Minimálbér a teniszben, alapjövedelem a sportban?

Augusztusban, néhány nappal a US Open rajtja előtt jelentette be a férfi profi tenisz igazgatásáért felelős szervezet, hogy jövőre elindítja pénzügyi támogatási programját. A legjobb játékosok minimálbért, elhúzódó sérülés esetén pedig kompenzációs összeget kapnának, míg a feltörekvő játékosok előleghez juthatnának pénzdíjukból. Bár a kezdeményezés ígéretesnek hangzik, érdemes megvizsgálni a háttérben húzódó sportpolitikai szálakat, és hogy kiknek jelentene jelenlegi formájában valós segítséget az alapjövedelem-program.

NEW YORK, NEW YORK - SEPTEMBER 05: Novak Djokovic of Serbia catches his breath after a point during his Men's Singles Quarterfinal match against Taylor Fritz of the United States on Day Nine of the 2023 US Open at the USTA Billie Jean King National Tennis Center on September 05, 2023 in the Flushing neighborhood of the Queens borough of New York City. (Photo by Al Bello/Getty Images) Fotó: Al Bello

A sikerek persze vonzzák magukkal a további szponzori megállapodásokat, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a tavalyi év legjobban kereső teniszezője Roger Federer volt. A svájci legenda mindössze egy mérkőzést, a Laver-kupán Rafael Nadal oldalán lejátszott búcsúmeccset vívott 2022-ben, viszont a szponzori megállapodásokból 85 millió dolláros bevételt könyvelhetett el. A teniszvilág krémje valóban luxuskörülményeket engedhet meg magának, egyrészt a támogatóknak, másrészt a pénznyereményeknek is köszönhetően: a már említett 2013-as kimutatás szerint a világ legjobb ötven játékosa az összes pénzdíj hatvan százalékát szerzi meg. A koronavírus-járvány idején történt lépés, hogy kissé nagyobb szeletet kapjanak a többiek is, de jelentős elmozdulás nem következett be.

Roger Federer és Rafael Nadal a 2017-es Laver Kupán. Mindketten jól élnek a szponzori pénzekből. Fotó: Julian Finney

Ezért is alakult meg a huszonhárom Grand Slam-trófeájával az örökrangsor élén álló szerb Novak Djokovics és a kanadai Vasek Pospisil vezetésével a profi teniszezők szövetsége (PTPA), amelynek neve hasonlít az ATP-éhez, viszont különbség, hogy az utóbbi egyszerre igyekszik figyelembe venni a játékosok és a tornaszervezők érdekeit, míg a Djokovics-féle csoport egyfajta játékos-szakszervezetté igyekszik kinőni magát. A PTPA célja, hogy a férfi és a női játékosok közül egyesben a legjobb ötszáz, párosban a legjobb kétszáz között jegyzett teniszezőket képviselje, azaz sok olyan sportolót, aki a jelenlegi rendszerben többet költ a pályafutására, mint amennyi pénzt nyer.

Miközben nehéz lenne sok eseményről közvetlenül kimutatni, hogy a PTPA munkájának eredménye, már a Djokovics neve által fémjelzett szervezet léte is lépésekre sarkallta az ATP-t, amely elsőre igencsak rossz néven vette a PTPA megalakulását, különösen, hogy Novak Djokovics korábban az ATP játékosbizottságának elnöke volt. Nagy riválisai közül Roger Federer és Rafael Nadal kritizálta Djokovicsot a PTPA megalakulásakor, Andy Murray viszont támogatta a szakszervezet létrejöttét, azzal a feltétellel, hogy az a női játékosokról is gondoskodik. Ez meg is történt, a PTPA vezetőségében immár ott van a háromszoros Grand Slam-döntős Unsz Dzsábir és a WTA-ranglista korábbi második helyezettje, Paula Badosa is.

Talán nem véletlen, hogy egyre inkább pletykálják a sportág berkein belül, hogy az ATP és a női teniszezők szervezete, a WTA egyesülhet, illetve az új ATP Baseline arra szolgálhat, hogy átmenetileg leszerelje a PTPA-t. A program lényege, hogy a világ legjobb 250 játékosának éves minimum bevételt állapít meg – ha ezt nem éri el az adott teniszező éves pénzdíjainak összege, akkor az ATP kiegészíti a megállapított összegig. A sérülés miatt keveset játszó játékosoknak is segítség a kezdeményezés: a feltörekvő teniszezőknek megelőlegez kétszázezer dollárnyi pénzdíjat, amikor először bekerülnek a legjobb 125 közé a világranglistán.

Profi teniszezőnek lenni fantasztikus élményekkel jár, ugyanakkor kihívásokkal teli az út, különösen azok számára, akik éppen kezdik a karrierjüket. A Baseline nagy változást jelent, azzal, hogy biztonsági hálót ad a garantált minimumbevétellel és a sérülések esetére biztosított összegekkel. Ezáltal nyugodtan koncentrálhatunk a játékunkra és törekedhetünk a sikerekre

– mondja a korábbi világbajnok Grigor Dimitrov, aki az ATP játékos tanácsadó bizottság tagja.

A számolás szabályai

A tenisz rosszfiúja, a tavalyi wimbledoni döntős Nick Kyrgios ellenben sajátos stílusában azonnal jelezte, hogy az ATP által megállapított összegek alacsonyak. Az ausztrál játékosnak idén először a térde, majd a csuklója sérült meg, így csak egyetlen mérkőzést tudott vívni. Ha érvényben lenne a program, top 100-as játékosként háromszázezer dollár lenne az évi minimum keresete és kétszázezer dollár kompenzáció járna a sérülése miatt, ám nem egyértelmű, hogy a két összeg összeadódna-e. Az ATP úgy számol, hogy a Baseline évente 30–45 játékosnak segít majd.

Felmerülhet az a szkeptikus gondolat, hogy a kompenzációs összegekből azok részesülnek legnagyobb arányban, akiknek kevésbé van erre szükségük. Rafael Nadal az idei sérülései miatt jogosult lehetne kétszázezer dollárra a jövő évi rendszer alapján, noha a huszonkétszeres Grand Slam-bajnok aligha szorul rá erre az összegre. A sérülékeny magyar játékos, a huszonöt éves Valkusz Máté viszont semmilyen előnyt nem élvezne a programból, mivel a 2023-as évet még a top 250-en kívül kezdte. Valkusz nyárra jutott el olyan ranglistás pozícióba, hogy a US Open selejtezőjében elindulhatott.

A feltörekvő tehetségek csak akkor kapnának segítséget, amikor a top 125-ös helyezéssel már egyébként is a rendkívül jövedelmező Grand Slam-tornák kapujába lépnek, amellyel a szponzorok számára is vonzóvá válhatnak.

Azaz a program első ránézésre nem sok új játékosnak tenné elérhetővé a nettó pénzkereset lehetőségét a teniszben, annak a szintnek az eléréséért ugyanakkora anyagi befektetést kell vállalnia a játékosnak és az őt támogató családnak, szövetségnek, szponzoroknak, mint eddig. Ha viszont a teniszező sikeres lesz, és betör a pénzügyi értelemben is profi világba, akkor biztosabban és nagyobb mértékben térülhet meg az addig befektetett pénz és munka.

Borítókép: Novak Djokovics a 2023-as US Openen (Fotó: Getty Images)