként élhet meg, ha az illetőt nem kedveli különösebben, így a kikapcsolódásra szolgáló időszak megemeli a stresszfaktort, fizikai panaszok megjelenését okozva. Ez a másodlagos haszon elve szerint többszörösen segítségére van: egyrészt nem kell részt vennie a számára kellemetlen tevékenységekben, másrészt extra figyelmet kap környezetétől.

A stressz szerepe

További kiváltó ok a munkához köthető folyamatosan magas stressz-szint. James W. Pennebaker szociálpszichológus tünetészlelési modellje szerint állandó verseny zajlik a belső testi jelzések és a külső környezeti hatások között, így nagyobb valószínűséggel észleljük a testi jelzéseket, ha a külső környezeti hatások csökkennek. 

A nagyon magas napi stressznek kitett emberek akkor vehetik észre testük jelzéseit, amikor végre lehetőségük van pihenni.

Számtalan olyan tünetet fedeznek fel, amelyekre nem figyelnek oda a mindennapokban. Tüneteik azonnal eltűnni látszanak, amint visszatérnek a munkához, tehát nem a nyaralás alatt lesznek betegek – hiába hiszik ezt –, pusztán több figyelmet szentelnek maguknak.

A turisták hajlamosak túlhajszolni magukat. Fotó: Getty Images

Ugyanakkor igaz, hogy a krónikus stressz gátolja a gyulladásokért felelős immunválaszt, ám amikor a stressz-szint megváltozik, gyulladásos folyamatok indulnak el, és felszínre kerülhet a betegség. Tehát valódi problémát is okozhat a csökkent munkaterhelés.

Az emberi test stresszhelyzetben adrenalint és kortizolt termel. Előbbi megemeli a pulzust, a fokozott vérellátástól megfeszülnek az izmok, hogy lehetőségünk legyen a menekülésre. A kortizol az ehhez szükséges energiát állítja elő, felszabadítva a sejtek cukorraktárait. Mindkét hormonra csak bizonyos helyzetekben van szükségünk. Azok viszont, akik állandó stresszben élnek, túlságosan sokat használnak el belőlük, ami káros folyamatot idéz elő. Az állandó adrenalintermelés miatt felborul a keringés, izmaink a folyamatos megfeszítettségtől hosszú távon legyengülnek. A kortizol szintje lassan csökken, nehezebben termelődik, így a mellékvesében raktározott mennyiség egy idő után kiapad. A kortizolhiány az immunrendszer gyengülését okozza, mivel a hormon a gyulladáscsökkentésben fontos.

Szakértők már vizsgálják, vajon lehetséges-e a megbetegedések megfelelő időszakra halasztása. Rengeteg olyan történetet ismerünk, amikor a haldokló elodázza halálát valamely számára fontos esemény bekövetkeztéig, például unokája megszületéséig. Ha a végstádiumú betegek bizonyos mértékig kontrollálni tudják a haldoklást, valószínűnek tűnik, hogy az egészséges emberek is képesek időzíteni egészségügyi problémáikat. 

A szabadidős betegség ezért azokra a legveszélyesebb, akik hajlamosak hétköznapjaikban a magánélet kárára a munkát előtérbe helyezni.

A személyiségnek tehát fontos szerepe van a jelenség kialakulásában. A mai túlhajszolt, munkaorientált világban rengeteg ember küzd feszültséggel. És vannak, akik olyannyira hozzászoknak a gyors tempóhoz, hogy képtelenek leállni. Esetükben gyakoriak és hosszúak a stresszes időszakok, emiatt több időre lenne szükségük a valódi ellazuláshoz. A rendelkezésre álló szabadidő így nem elegendő a pihenésre, ami immunrendszerük gyengüléséhez vezet. Ezek a munkavállalók a végsőkig elhivatottak a feladataikat illetően, felelősnek érzik magukat a gördülékeny morálért, és képesek a saját személyes igényeiket, szükségleteiket is háttérbe szorítani.

Módszerek a megelőzésre

A szabadidős betegség lehetséges megelőzési módjait így legkevésbé a nyaralás idején kell keresnünk, sokkal inkább abban a mindennapi rutinban, amelyet megszakít a szabadság. A normális állapot eléréséhez a stresszes időszakoknak és a pihenésnek gyakrabban kellene váltaniuk egymást – a tudósok hathetes munkaetapokat javasolnak. Ez ma nehezen megvalósítható, de érdemes törekedni rá.

A mindennapi stresszkezeléshez a kiegyensúlyozott életvitelt elősegítő, testileg és lelkileg építő tevékenységeket kell rendszeresíteni.

Fontos a folyamatos önmonitorozás az ok-okozati tényezők és a reakciók felmérése érdekében. Az egyik legjobb megoldás a rendszeres testmozgás, a jóga és a meditáció. Elérhetjük a relaxációt masszázzsal, zenehallgatással, olvasással vagy olyan alkotó jellegű hobbi megtalálásával is, mint a sütés-főzés, a festés vagy az írás. A séta, a légzésgyakorlatok, a habfürdőzés, a túrázás vagy a társas kapcsolatok felélénkítése szintén segíthet. Főként, mivel az erős baráti és családi kör erősíti az összetartozás, illetve a pozitív önértékelés érzését, amelyek mind nyitottá tesznek az új élmények megtapasztalására.

Borítókép: Turista Acapulcóban (Fotó: AFP)