Ezért rosszak a mai filmek és sorozatok a hollywoodi forgatókönyvírók szerint

Hollywood fellélegezhet. Megegyezett a május óta sztrájkoló forgatókönyvírók céhe (Writers Guild of America – WGA) és a nagy stúdiókat és producereket egyesítő ­Alliance of ­Motion Picture and Television Producers (AMPTP). A 146 napos sztrájk ötmilliárd dollárjába kerül a kaliforniai gazdaságnak, a mesterséges intelligenciának pedig komoly presztízsveszteségbe.

Hardworking Fotó: kerpetenlui

A WGA vezetősége helyi idő szerint kedden szavazott a hét elején bejelentett előzetes megállapodásról. A pozitív döntés értelmében a forgatókönyvírók szerda 0 óra után egy perccel ismét felvehetik a munkát, annak ellenére, hogy a WGA teljes tagsága csak októberben dönt az egyezségről. A vezetés azonban úgy véli, senki nem fog visszatérni a tüntetésekhez, hiszen „kivételes” megegyezés született. A hétvégén ötnapos, maratoni tárgyaláson vettek részt a WGA és az AMPTP képviselői. Bob Iger a Disney-től, Donna Langley az NBCUniversaltól, Ted Sarandos a Netflixtől és David Zaslav a Warner Bros. Discoverytől is ott ült az asztalnál, ami szakértők szerint sokat számított a végső megállapodás megszületésében.

Hollywoodi forgatókönyvírók tiltakozásként Los Angeles betonján fekszenek. Fotó: David McNew

Általános minőségromlás a forgatókönyvírók munkájában

A legfontosabb kérdés a fizetések tisztázása volt. A forgatókönyvírók céhe az író beosztásától függően öt-hat százalékos béremelést követelt, az AMPTP kettő-négy százalékot javasolt. A közös nevező a három évig garantált 3,5-5 százalék lett. Sikerült megállapodni a streamingiparból származó jutalék kérdésében is. A legnagyobb probléma ugyanis a sztrájk kitörésekor az volt, hogy a streaming, bár több filmet és sorozatot gyárt, azok egy kaptafára készülnek, így minimális költséggel járnak. A darálós évadmegtekintések nyomán egy sorozat élethossza sokkal rövidebb, mint a hagyományos, októbertől májusig tartó tévés szezon, illetve az évadok között hosszabb a várakozási idő (nem ritka az egy vagy két év sem), így a forgatókönyvíróknak több időt kellett fizetés nélkül átvészelniük. 

Átlagosan egy streamingprojekt a klasszikus tévés forgatókönyvírás 46 százalékát fizette korábban.

A költségcsökkentés miatt a streamingszolgáltatók ministábokat alkalmaztak legtöbbször, amelyben a forgatókönyvíró csak az első változatot írta meg; a stúdió, bár tovább is foglalkoztathatta, olcsóbb volt kezdő és külföldi forgatókönyvírókat felfogadnia, akik a további változtatásokat, illetve a forgatás alatt felmerülő pótlólagos szövegrészleteket megírták. Az általános minőségromlás nyomán a WGA-tagok sem erőltették meg magukat, így már az első verzió sem volt profi munka, a forgatókönyvíró maga is tudta, hogy az ezerszer látott fordulatok, illetve az iskolás nyelvezet bőven csiszolásra szorulna. Számos kritikán aluli projekt született, amibe olyan, korábban sikeres franchise-ok buktak bele, mint például a Star Wars, a Marvel és a DC univerzum.

A megállapodás részletei

Ezt elégelték meg mind a WGA, mind az AMPTP képviselői, megállapodtak ugyanis, hogy ezentúl a streamingszolgáltatók külön bónuszt fizetnek azon íróknak, akik a legnépszerűbb műsorokat írják. Ezt a stúdiók kezdetben elutasították. A legalább 13 epizódos sorozatok esetén a producereknek kötelező legalább hat íróból álló csapatot alkalmazniuk, a mennyiség a részek számától függően változhat.

 Viszont az epizódokat éppen nem rendelő projektek esetén a kötelező írómennyiség csak három marad, tehát ebben az esetben a WGA-nak le kellett mondania követeléséről. Ugyanakkor az írók garanciát kaptak, hogy a kezdeti stádiumban lévő projektek esetén az írói stábot legalább tíz hétig foglalkoztatják, a műsorra kerülő sorozatok vagy show-k stábjait pedig részenként három hétig.

A mesterséges intelligencia fejlődése nyomán a forgatókönyvírók legnagyobb félelme az volt, hogy a stúdiók a továbbiakban kizárólag mini­stábbal dolgoztatnak majd és az első verziót egy gyakornok felügyelte mesterséges intelligencia önti majd végső formába, amely még a plágiu­mot és a saját szöveget sem tudja megkülönböztetni. 

A WGA most elérte, hogy a mesterséges intelligencia által generált történetszálakat nem tekintik irodalmi alapanyagnak sem forgatókönyvként, sem a forgatókönyvíró által készített egyéb történetként.

 Így nem kell versenyezni a mesterséges intelligenciával, bár ha az író szeretné, igénybe veheti segítségét, de nem kötelezhető rá.

A 146 napos munkabeszüntetés pontosan ugyanannyi ideig tartott, mint az 1960-as. Legutóbb 2007–2008-ban sztrájkoltak a forgatókönyvírók, akkor a száznapos szünet 2,1 mil­liárd dollár veszteséget termelt a kaliforniai gazdaságban, az idei jóval többet: ötmilliárd dollárt. Nem csoda, hogy Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom sietve reagált a megállapodásra, méltatva a forgatókönyvírókat, hogy Kalifornia szórakoztatóipara nem lenne ugyanaz a „világklasszis íróink nélkül”. Mivel az amerikai tévés szezon szeptember második fele-októberben közepe környékén kezdődik, ezért a napi történésekre reagáló, a forgatókönyvet egy-két nappal a felvétel előtt elkészítő talk show-k viszonylagosan időben térhetnek vissza a képernyőre. A sorozatok esetén rosszabb a helyzet, itt látszani fog a csaknem féléves csúszás. Főként, hogy még mindig nincs teljes nyugalom: a színészek céhe hétfőn jelentette be, hogy 98 százalékuk sztrájkba lép a videójátékok ellen. Utóbbiakban a szinkronizálástól kezdve a kaszkadőrmutatványok megfelelő leképezésééig számos feladatra alkalmaznak színészeket, a mesterséges intelligencia azonban itt is veszélyezteti a munkát.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Getty Images)