India lehet a következő? – Ezek az országok döntöttek a nevük megváltoztatásáról

Hosszan lehet sorolni az országokat, amelyek úgy határoztak, lecserélik a nevüket. Míg van olyan állam, amelyet jövőbeli céljai sarkalltak a döntés meghozatalára, több esetben éppen a múlt feledése volt a cél. Az ugyanakkor biztos, hogy mindannyian identitásuk megszilárdítására törekszenek. India hamarosan szintén csatlakozhat ahhoz a listához, amelyre a közelmúltban például Törökország vagy Észak-Macedónia is felkerült.

Újdelhi, 2023. szeptember 8. A világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezetõ feltörekvõ országát, valamint az Európai Uniót tömörítõ húszas csoport, a G20 csúcstalálkozóján résztvevõ országaok zászlói a központi helyszínen, Újdelhiben, 2023. szeptember 8-án. A G20-as országcsoport állam- és kormányfõi csúcstalálkozóját szeptember 9-én és 10-én rendezik az indiai fõvárosban. MTI/EPA/Haris Tjagi Fotó: Haris Tjagi

Így amikor 1949-ben összeültek a honatyák, hogy megszövegezzék az alkotmányt, a bőség zavarában nem tudtak megállapodni abban, melyik lehetőséget válasszák az ország hivatalos megnevezéseként. Végül úgy döntöttek, egyedül a Hindusztánt ejtik, míg az Indiát és a Bharatot egyaránt megtartják. Az alkotmány kezdő sora a mai napig úgy hangzik: India, azaz Bharat államok szövetsége lesz.

Bár a helyiek mindkét nevet széles körben használják, a Bharat szinte minden indiai nyelvben megtalálható – ami nem elhanyagolható szempont, ha azt nézzük, hogy a 2011-es népszámlálás alapján több mint 19 ezer nyelvet és nyelvjárást beszélnek anyanyelvként Indiában. 

Miközben a dél-ázsiai ország himnuszában szintén ez a megnevezés hallható, az állampolgárok útlevelében a biztonság kedvéért mindkét név szerepel. A kormányzó Indiai Néppárt tisztviselői megerősítették, hogy a Bharat egyre gyakrabban fordul elő ezentúl a nemzetközi kommunikációban is. 

A hivatalos névváltoztatás nem lenne meglepő azok után, hogy a hindu nacionalista kormánypárt az elmúlt időszakban utak és emlékművek átnevezésével is próbálta kitörölni emlékezetéből a gyarmati időket. India esetleges újrakeresztelésének hírére az ellenzéki pártok, amelyek nemrég éppen az INDIA mozaikszó alatt tömörültek koalícióba, hevesen reagáltak. Úgy vélik, a Modi-kormány a soknemzetiségű és -vallású India történetének megcsorbítását érné el a névváltoztatással.

Nem India az egyetlen korábbi gyarmatország, amely ily módon szakítana a múlttal. Srí Lanka 1972-ben vette fel a mostani nevét, miután kikiáltotta a köztársaságot. Azelőtt Ceylonként volt ismert, ahogyan a portugálok nevezték el 1505-ös felfedezésük után az India déli csücskénél található szigetországot. A brit fennhatóság alatt szintén ez maradt a terület neve. Bár az ország 1948-ban nyerte el a függetlenségét, az azt követő évtizedekben nemzetközösségi királyságnak számított, így feje továbbra is a mindenkori brit uralkodó maradt. Ám 1972-től az ország már teljes önállóságában ragyog – ezt jelképezi az új neve is, a Srí Lanka, amelynek jelentése sugárzó, fénylő ország.

Kizárólagos jogot formálnak a névre

Az eddigi példákkal ellentétben Észak-Macedónia nem önszántából határozta el, hogy búcsút int korábbi elnevezésének. A nyugat-balkáni ország az európai uniós tagságért cserébe mondott le a Macedónia névről, ám ez sem hozta el az áttörést a csatlakozási folyamatban. Észak-Macedónia 2005 óta ácsorog az Európai Unió kapujában, a bejutását eleinte Görögország nehezítette, jelenleg pedig Bulgária akadályozza. Athén évtizedeken át sérelmezte, hogy az országnak ugyanaz a neve, mint az észak-görögországi területnek, Makedóniának. Attól tartottak, hogy az akkori Macedónia emiatt területi követeléseket támaszt majd velük szemben. A diplomáciai konfliktus odáig fajult, hogy Görögország elhatározta, mindaddig akadályozza északi szomszédja euroatlanti törekvéseit, amíg az nem hajlandó átkeresztelni magát.

A több mint 25 évig tartó névvita 2019-ben zárult le, amikor is Szkopje úgy döntött, többet ér, ha az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és az EU tagjaivá válnak, mint hogy Macedónia vagy Észak-Macedónia az ország neve. 

A NATO-ba 2020-ban felvételt is nyert, ám Bulgária még mindig hátráltatja a 2022-ben megkezdődött uniós csatlakozási tárgyalásokat. Szófia arra kényszerítené Szkopjét, hogy értelmezze újra a történelmét azzal, hogy elismeri a macedón nemzet bolgár származását. A többi között a bolgár kisebbség alkotmányos elismerését követelik Szkopjétól. Ugyan a parlament a múlt hónapban összeült a kérdés megtárgyalásához, a kormány nem tudta meggyőzni az ellenzéket, hogy szavazzanak az alkotmánymódosításról, amelynek tétje az uniós csatlakozás – hacsak Görögország és Bulgária után nem jelentkezik valamelyik újabb szomszéd a követeléseivel.

Vannak olyan országok is, amelyeket leginkább gyakorlati megfontolások vezéreltek abban, hogy elhagyják az addigi nevüket. A magyaroknak nem ismeretlen az az érzés, amikor a külföldiek magabiztosan rávágják Budapestre, hogy az bizony Románia fővárosa. 

Szváziföld pár éve elégelte meg, hogy nevének angol megfelelője, a Swaziland összecsengett a Switzerlanddel, vagyis Svájc angol elnevezésével.

Nem csoda, hogy sokan nem is tudnak Szváziföld hollétéről, amely szinte elbújik a térképen, hiszen kiterjedése hazánk területének egyötöde. A délkelet-afrikai ország nemzetközi elnevezése 2018-ban lett a szvázi eredetű Eswatini, II. Mswati király után, akinek XIX. századi uralkodása alatt az ország sikeresen terjeszkedett. Szváziföld egyébként azon kevés államok közé tartozik, ahol még napjainkban is abszolút monarchia az államforma, vagyis a király rendeletek útján uralkodik a mintegy egymilliós népe felett. 

A hivatalos indoklás szerint a Türkiye jobban kifejezi a török nép identitását. Fotó: Erdem Sahin

A pulyka és Törökország esete

Nem utolsósorban Törökország szintén a közelmúltban döntött arról, hogy felveszi a török Türkiye nevet az addigi Turkey helyett. Szváziföld lakosaihoz hasonlóan a törököket is zavarta, hogy magyarázkodniuk kell hazájuk elnevezésével kapcsolatban. Törökország eddig ugyanis a pulykával osztozott a nevén, hiszen a madár angol megfelelője szintén a turkey (csupán kis kezdőbetűvel). 

Mi, magyarok is jól tudjuk, milyen az, ha értetlenül néznek ránk a külföldiek, amikor a származási országunkra kérdeznek rá, mi szerintük úgy válaszolunk: éhesek vagyunk. Nemegyszer fordul elő ugyanis, hogy a távolabbi országokban élők nem tudják megkülönböztetni a Hungary szót a hungrytól (Magyarország, illetve az éhes kifejezés angol változatai). 

A Törökország/pulyka dilemmánál ugyanakkor elegánsabb indokkal magyarázta a névváltoztatást Recep Tayyip Erdogan török elnök. 

Szerinte a Türkiye jobban kifejezi a török nép identitását, értékeiket és kultúrájukat. Az ország megnevezése a helyi nyelvhasználatban is Türkiye, Európában ugyanakkor a XX. század eleje, az Oszmán Birodalom összeomlása óta az angolosított változat terjedt el. Éppen ezért a névváltoztatás hivatalos indoklása az volt, hogy az ország ezáltal közelebb kerülhet kulturális gyökereihez és történelméhez.

Borítókép: A világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozóján részt vevő országok zászlói a központi helyszínen, Újdelhiben, 2023. szeptember 8-án (Fotó: MTI/EPA/Haris Tjagi)