A klímaváltozással megjelenő egyre szélsőségesebb időjárás számos kihívás elé állítja a kiskerttulajdonosokat. A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék egyre többszöri előfordulása és az aszály is hozzátartozik a magyar nyarakhoz, ezekhez a kihívásokhoz is alkalmazkodni kell a kertekben. Fontos lenne, hogy a lakosság saját belátása alapján jutna el önszabályozó folyamatokhoz a locsolás terén, nem a központi korlátozások és tiltások érnék el, hogy lemondjanak a vízpazarló növényekről.

Itt tilos a locsolás hazánkban
A magyarországi vizek mennyisége és minősége megfelelő, még akkor is, ha az elmúlt évek vízkorlátozásai következtében számos településen öntözési tilalmat vezettek be. A főképpen Budapest agglomerációjában megtapasztalt korlátozások okai sokkal inkább az évek óta tartó kiköltözési hullámra (amelyet a pandémia okozta home office-lét csak felerősített) vezethetők vissza.
A megváltozott lakossági igényekkel egyidejűleg nem sikerült mindenütt a vízellátó rendszer kapacitását is növelni
– mondja Kurdi Viktor, a Magyar Vízközmű Szövetség elnöke.
Aszályos időben nagy vízigény jelenik meg, amely a főváros környéki településeken a legszembetűnőbb. Évek óta ismert, hogy vannak olyan víziközmű-rendszerek, amelyek egész évben nyolcvanszázalékos kihasználtsággal üzemelnek. A csapadékhiányos időszakban egyes települések vízigénye akár ötven százalékkal is emelkedhet, ekkor átmeneti korlátozásokat kell bevezetni, hogy a víziközmű-rendszerek kapacitása elég legyen.
A kihívások áthidalására megvannak a műszaki megoldások, a fejlesztési tervek, legtöbbször a finanszírozás kérdéses. A jelenlegi vízdíj ára nem elég a jelentősebb kapacitásbővítésekre. Kurdi Viktor szerint a helyzetet orvosolni kell: nagyobb vezetékekre és szivattyúkra van szükség, ahol ez sem elégséges, ott új kutakat kell fúrni. A beruházások növelnék az üzembiztonságot.
Új típusú kertkultúra kell?
Ám a lakosságnak is változnia kell, mivel a nagy vízigényű, csupán esztétikai célokat szolgáló növények tartása nem fenntartható és nem etikus. Új típusú házi kertkultúrát kell kialakítani, amelyben a gyepet sem kell feltétlen feláldozni.
A gyepfelületeknek is van környezetre gyakorolt pozitív hatásuk
– mondja Figder Molnár Gábort pályamester, pázsitszakértő. – Kiváló zajszigetelők, megkötik a port és segítik a föld szervesanyag-utánpótlását. Ezért nem kell megszüntetni a gyepet, de nem szabad a kertészkedést csupán e felület kezelésére korlátozni. A kertbarátok fogékonyak a változásra, de kellenek a jó példák és praktikák, hogy a környezetük nehézségeire a legjobb válaszokat adhassák.